Sikerült létrehozni a Hirschsprung-kór állati modelljét
Finn kutatóknak sikerült létrehozniuk a Hirschsprung-kór állati modelljét, ami felgyorsíthatja a betegség gyógyításával kapcsolatos kutatásokat.
A Helsinki Egyetem kutatócsoportja a Cellular and Molecular Gastroenterology and Hepatology folyóiratban megjelent cikkében számolt be arról, hogy egér modellszervezeten sikerült létrehozniuk a Hirschsprung-kór állati modelljét. A teljes cikk az alábbi linken érhető el: L Lauriina Porokuokka et al, Gfra1 under-expression causes Hirschsprung's disease and associated enterocolitis in mice, Cellular and Molecular Gastroenterology and Hepatology (2018). DOI: 10.1016/j.jcmgh.2018.12.007.
A Hirschsprung-kór veleszületett vastagbél-tágulat, gyakorisága élve születéskor 1 az 5000-hez. Leginkább fiúgyermekeket érint. Olyan fejlődési rendellenesség, ahol a vastagbél vagy a végbél falában levő idegvégződések, más néven receptorok (ganglionok) hiányoznak, nem érzékelik a felgyülemlett széklet nyomását a bélfalon, s így nem indítják el a gerincvelői székelési reflexet.
A hiányos beidegzésű bélszakaszon nincs a bélsarat kifelé juttató mozgás, perisztaltika, ennek következtében az érintett szakasz mögött a széklet pang, a bél jelentősen kitágul, úgynevezett megacolon keletkezik. Gyakran a végbél környékén van a beteg bélszakasz. Azt a bélszakaszt, melynek beidegzése hibás, műtéttel kell eltávolítani, átmenetileg a vastagbél hasfali kivezetése válhat szükségessé. Súlyos esetben sürgős kezelésre van szükség a toxikus enterokólitisz megelőzése céljából.
A Hirschsprung-kóros esetek felét a RET gén mutációi okozzák. A RET olyan receptor, mely a sejtek felszínén helyezkedik el, feladata pedig, hogy jeleket fogadjon más sejtektől. A fejlődés során egy két fehérjéből álló komplex (GDNF és GFRα1) kötődik a RET-hez, és aktiválja a bélneuronok normál fejlődéséhez szükséges szignalizációt.
Az új kezelések kifejlesztéséhez nagy segítséget nyújt egy életképes állati modellszervezet, ezt sikerült most létrehozniuk a finn kutatóknak a GDNF/GFRα1/RET szignalizáció defektusát hordozó mutációval. Ennek jelentősége, hogy mindezidáig a Hirschsprung-kórt olyan állati modelleken lehetett tanulmányozni, melyek a betegség genetikai mutációinak töredékét hordozták csak. A kutatócsoport az új modellszervezet megfigyelésével arra a következtetésre jutottak, hogy a betegség gyógyításában kulcsszerep juthat a nyálkatermelő kehelysejteknek. Azt is valószínűsítik, hogy a GFRα1 csökkent expressziója hajlamosíthat a betegségre.
