Autizmus és ADHD differenciáldiagnózisa kisgyermekeknél

A vizsgálat eredményei szerint az autista gyermekek jelentős része figyelemhiányos/hiperaktív zavarral (ADHD) is küzd. Ezek az eredmények aláhúzzák annak fontosságát, hogy a gyermekek már kis korukban a pontos diagnózist kapják annak érdekében, hogy később a megfelelő ellátásban részesülhessenek.

Gyakorló orvosként látom, hogy a tünetek hogyan befolyásolják ezeknek a fiataloknak a mindennapi életben való funkcionalitását – nyilatkozta Julie Schweitzer, az ADHD figyelem-, impulzivitás- és regulációs (AIR) program vezetője, a tanulmány első szerzője. – Ha nem figyelünk ezekre a problémákra, akkor azok nem is kerülnek megoldásra, és ez hatással lehet ezeknek a fiataloknak a későbbi érvényesülésére, életminőségére.

Bár az orvosok már évek óta diagnosztizálnak autizmussal és ADHD-val együttesen élő gyermekeket, ezt a kettős diagnózist csak 2013-ban ismerték el hivatalosan, amikor megjelent a Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyv (DSM) ötödik kiadása. Azóta a kutatók fokozták vizsgálataikat annak kiderítésére, hogy ennek az állapotnak a kombinált jellemzői, tünetei hogyan befolyásolhatják a gyermekek viselkedését és a szükséges ellátást.

Egy igen gyakori példa: ha egy autizmussal élő fiatal ingerlékenységet és kihívó viselkedést mutat, az orvos antipszichotikumot írhat fel neki – fejtette ki Elicia Fernandez, a cikk társszerzője. – Az antipszichotikumok azonban jelentős mellékhatásokkal járhatnak, többek között metabolikus szindrómával és motoros problémákkal, amelyek súlyosak, sőt életveszélyesek is lehetnek. Ha az alapvető probléma valójában az ADHD, akkor az antipszichotikum nem az elsődleges kezelés.

Korábbi vizsgálataik miatt a UC Davis Health kutatói egyedülálló helyzetben voltak ahhoz, hogy részletesebben megvizsgálják az autizmus, az ADHD és más idegfejlődési rendellenességek közötti összefüggéseket. A MIND Institute kutatói két hosszú távú tanulmányt is végeztek, amelyek azt vizsgálták, hogy a genetika, a környezet és egyéb tényezők hogyan befolyásolják a neurológiai fejlődést a korai gyermekkortól egészen a serdülőkorig: az egyik a Childhood Autism Risks from Genetics and the Environment (CHARGE) volt, a másik pedig a RECHARGE elnevezésű utánkövetési vizsgálat. A CHARGE vizsgálatot Irva Hertz-Picciotto indította el, aki még most is aktívan részt vesz a folyamatban lévő RECHARGE irányításában.

A RECHARGE vizsgálatban a kutatók szülői interjúk, értékelési skálák, viselkedési megfigyelések és egyéb módszerek segítségével azonosították az autista és egyéb neurológiai fejlődési rendellenességekkel élő gyermekeknél az ADHD diagnózisát és tüneteit. A kutatók az ADHD specifikus megnyilvánulásainak, vagyis altípusainak diagnosztizálására összpontosítottak. Ez a projekt a viszonylag nagy mintanagyság miatt volt hozhatott pontos eredményeket.

Eredményeink alátámasztották, hogy három különböző típusú ADHD létezik – összegzett Schweitzer. – A figyelemzavaros ADHD-s fiataloknak nehézséget okoz a figyelem fenntartása, a feladatok és tevékenységek szervezése, valamint az utasítások végrehajtása - ez az első típus. A második, inkább hiperaktív típusú ADHD-s fiatalok nyugtalanok, impulzív viselkedést tanúsítanak. És van még egy kombinált típus is, amely mindkét típus elemeit magában hordozza.

A tanulmány 645 résztvevő adatait értékelte, és megállapította, hogy 213-an feleltek meg az ADHD diagnózis kritériumainak. A kutatók azt találták, hogy a korai gyermekkori autizmus diagnózis erősen prediktív a későbbi ADHD diagnózisára.

Ez a kutatás azt is kiemeli, hogy milyen bonyolult lehet az ADHD diagnosztizálása más betegségekkel küzdő fiataloknál: például számos esetben nagyon kicsi gyermekeknél autizmust gyanítottak. A tanulmány részeként elvégzett arany standard értékelések után azonban kiderült, hogy végül ezek a gyermekek nem feleltek meg az autizmus kritériumainak. Ahogy ezek a fiatalok felnőttek, sokan közülük az ADHD figyelemzavaros típusára utaló tüneteket mutatták, ami azt támasztja alá, hogy már kicsi gyermekkoruk óta szenvedtek ebben a rendellenességben. A mostani tanulmány olyan új ismereteket nyújt, amelyek segíthetnek az orvosoknak az autizmussal, ADHD-val és más idegfejlődési rendellenességekkel küzdő gyermekek jobb diagnosztizálásában, és hatásosabb eszközöket adhat az orvosok kezébe, hogy elkerüljék a téves vagy elmulasztott diagnózisokat és a hatástalannak bizonyuló felesleges kezeléseket, beavatkozásokat.

Az autizmusban előforduló ADHD-hoz hasonló komorbiditások diagnosztizálása elengedhetetlen a megfelelő és hatékony kezelési tervek kidolgozásához – elemzett Fernandez. – Rendkívül fontos, hogy az egészségügyi szolgáltatók tisztában legyenek a komorbiditások magas arányával, mivel a korai értékelés és beavatkozás jobb eredményekkel jár. A kezeletlen ADHD növelheti a baleseti sérülések, a kábítószer-fogyasztás, a társadalmi problémák, az iskolai és munkahelyi kihívásokkal való rossz megküzdési minták, a depresszió és a szorongás kialakulásának kockázatát. Emellett zavarhatja az autizmus kezelésére alkalmazott terápiákat is, mivel a figyelemzavar megnehezítheti a gyermekek tanulását. Ha erősíteni tudjuk összpontosító, figyelemmegtartó képességüket, akkor a szociális készségek, a szociális helyzetek megértése és a kifejezőkészség fejlesztése terén alkalmazott stratégiáink is sokkal hatékonyabbak lehetnek.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Autism, ADHD or both? Research offers new insights for clinicians

Predicting later ADHD presentation types from early childhood autism and intellectual disability

Irodalmi hivatkozás:

Yunyi Ren et al, Predicting later ADHD presentation types from early childhood autism and intellectual disability, European Child & Adolescent Psychiatry (2025). DOI: 10.1007/s00787-025-02805-7