Különbözik az IBS és IBD betegek bélbaktériumainak genetikai állománya
Amerikai és holland kutatók genomikai vizsgálatban vetették alá IBD-ben és IBS-ben szenvedő betegek, valamint egészséges alanyok székletmintáit, és több jelentős különbséget tártak fel.
Egy amerikai-holland kutatócsoport a Science Translational Medicine folyóiratban megjelent cikkében számolt be arról, hogy jelentős különbségeket találtak IBD-ben és IBS-ben szenvedő, valamint egészséges alanyok bélflórájának genetikai jellemzői között. A cikk rövid összefoglalója (abstract) az alábbi linken érhető el: Arnau Vich Vila et al. Gut microbiota composition and functional changes in inflammatory bowel disease and irritable bowel syndrome, Science Translational Medicine (2018). DOI: 10.1126/scitranslmed.aap8914.
Az előző években számos előrelépés történt a bélbetegségek megismerésében. Az egyik ilyen felfedezés az volt, hogy a colitis és a Crohn-betegség (IBD-k, gyulladásos bélbetegségek) kiváltó oka szoros összefüggésbe hozható a bél mikrobiomjával, annak megváltozott tulajdonságaiban keresendő.
A mikrobapopulációk egyensúlyának felborulása bizonyos bélbetegségek kiváltó oka és következménye is lehet, ám eddig még senki sem hasonlította össze komoly genetikai módszerekkel az IBD-ben, IBS-ben (irritábilis bél szindróma) szenvedő betegek és egészséges alanyok bélflóráját.
A vizsgálat során a kutatócsoport székletmintákat gyűjtött 355 IBD-ben, 412 IBS-ben szenvedő betegtől, valamint 1025 olyan személytől, akiknél nem diagnosztizáltak semmilyen bélbetegséget. A mintákat metagenomikai szekvenálásnak vetették alá (shotgun metagenomic sequencing), mely meghatározta, hogy a betegcsoportokban milyen mikrobák, és mekkora számban találhatók.
Az eredmények szerint a két betegcsoport között komoly különbségek fedezhetők fel, olyannyira, hogy bár a bélbetegségek két viszonylag széles kategóriája között átfedések is találhatók, az sem elképzelhetetlen, hogy egy jól felépített modellel diagnosztizálható, elkülöníthető legyenek a betegségcsoportok. Azt a kutatók is elismerték, hogy ezen a modellen még sokat kell dolgozni, de egy kezdeti modell már létezik, mivel a fajszintű és törzsszintű profilok bakteriális szaporodási rátájának, metabolikus funkcióinak, antibiotikum-rezisztenciájának és virulenciájának kombinálásával sikerült olyan baktériumfajokat azonosítani, melyek összefüggésbe hozhatók az egyes bélbetegség-csoportokkal.