Genetikai háttér és rákkockázat
Nemcsak a tumor genetikai jellemzői, hanem az adott beteg génállománya is fontos a kezelés megválasztása során.
A Cell folyóiratban április 14-én jelent meg az Icahn School of Medicine at Mount Sinai kutatóinak cikke, amelyben a szerzők azt mutatják be részletesen, hogy az öröklött genetikai különbségek milliói hogyan befolyásolják a daganatokban található több ezer fehérje aktivitását. A kutatás 10 különböző ráktípus több mint 1000 betegének adataira támaszkodva mutatja be, hogyan alakíthatja egy személy egyedi genetikai felépítése a rák biológiáját.
Az eredmények jelentős hatással lehetnek arra, hogy az orvosok hogyan kezelik a rákot a jövőben. Míg a jelenlegi kezeléseket nagyrészt a beteg daganatának genetikai összetétele irányítja, ez a kutatás azt sugallja, hogy a beteg öröklött DNS-ének vizsgálata tovább finomíthatja a diagnózist, a kockázat előrejelzését és a terápia kiválasztását.
“Minden ember születésétől kezdve genetikai variánsok egyedi kombinációját hordozza, és ezek az öröklött különbségek csendben alakítják sejtjeink működését egész életünk során” – nyilatkozta Dr. Zeynep H. Gümüş, a tanulmány társszerzője. “A mostani vizsgálat során azt mutattuk ki, hogy ezek a variánsok nem csak a háttérben ülnek passzívan - épp ellenkezőleg, nagyon is aktív szerepet játszhatnak abban, hogyan alakulnak ki a daganatok, hogyan fejlődnek, és még abban is, hogyan reagálnak a kezelésre. Ez új lehetőségeket nyit meg a rákkezelés testre szabására, nemcsak a daganat, hanem a beteg mögöttes genetikai adottságai alapján is."
Eddig a legtöbb rákkutatás a szomatikus mutációkra összpontosított – a sejtekben az ember élete során bekövetkező változásokra. Az öröklődő csíravonal-változatok azonban messze felülmúlják a szomatikus mutációk számát, és a rákra gyakorolt hatásuk továbbra is kevéssé ismert. A vizsgálat elvégzéséhez a kutatók a precíziós peptidomika módszerét alkalmazták, amely lehetővé tette számukra annak vizsgálatát, hogy az egyes öröklött mutációk hogyan módosítják a fehérjék szerkezetét, stabilitását és működését a rákos sejtekben. Több mint 330 ezer fehérjekódoló csíravonal-változat feltérképezésével a kutatócsoport feltárta, hogy ezek az öröklött eltérések hogyan változtatják meg a fehérjék aktivitását, hogyan befolyásolják a génexpressziót, és hogyan befolyásolják a daganatok és az immunrendszer kölcsönhatását.
“Tanulmányunk bemutatja, hogy az öröklött DNS-változatok hogyan befolyásolhatják a gének expresszióját, és azt, hogy az egyes fehérjék hogyan termelődnek és módosulnak a tumorokban. Ezáltal ezek a változatok segítenek megmagyarázni az orvosok által tapasztalt nagyfokú eltéréseket a rák megjelenésében, előrehaladásában és a különböző terápiás eljárásokra adott válaszok tekintetében az egyes betegeknél" – fejtette ki Gümüş.
A kutatás egyre több bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a személyre szabott rákkezelésnek nemcsak a tumor mutációit, hanem az adott beteg genetikai hátterét is figyelembe kell vennie. A kutatók azonban figyelmeztetnek arra, hogy a tanulmány megállapításai egy főleg európai betegekből álló kohorsz adatain alapulnak, és további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy ezek a meglátások diverzebb populációkban is érvényesek legyenek.
“Ez egy jelentős lépés a precíziós orvoslás felé, amely az egész embert veszi figyelembe – nem csak magát a daganatot” – összegzett Myvizhi Esai Selvan, a tanulmány társszerzője.
“A rák kialakulásában az öröklött genom biztosítja a színpadot. Segít meghatározni, hogy mely mutációk számítanak az adott betegségben, mennyire válhat agresszívvá a daganat, és hogyan reagál a szervezet immunrendszere.”
A kutatócsoport most azon dolgozik, hogy ezeket a felismeréseket két fő területen alkalmazza. Ezek közül az első az immunterápia: a kutatók a National Cancer Institute immuno-onkológiai megfigyelő és elemző központjaival együttműködve azt vizsgálják, hogy egyes betegek miért reagálnak jól adott immunterápiás kezelésekre, míg mások nem. A második a tüdőrák kockázatának előrejelzése: a Mount Sinai Million Health Discoveries Program és a Million Veteran Program keretében a kutatók számítógépes modelleket fejlesztenek ki a tüdőrák kockázatának előrejelzésére egy személy öröklött genetikai profilja alapján. Ezek az eszközök segíthetnek meghatározni, hogy mely betegek számára lehet a leginkább előnyös a korai szűrés, mivel ezeknél a betegeknél a korai felismerés révén javíthatóak lennének a kezelések eredményei.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
How inherited genes help shape the course of cancer
Precision proteogenomics reveals pan-cancer impact of germline variants
Irodalmi hivatkozás:
Precision Proteogenomics Reveals Pan-Cancer Impact of Germline Variants, Cell (2025). DOI: 10.1016/j.cell.2025.03.026. www.cell.com/cell/fulltext/S0092-8674(25)00344-7–
