Ígéretes hatásosságot mutat az siRNS kezelés hasnyálmirigyrákban
Amerikai kutatók preklinikai vizsgálatai szerint speciálisan kifejlesztett peptid-alapú nanopartikulumokkal célba juttatott siRNS-ek toxikus hatások nélkül képesek megakadályozni a tumornövekedést hasnyálmirigyrákban.
A Washington University School of Medicine (St. Louis, USA) kutatócsoportja az Oncotarget folyóiratban közölt cikkében arról számolt be, hogy a p5RHH nanopartikulumokkal szállított siRNS-ek alkalmazásával toxikus mellékhatások nélkül sikeresen gátolták hasnyálmirigytumorok növekedését.
A teljes cikk az alábbi linken érhető el: Precision delivery of RAS-inhibiting siRNA to KRAS driven cancer via peptide-based nanoparticles, Oncotarget (2019).
A rákterápia területén bekövetkezett fejlődés ellenére a hasnyálmirigyrákkal diagnosztizált betegek 90%-a 5 éven belül meghal. A hasnyálmirigydaganatok többségében (és a kolorektális daganatok több mint felében) kimutatható a normál funkciója esetén a sejtosztódást és sejthalált szabályozó KRAS gén mutációja. A KRAS onkogént 35 éve fedezték fel, és azóta is rákbiológia egyik legkívánatosabb célpontjának minősül különösen olyan ráktípusok esetében, amelyeket késői stádiumban vesznek csak észre, és amelyeknél égető szükség volna a túlélés meghosszabbítására. A KRAS viszont a „gyógyszerezhetetlen” kétes hírnevet érdemelte ki a génmutációval foglalkozó kutatók körében, mivel még nem sikerül olyan módszert találni, amellyel gátolni lehetnek a mutáns KRAS fehérjék halálos tumorokra gyakorolt sejtosztódást serkentő hatását.
A jelenlegi preklinikai vizsgálatban a kutatóknak igen biztató eredményeket sikerült elérniük: kifejlesztettek ugyanis egy olyan nem toxikus, peptid alapú nanorészecskét (p5RHH), amely egy siRNS (silencing RNS, csendesítő RNS) molekulát képes célzottan szállítani. A célba juttatott siRNS molekulák képesek annak a kémiai jelnek a csendesítésére, amely arra stimulálja a KRAS onkogént, hogy még több mutáns KRAS fehérjét állítson elő (ezek okozzák a pajzsmirigysejtek kontrollálatlan osztódását, és mutatnak rezisztenciát a legtöbb rákellenes gyógyszerrel szemben).
A vizsgálatok során azt is sikerült kimutatni, hogy a véráramba bejuttatott p5RHH nanorészecskék is képesek voltak eljuttatni az siRNS-eket a célponthoz (a hasnyálmirigy-tumorok kezelésének egyik nehézsége, hogy a daganatokat körülvevő fibrózus szövet jóval sűrűbb, mint más daganatok esetében). A vizsgálatnak az adott indikáción túlmutató eredménye, hogy a szállítóplatform más gének csendesítésére is áttervezhető, azaz más ráktípusok kezelésére is alkalmas lehet.
