Összefüggés mutatható ki a demencia és az alvási apnoé között
A SLEEP Advances folyóiratban október 22-én jelent meg a University of Michigan kutatóinak cikke, amelyben egy több mint 18 ezer személyből álló vizsgálati populáció alapján összefüggést állapítottak meg egy gyakori, de általánosan aluldiagnosztizált alvászavar, az alvási apnoé és a demencia kialakulásának kockázata között – ez az asszociáció nők körében szorosabb volt, mint férfiaknál.
Az obstruktív alvási apnoe olyan krónikus alvászavar, amelyet alvás közbeni megszakadt vagy korlátozott légzés jellemez. Az 50 éves és idősebb felnőttek esetében az ismert obstruktív alvási apnoe (vagy annak tünetei – mivel az emberek gyakran nem is tudják, hogy ilyen problémájuk van) az elkövetkező életévekben összefüggésbe hozható volt a demencia jeleinek vagy diagnózisának nagyobb esélyével. Míg a demenciadiagnózisok közötti általános különbség soha nem emelkedett 5% fölé, az összefüggés statisztikailag szignifikáns maradt még azután is, hogy a kutatók figyelembe vettek a demencia kockázatát befolyásoló számos más tényezőt, például a rasszt és az iskolai végzettséget. Az ismert vagy feltételezett alvási apnoéban szenvedő nők minden korcsoportjában nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak demenciát, mint a férfiaknál, sőt, a demencia diagnózisának aránya az életkor előrehaladtával a férfiak körében csökkent, a nőknél pedig egyre nagyobb lett.
“Eredményeink új betekintést nyújtanak egy kezelhető alvászavarnak a hosszú távú kognitív egészségre gyakorolt szerepébe mind a nők, mind a férfiak esetében” – nyilatkozta a közlemény első szerzője, Tiffany J. Braley.
Az alvási apnoe állapota szerinti demencia-diagnózis nemspecifikus különbségeinek okai a kutatók szerint még nem ismertek. Azonban a kutatók szerint erre a különbségre több lehetséges magyarázat is van. Az egyik ilyen magyarázat, hogy a mérsékelt alvási apnoéban szenvedő nőknél nagyobb lehet a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, és nagyobb valószínűséggel szenvednek álmatlanságban, márpedig mindkettő negatívan befolyásolhatja a kognitív funkciókat. A másik lehetőség, hogy bizonyos életkor után, a menopauza környékén az ösztrogén szintje csökkenni kezd, ami hatással lehet az agyi funkciókra. Ebben az időszakban a nők hajlamosabbak a memóriát, az alvást és a hangulatot érintő olyan változásokra, amelyek kognitív hanyatláshoz vezethetnek.
Egy 2024-es jelentésben a Lancet Bizottság több módosítható kockázati tényezőt azonosított, amelyek együttesen a globális demencia mintegy 40%-áért felelősek. Bár az alvás nem szerepelt nevesítetten a kockázati tényezők között, a bizottság megjegyezte, hogy az alvási apnoe “összefüggésbe hozható a demenciával”, és fontolóra kell venni, hogy az alvászavarban szenvedő emberek esetében a demenciára vonatkozó szűrővizsgálatokat, legalábbis kérdőíveket rendszeresítsenek. A demencia egyéb módosítható kockázati tényezői közé tartoznak a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a mentális problémák, amelyek közül mindkettőt súlyosbíthatja a kezeletlen alvási apnoe.
Braley szerint az obstruktív alvási apnoe és az ebből eredő alvásmegvonás és alvásfragmentáció az agyban bekövetkező gyulladásos változásokkal is összefüggésbe hozható, amelyek hozzájárulhatnak a kognitív károsodáshoz.
“Ez a vizsgálat nem tudja teljes mértékben bizonyítani, hogy az alvási apnoe demenciát okoz, csak asszociációt állapított meg. A kauzalitás bizonyításához valószínűleg egy sok éven át tartó, randomizált vizsgálatra lenne szükség, amely összehasonlítja az alvási apnoe kezelés hatásait a kezelés nélküli kezelés hatásaival” – összegzett a cikk társszerzője, Ronald D. Chervin. “Mivel egy ilyen vizsgálat eredményeinek publikálásáig (ha egyáltalán lesz ilyen vizsgálat) még igen hosszú idő telhet el, a miénkhez hasonlóan nagy adatbázisokon végzett retrospektív elemzések, az elkövetkező években a leginkább informatív források közé tartoznak a területen. Eredményeink arra világítanak rá, hogy az orvosoknak és a betegeknek az alvási apnoe vizsgálatára és kezelésére vonatkozó döntéseik meghozatalakor figyelembe kell venniük annak lehetőségét, hogy a kezeletlen alvási apnoe demenciát okozhat vagy súlyosbíthatja azt.”
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Study links obstructive sleep apnea to increased dementia risk in women
Irodalmi hivatkozás:
Braley, T. J., et al. (2024). Sex-specific dementia risk in known or suspected obstructive sleep apnea: A 10-year longitudinal population-based study. SLEEP Advances. doi.org/10.1093/sleepadvances/zpae077.
