hirdetés
2025. március. 19., szerda - József, Bánk.
hirdetés

 

A tartós fogyást elősegítő “kapcsolót” fedeztek fel a májban

A Plvap gén blokkolása segíthet “megtéveszteni” a májat, hogy a szervezet ne álljon át energiatakarékos üzemmódra.

A Cell Metabolism folyóiratban március 3-án jelent meg a University of Southern Denmark (Syddansk Universitet, Odense) kutatóinak cikke, amelyben a Plvap nevű gén működéséről és a testsúlycsökkentésben betöltött szerepéről számoltak be.

Sokan, akik diétával, koplalással próbálnak fogyni, ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a szervezet egy bizonyos ponton egyszerűen leállítja a kilók leadását, mivel érzékeli a csökkentett kalóriabevitelt, és az anyagcsere lelassításával reagál, aminek következtében kevesebb kalóriát éget el, mint a diéta előtt. Ez azért történik, mert a szervezet a potenciális éhhalál veszélyét érzékeli, és alkalmazkodik azáltal, hogy energiát takarít meg, miközben továbbra is ellátja az alapvető funkciókat. A fogyókúrázók számára igazságtalannak tűnhet, hogy a szervezet nem ismeri fel a fogyás célját, és ehelyett a kalóriák megtartásával pont ellene dolgozik. A mostani tanulmány egy olyan gyógyszercélpontot azonosított, ami egyszer talán lehetővé teszi, hogy a normál szintű kalóriaégetést kevesebb kalória elfogyasztása esetén is fenntartsuk. Ez a felfedezés különösen fontos lehet a súlycsökkentő vagy cukorbetegség elleni gyógyszereket (Wegovy, Ozempic stb.) használó betegek számára, mivel sokan, akik ezeket a gyógyszereket szedik, azt tapasztalják, hogy fogyás üteme a testsúlyuk 20-25%-ának leadása után megtorpan.

Kim Ravnskjaer, a kutatás vezetője szerint ez a megtorpanás valószínűleg a szervezet természetes reakciójának köszönhető: “Eleinte általában jól megy a súlyleadás, de ahogy az emberek elveszítik a leadni kívánt súly egy részét, a fogyás üteme megtorpan, mert a szervezet anyagcseréje alkalmazkodik. Ha viszont ezt az anyagcsere-adaptációt irányítani lehetne, az bárki számára, aki fogyni próbál, nagy változást jelenthetne. Egy olyan gyógyszer, amely ellensúlyozni tudná ezt a hatást, meghosszabbíthatná a Wegovyhoz hasonló kezelések előnyeit, amelyek egy bizonyos pont után gyakran már nem hatnak. Vagyis, ha sikerülne olyan gyógyszert kifejleszteni, amely a fogyókúrás kezelések mellett segít fenntartani a zsír- vagy cukorégetést a korábbi, magasabb szinten, akkor az emberek a szokásos platón túl is folytathatnák a fogyást.”

A kutatók a mostani vizsgálat során a Plvap nevű gén működését vizsgálták egerek májsejtjeiben, mivel erről a génről korábbi kutatásokból már ismert volt, hogy a gén nélkül született embereknél problémák vannak a lipidanyagcserével, és a kutatócsoport ezt a kapcsolatot kívánta megvizsgálni. Kiderült, hogy a Plvap gén lehetővé teszi, hogy a szervezet anyagcseréje böjtöléskor a cukorégetésről a zsírégetésre térjen át. Amikor pedig a Plvap gén kikapcsolódik – ahogyan azt a kutatók tették a laboratóriumi egerekben –, a máj nem ismeri fel, hogy a szervezet böjtöl, és folytatja a cukorégetést. Más szóval a kutatócsoport egy teljesen új módot talált a máj anyagcseréjének szabályozására, amelynek orvosi alkalmazásai lehetnek.

„Ha irányítani tudjuk a máj cukor- és zsírégetését, akkor talán a fogyókúrás és cukorbetegség elleni gyógyszerek hatékonyságát is növelhetjük” – fejtette ki Ravnskjaer.

A Plvap kiütésével, blokkolásával tehát egyrészt lehetséges a májat „becsapni”, azaz “elhitetni” vele, hogy a szervezet nem koplal, másrészt viszont a kutatók további fontos megfigyeléseket is tettek a tanulmányban. Kiderült, hogy az a jel, amely a koplalás alatti anyagcsere-változásokat kiváltja, nem a máj hepatocitáiból, hanem a máj csillagsejtjeiből, a máj legnagyobb számban előforduló, az anyagcsere-folyamatok végrehajtásáért felelős sejtjeiből származik. Ez arra utal, hogy a csillagsejtek korábban ismeretlen szerepet játszanak a máj anyagcseréjének szabályozásában más sejttípusok irányításával, vagyis a kutatók sejtek közötti kommunikáció egy új típusát fedezték fel.

Annak ellenére, hogy a vizsgálatokban az egerek szervezetében a zsírt a máj helyett az izmokba irányították át, az egerek életfunkciói nem mutattak kedvezőtlen változásokat, sőt, inzulinérzékenységük javult, vércukorszintjük pedig csökkent.

Ravnskjaer szerint ez utóbbi jelenség különösen izgalmas: “Köztudott, hogy az emelkedett vércukorszint krónikus szövődményekhez vezethet a 2-es típusú cukorbetegeknél. A Plvap működésének és szabályozási folyamatainak feltárása segíthet a cukorbetegeknek abban, hogy a jövőben pontosabban szabályozhassák vércukorszintjüket”.”

Ennek a felfedezésnek messzemenő következményei lehetnek – nemcsak az elhízás kezelésében, hanem annak pontosabb feltárásában is, hogyan történik a zsír és a cukor feldolgozása az anyagcsere-betegségekben. Hosszabb távon pedig ezek az eredmények új utakat nyithat meg az olyan állapotok kezelésében, mint a 2-es típusú cukorbetegség és a szteatotikus májbetegség.

 

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Breakthrough research uncovers way to maintain metabolism during calorie restriction

Hepatic stellate cells regulate liver fatty acid utilization via plasmalemma vesicle-associated protein

 

Hopestar21 képe a Pixabay-en
Hopestar21 képe a Pixabay-en

Irodalmi hivatkozás:

Hansen, D., et al. (2025). Hepatic stellate cells regulate liver fatty acid utilization via plasmalemma vesicle-associated protein. Cell Metabolism. doi.org/10.1016/j.cmet.2025.01.022.

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink