Újonnan felfedezett immunsejtek állhatnak az ételallergia kialakulása hátterében
A tolerogén dendritikus sejtek utasítják az immunrendszert arra, hogy idegenként ismerjen fel bizonyos molekulákat, így az allergéneket.
A Nature folyóiratban április 14-én jelent meg a New York University School of Medicine kutatóinak cikke, amelyben arról számoltak be, hogy a belekben található sejtek egy speciális csoportja csillapítja az élelmiszerfehérjékkel való érintkezés által kiváltott immunválaszt. A „tolerogén dendritikus sejteknek” nevezett sejtek lehetővé teszik, hogy az ételek immunreakció kiváltása nélkül haladjanak át a szervezeten, kivéve, ha valamilyen funkcionális meghibásodásuk allergiát okoz.
Az immunrendszernek képesnek kell lennie arra, hogy gyorsan megtámadja a betolakodókat, például a vírusokat, ugyanakkor figyelmen kívül hagyja az ártalmatlan ingereket, különben allergia alakulhat ki. Az immunsejtekről ismert, hogy figyelmen kívül hagyják vagy „tolerálják” például a szervezet saját egészséges sejtjeiben található molekulákat, valamint a szervezeten kívülről származó, nem fenyegető anyagokat, például az élelmiszereket. Hogy ez utóbbit hogyan éri el a rendszer, eddig nem volt világos.
A mostani tanulmányban a kutatók azt is megállapították, tolerogén dendritikus sejteknek szükségük van a retinsavval kapcsolatos árva (orphan) receptor-gamma-t (RORγt) és a PR-domént tartalmazó 16 (Prdm16) fehérjékre, hogy hatékonyan megvédjék a tolerált fehérjéket az immunsejtek és az idegen sejtek elpusztítására (gyulladásra) szánt fehérjék beáramlásától. Megfelelően működő tolerogén dendritikus sejtek nélkül a vizsgálatban részt vevő egér állati modellszervezetek hajlamosabbak voltak az ételallergia és az asztma kialakulására.
A kutatócsoport korábbi munkája során kiderült, hogy ugyanezek a sejtek szabályozzák az immunrendszer toleranciáját a “barátságos”, vagyis hasznos bélbaktériumokkal szemben, amelyek az embereknek segítenek az ételek emésztésében és több szervrendszer működésének szabályozásában. Akkoriban azonban a kutatók keveset tudtak a kilétükről, illetve arról, hogy ezek a sejtek mással szemben is szabályozzák-e a toleranciát.
“Tanulmányunk azt mutatja, hogy a RORγt-kifejező dendritikus sejtek kulcsfontosságú összetevői az ételallergiát megelőző immunszabályozó válasznak” – nyilatkozta a tanulmány első szerzője, Dr. Dan Littman. “Ez a felfedezés újabb bizonyítékkal egészíti ki korábbi munkánkat, amely szerint ezek a sejtek a hatalmas mikrobiommal, a szervezetünkben élő mikrobák keverékével is békét tartanak, és fontosak lehetnek például az olyan autoimmun betegségek megelőzésében, mint a Crohn-betegség.”
Elemezve az ezen sejtek által expresszált fehérjéket, valamint összehasonlítva őket jól ismert sejttípusokkal, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a sejtek egyfajta immunsejtek, úgynevezett dendritikus sejtek. A dendritikus sejtek általában biológiai anyagok apró darabkáit (antigének) mutatják be az immunrendszernek, hogy a T-sejtek észrevegyék őket. Ez programozza a T-sejteket arra, hogy a következő alkalommal, amikor az antigénnel találkozik, támadást indítson.
A kutatók azonban kimutatták, hogy amikor a tolerogén dendritikus sejtek a táplálékból vagy a barátságos mikrobákból származó antigéneket mutatnak be a T-sejteknek, a T-sejtek gyulladásgátlóvá, azaz regulátor T-sejtekké válnak. Ez azt jelenti, hogy amikor a T-sejt legközelebb találkozik az antigénnel, ahelyett, hogy támadna, elnyomja a közeli gyulladást.
A tanulmány kimutatta, hogy a tolerogén dendritikus sejtek nélküli egerekben kevesebb szabályozó T-sejt állt készen az élelmiszer- vagy mikrobiális eredetű antigének által okozott gyulladás megelőzésére. Ezeknek az egereknek több gyulladásos T-sejtjük is volt, amelyek allergiát és gyulladást okoztak, amikor ezekkel az antigénekkel találkoztak.
A tanulmány másik kulcsfontosságú megállapítása az volt, hogy az emberi bélszövetek és nyilvános szekvenálási adathalmazok elemzésével a kutatók megtalálták a tolerogén dendritikus sejtek emberi megfelelőit. Littman szerint egyelőre nem világos, hogy ezek a sejtek milyen mennyiségben vannak jelen az emberi szervezetben, vagy hogy a bélrendszeren kívül részt vesznek-e az immuntolerancia más formáiban. Ezekre a kérdésekre azonban már könnyebb lesz választ adni, mivel a kutatók az új tanulmányban milyen átfogóan azonosították a sejteket.
“Ha a további vizsgálatok sikeresnek bizonyulnak, eredményeink az ételallergiák kezelésének innovatív módjaihoz vezethetnek el minket” – összegzett Littman. “Például, ha valaki mogyoróallergiás, talán használhatunk tolerogén dendritikus sejteket, hogy segítsünk több szabályozó T-sejtet létrehozni, hogy elnyomjuk a mogyorómolekulákra adott allergiás választ.”
Littman szerint későbbi munkáik során a kutatók azt is szeretnék pontosabban megérteni, hogy a tolerogén dendritikus sejtek hogyan és hol fejlődnek ki a szervezetben, és milyen jeleket kell kapniuk ahhoz, hogy betölthessék a funkciójukat.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Recently discovered immune cell type could be key to understanding food allergies
Prdm16-dependent antigen-presenting cells induce tolerance to gut antigens
Irodalmi hivatkozás:
Prdm16-dependent antigen-presenting cells induce tolerance to gut antigens, Nature (2025). DOI: 10.1038/s41586-025-08982-4. www.nature.com/articles/s41586-025-08982-4
