Globális felmérés: megállt a stroke gyakoriságának csökkenése
A magas vérnyomás megfelelő kezelésének hiánya miatt az alacsony és közepes jövedelmű országokban 2015-öt követően stagnálást vagy növekedést mutat az agyérkatasztrófa okozta halálesetek száma.
A The Lancet Neurology folyóirat októberi számában jelent meg a WHO kutatóinak cikke, amelyben arról számoltak be, hogy az 1990-2021 közötti időszakban világszerte csaknem megduplázódott a stroke előfordulási gyakorisága. A világszervezet Global Burden of Disease (GBD) című tanulmánya szerint a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a stroke előfordulási gyakorisága az 1990-es 271 millióról 2019-re 523 millióra nőtt, ami azért riasztó, mert bár a 20. század végén a szív- és érrendszeri halálozási arányok csökkentek, ez a fejlődés később lelassult, és néhány országban, köztük Mexikóban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban 2010 óta ismét emelkedő halálozási arányok tapasztalhatók. Az 55 év alattiak körében a stroke előfordulása is nőtt az olyan kockázati tényezők, mint a magas vérnyomás és az elhízás ugrásszerű növekedése mellett. A további kutatások elengedhetetlenek a tendenciák nyomon követéséhez, a beavatkozások értékeléséhez és a stroke megelőzésére és kezelésére irányuló globális egészségügyi stratégiák kialakításához. A tanulmányban a WHO kutatói a stroke terheiről és kockázati tényezőiről a korábbi becslésekkel összhangban lévő, bevált módszereket alkalmaztak. A stroke-ot a WHO klinikai kritériumai alapján határozták meg, és három típusba sorolták: iszkémiás stroke (az agy véráramlásának elzáródása), intracerebrális vérzés (agyon belüli vérzés) és szubarachnoidális vérzés (az agy és az agyburkolat közötti vérzés). A tanulmányban 23 kockázati tényezőt vizsgáltak, amelyeket négy kategóriába soroltak: környezeti, étrendi, életmódbeli és metabolikus kockázatok. Ezekre a faktorokra a kutatók metaregressziós technikák alkalmazásával kiszámították a fogyatékossággal korrigált életévekre (DALY; disability-adjusted life years) gyakorolt hatásukat (vagyis a potenciális hatást azzal hasonlították össze, mintha az adott tényező optimális szinten lett volna. Ez az átfogó megközelítés lehetővé tette a becslések régió, életkor, nem és szociodemográfiai index (SDI) szerinti rétegzését.
A 2021-es globális stroke-statisztikák 93,8 millió stroke-túlélőt, 11,9 millió új stroke-esetet, 7,3 millió stroke-hoz kapcsolódó halálesetet és 160,5 millió stroke miatt elveszített DALY-t mutattak ki, ami a bármilyen okból bekövetkezőhalálozás 10,7%-át és az összes DALY 5,6%-át teszi ki. Ez azt jelenti, hogy a stroke volt a harmadik vezető halálozási ok az ischaemiás szívbetegség és a COVID-19 után, és a negyedik legtöbb DALY-t okozó tényező. A stroke terhek túlnyomó többsége, beleértve az új stroke-ok 83,3%-át és a stroke okozta halálozások 87,2%-át az alacsony és közepes jövedelmű országokban következett be, ami markáns földrajzi egyenlőtlenségekre világít rá. Például Luxemburgban volt a legalacsonyabb az életkor szerint standardizált stroke előfordulása (57,7/100 000), míg a Salamon-szigeteken a legmagasabb (355,0/100 000). Hasonlóképpen, Szingapúrban volt a legalacsonyabb a stroke okozta halálozási arány (14,2/100 000), míg Észak-Macedóniában a legmagasabb (277,4/100 000).
A stroke egyes típusait tekintve az iszkémiás stroke volt a leggyakoribb, amely az összes új stroke 65,3%-át tette ki 2021-ben, ezt követte az intracerebrális vérzés (28,8%) és a szubarachnoidális vérzés (5,8%). Annak ellenére azonban, hogy az iszkémiás stroke volt a leggyakoribb, az intracerebrális vérzés az összes DALY-hoz (49,6%) nagyobb arányban járult hozzá, mint az iszkémiás stroke (43,8%).
A szubarachnoidális vérzés a stroke-hoz kapcsolódó összes DALY 6,6%-át okozta. Ezek a típusok eltérő földrajzi és társadalmi-gazdasági tendenciákat is mutattak. Például az iszkémiás stroke az új stroke-ok 74,9%-át tette ki a magas jövedelmű országokban, de csak 63,4%-át az alacsony jövedelmű országokban, ahol az intracerebrális vérzés volt a gyakoribb.
Pozitív eredmény, hogy 1990 és 2021 között az életkor szerint standardizált stroke incidencia, prevalencia, mortalitás és DALY-arányok világszerte csökkentek, a legjelentősebb csökkenés a 70 éves és idősebb korosztály körében következett be. Negatívum viszont, hogy a stroke-os esetek, a halálozások és a DALY-k száma ugyanebben az időszakban a népességnövekedés és a populáció elöregedése miatt növekedést mutatott, de talán riasztóbb, hogy a 70 évnél fiatalabbak körében a stroke előfordulása szintén növekvő tendenciát rajzolt ki. Az utóbbi években a stroke előfordulásának csökkenése lelassult, különösen 2015 óta, és egyes régiókban az arányok stagnálását, sőt növekedését tapasztalták.
A kutatók a földrajzi régiók között megfigyelt jelentős eltéréseket legfőképpen annak tulajdonították, hogy a magas jövedelmű országokban a magas vérnyomást gyakrabban kezelik, így jobban kontrollálható, mint a közepes vagy alacsony jövedelmű országokban. Bár 1990 óta világszerte csökkent az életkor szerinti standardizált stroke-szám, Délkelet-Ázsiában, Kelet-Ázsiában és Óceániában 2015 óta nőtt az incidencia, a prevalencia és a DALY-k száma is.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Stroke remains a leadingcause of deathglobally, withincreasedrisk linked tolifestylefactors
Irodalmi hivatkozás:
Feigin, Valery L et al. (2024) Global, regional, and nationalburden of stroke and itsriskfactors, 1990–2021: a systematicanalysis for the Global Burden of Disease Study 2021, The Lancet Neurology. doi: https://doi.org/10.1016/S1474-4422(24)00369-7. https://www.thelancet.com/journals/laneur/article/PIIS1474-4422(24)00369-7/fulltext
