Sérült idegpályák javítása asztrocitákkal és nanotechnológiával
Amerikai kutatók az asztrociták olyan alcsoportjára bukkantak, mely képes növekedésre és elágazódásra bírni az idegsejteket.
A Johns Hopkins Medicine kutatói a Nature Neuroscience folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy nanorészecskék felhasználásával olyan korrektív hatású fehérjét juttattak az idegrendszer megfelelő pontjaira, melyek képesek voltak újra növekedésre bírni a neuronokat.
A kutatás ötletét az a megfigyelés adta, hogy neurodegeneratív betegségekben, például Alzheimer-kórban vagy Norrie-szindrómában az agy bizonyos területein az asztrocitákból hiányzik a glutamát-transzporter-1 fehérje. Ez a protein, mint egy biológiai porszívó, eltünteti a neuronok közötti térből a hírvivő anyagként szolgáló glutamátot, így az nem akkumulálódik toxikus mennyiségűvé – mint teszi ezt például amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) esetén, folyamatosan ingerelve, végül elpusztítva a sejteket. A kutatók genetikai vizsgálattal és egy speciális sejtválogató eszközzel azonosították az asztrociták egy különleges alpopulációját, majd azt figyelték meg, hogy ezek a sejtek egy Norrin nevű fehérjét kódoló gént kapcsolnak be.
További vizsgálatok során a normál egerek agyából vett neuronokat Norrinnal kezelve észrevették, hogy ezek a neuronok több elágazódást növesztenek az agysejtek között, illetve megfigyelték, hogy a neurodegeneratív betegségekben szenvedő egerek agyának sejtjeinél döntően hiányzik a Norrin. Egy másik vizsgálatban a kutatók a Norrint kódoló DNS-kódot ültették be a pontos célba juttatásra tervezett nanopartikulumokba, és beteg állatok agyába juttatva azt vették észre, hogy a kezelt neuronok gyors ütemben új elágazódásokat kezdtek növeszteni. A következő lépésben azt fogják vizsgálni, hogy a Norrin adagolása képes-e a neurodegeneratív betegségekben károsodott sejtek közötti kapcsolatok helyreállítására, ám a kilátások annyira biztatóak, hogy a kutatócsoport máris szabadalommal védette le az eljárást.
