Csökkenti a demencia kockázatát a herpeszvírus elleni vakcina
A Nature folyóiratban április 2-án jelent meg a Stanford University kutatóinak cikke, amelyben arról számoltak be, hogy a herpeszt és övsömört okozó varicella zoster vírus (VZV) elleni vakcina csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát, így potenciális új eszközt kínál a kognitív hanyatlás elleni küzdelemben.
A kutatók évek óta vizsgálják a neurotrop herpeszvírusok és a demencia közötti lehetséges kapcsolatokat. Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy az ezen vírusok által okozott fertőzések hozzájárulhatnak a neurodegeneráció kialakulásához, és bár az oltásokat általában a fertőzések kivédésére használják, az új kutatások azt mutatják, hogy a vakcinák, különösen az élő, attenuált vakcinák, szélesebb körű hatást gyakorolhatnak az immunrendszerre, és néha a célzott betegségtől független állapotokat is befolyásolhatnak. A vakcinák és a demencia közötti kapcsolatot vizsgáló korábbi tanulmányok azonban egy kulcsfontosságú kihívással küszködtek - a korreláció és az ok-okozati összefüggés megkülönböztetésével. Sokan egyszerűen összehasonlították a demencia arányát a beoltott és a be nem oltott egyének között, de ez a megközelítés igencsak hajlamos a torzításra. Továbbá olyan tényezők, mint a személyes egészségtudatosság, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és még a kognitív képességek is befolyásolhatják, hogy valaki beoltatja-e magát, így nehéz elkülöníteni a vakcina valódi hatását.
A most közölt tanulmányban a kutatók az Egyesült Királyságban a vakcinára való jogosultsági szabályokat használták fel a herpes zoster vakcinának a demencia kockázatára gyakorolt hatását értékelve. Az Egyesült Királyságban a herpes zoster elleni vakcinára való jogosultságot kizárólag a születési dátum alapján határozták meg. Az 1933. szeptember 2-án vagy azt követően születettek jogosultak voltak a vakcinára, míg az ezt megelőzően születettek nem. Ez egyedülálló lehetőséget biztosított a kutatóknak arra, hogy tanulmányozzák a vakcina demencia kockázatára gyakorolt hatását, mivel a mindössze néhány hét különbséggel született egyének az élet más területein valószínűleg nem különböznek egymástól, kivéve a vakcinához való hozzáférésüket. Ez a ritka körülmény lehetővé tette a kutatók számára, hogy egy igen robusztus regressziós diszkontinuitási tervet alkalmazzanak, amely egy természetes körülmények között lefolytatott kísérletnek tekinthető. A szerzők később megerősítették megállapításaikat a különbség a különbségekben instrumentális változó (DID-IV; difference-in-differencesinstrumentalvariable) megközelítéssel is, ami tovább erősítette az ok-okozati állítások robusztusságát.
A nagyszabású elektronikus egészségügyi nyilvántartási adat elemzésével a kutatók össze tudták hasonlítani a két csoport közötti hosszú távú demenciakockázatot, miközben minimalizálták a zavaró tényezőket. Az eredményeket megerősítette a demenciával összefüggő halálesetek másodlagos elemzése Angliában és Walesben, ami tovább erősítette az oksági következtetést. A tanulmány regressziós diszkontinuitási tervet használt, amely az ok-okozati összefüggések meghatározására szolgáló statisztikai módszer, és egy hétéves utánkövetési időszak adatait elemezte.
A tanulmányban a kutatók azt állapították meg, hogy a herpes zoster vírus elleni védőoltás beadása hét év alatt 3,5 százalékponttal csökkentette a demencia diagnózisát, ami 20%-os relatív csökkenést jelent. Ez a becslés figyelembe veszi azt a tényt, hogy nem minden jogosult személy kapta meg a vakcinát. A védőhatás a nők esetében erősebb volt, és elérte a statisztikai szignifikanciát, míg a férfiak esetében a szélesebb konfidenciaintervallumok miatt az eredmények nem voltak meggyőzőek.
Eredményeik megerősítése érdekében a kutatók külön elemzést végeztek a halotti anyakönyvi adatok felhasználásával. Ez a másodlagos elemzés alátámasztotta az első következtetéseiket, és azt mutatta, hogy a herpes zoster elleni vakcinára való jogosultság kilenc év alatt mintegy 5%-kal csökkentette a demenciával összefüggő halálesetek számát.
A tanulmány a demencián túlmenően azt is megerősítette, hogy a vakcina jelentősen csökkentette az övsömör előfordulását, ami összhangban van a klinikai vizsgálatok adataival. A demencia kockázatának megfigyelt csökkenése azonban nem magyarázható teljes mértékben kizárólag az övsömörös esetek számának csökkenésével, ami arra utal, hogy más mechanizmusok is szerepet játszhatnak. Figyelemre méltó, hogy a demencia előfordulásának csökkenése csak több mint egy évvel az oltás után vált nyilvánvalóvá, ami alátámasztja a hosszú távú immunmodulációra vonatkozó elméleteket.
A kutatók több lehetséges magyarázatot is vizsgáltak a vakcina nyilvánvaló védőhatására. Az egyik hipotézis szerint a vakcina segít elnyomni az övsömört okozó varicella zoster vírus reaktivációját. Egyes tanulmányok szerint az ilyen vírusos reaktiválódások hozzájárulhatnak a neuroinflammációhoz, amely a demencia kialakulásának egyik kulcstényezője.
Egy másik lehetséges mechanizmus a vakcina szélesebb körű immunmoduláló hatását valószínűsíti. Az élő, attenuált vakcinák, mint például a herpes zoster vakcina, olyan módon stimulálhatják az immunrendszert, amely túlmutat az elsődleges célon. Ez az immunerősítés segíthet a szervezetnek a demenciához kapcsolódó egyéb fertőzések vagy neuroinflammatorikus folyamatok leküzdésében, esetleg olyan mechanizmusok révén, mint a képzett immunitás vagy a heterológ adaptív immunitás. A tanulmány azt is vizsgálta, hogy a korábbi influenza elleni védőoltás és az autoimmun állapotok hogyan módosíthatják a vakcina hatását, ami alátámasztja azt a hipotézist, hogy a szélesebb körű immunmoduláció hozzájárulhat a demencia elleni védelemhez.
Bár ezek az eredmények meggyőzőek, a kutatók felhívták a figyelmet a tanulmány néhány korlátjára is. Az egyik kihívás a demencia egészségügyi nyilvántartásokban való esetleges alulreprezentáltsága volt, mivel nem minden esetet diagnosztizálnak hivatalosan. És mivel a tanulmány kizárólag egy meghatározott korcsoportra összpontosított, ez megnehezíti az eredmények fiatalabb populációkra való alkalmazását. További fontos szempont volt, hogy a tanulmány csak az élő, attenuált herpes zoster vakcinát vizsgálta, mivel a rekombináns vakcinát csak a vizsgálati időszak vége után vezették be, és nem világos például, hogy az újabb vakcina ugyanilyen hatással lenne-e a demencia kockázatára. Bár további kutatásokra van szükség a pontos mögöttes mechanizmusok megértéséhez, a tanulmány meggyőző bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a herpes zoster vakcina többre alkalmas, mint pusztán az övsömör megelőzése - valamilyen módon segíthet az öregedő agy védelmében is.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Algorithm analyzes multiple mammograms to improve breast cancer risk prediction
Efficacy of acupuncture in refractoryirritable bowel syndrome patients: a randomized controlledtrial
Irodalmi hivatkozás:
Shu Jiang et al.: Development and validation of a dynamic 5-year breast cancer risk model using repeatedmammograms, JCO Clinical Cancer Informatics (2024). DOI: 10.1200/CCI-24-00200.