Alzheimer-prognózis éleshullám-fodrokkal
Amerikai kutatók olyan módszert fejlesztettek ki, amely a hippocampus által kibocsátott elektromos jelek elemzésével képes lehet igen korán előre jelezni az Alzheimer-kór lefolyása során bekövetkező memóriavesztést.
A Gladstone Institute (San Francisco, USA) kutatócsoportja a Cell Reports folyóiratban publikált cikkében arról számolt be, hogy állati modellszervezeten az agyhullámok elemzésével képes volt előre jelezni az Alzheimer-kór megjelenése során bekövetkező memóriavesztést.
Az Alzheimer-típusú demencia progresszív neurodegeneratív betegség, amelyet súlyos memóriazavar, kognitív hanyatlás és a viselkedés változása jellemez. A betegség patológiai jellemzője az amiloidprekurzor fehérjéből (APP) származó, béta-amiloidot tartalmazó extracelluláris neuritplakkok és a hiperfoszforilált, mikrotubulushoz kötődő tau-fehérjét tartalmazó intracelluláris neurofibrilláris kötegek kialakulása. A béta-amiloid és a tau-fehérje károsítja a szinaptikus kapcsolatokat és neuronpusztulást idéz elő, csakhogy ez már egy következmény, a betegség jelei jóval korábban is észlelhetők. A memóriafolyamatok kulcsfontosságú idegrendszeri szerkezete a temporális lebenyben található hippocampus, és az Alzheimer-kórban kialakuló súlyos memóriazavar elsősorban a hippocampus korai érintettségével magyarázható, ezért a mostani vizsgálatban a kutatók ezen az agyterületen mérték az úgynevezett éleshullám-fodrok (sharp wave ripples, SWR) által reprezentált aktivitást.
Ezek az agyhullámok EEG-vel illetve most már noninvazív módszerekkel is mérhetők, és kulcsszerepet játszanak a térbeli tanulás és memóriafunkciók területén. A vizsgálatban ApoE4 génnel rendelkező (ez az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát hordozó gén), génmódosított egereket használtak modellszervezetként, és feltételezték, hogy az egészséges egerekkel szemben a génmódosított alanyoknál az SWR hullámok gyakorisága kisebb lesz. Ez a sejtés beigazolódott, de még a kutatók is meglepődtek azon, hogy a memóriafunkciók gyengülését jelző SWR-hullámok ritkulása milyen korán következik be: longitudinális vizsgálatban már 10 hónappal előbb (ez emberi léptékkel 30 évet jelent) ki lehetett mutatni a későbbi Alzheimer-kórhoz vezető memóriazavarokat. Ha ez a korai diagnosztikai módszer valóban sikeresen alkalmazható lesz embereken is, akkor egyrészt klinikai vizsgálatokhoz már korán ki lehet választani a megfelelő alanyokat, másrészt folyamatosan lehet rajtuk tesztelni a gyógyszerek hatékonyságát.
