Kognitív viselkedésterápia ADHD kezelésében
A BMJ Mental Health folyóirat 27. számában jelent meg a japán Kagoshima University kutatóinak cikke, amely szerint a kognitív viselkedésterápia (CBT; cognitive behavioral therapy) bizonyítottan javítja a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) tüneteit, így ígéretes nem farmakológiai kezelési módot kínál.
A most közölt cikkben a japán kutatók azt vizsgálták, hogy a CBT mely összetevői a leghatékonyabbak az ADHD jellemző tüneteinek csökkentésében. A kutatók 43 vizsgálatot elemezve azonosították azokat a kulcsfontosságú CBT-technikákat, például a szervezési stratégiákat és a problémamegoldást, amelyek jelentősen javítják a kezelés eredményeit, és új reményt nyújtanak az ADHD-s egyének számára.
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar világszerte milliókat érint, és kihívást jelent a mindennapi feladatok, a munka és a társas kapcsolatok terén. Bár jelenleg a gyógyszeres terápia számít az elsődleges kezelési módszernek, nem mindig vezet a tünetek teljes körű enyhüléséhez. Ez vezetett a pszichológiai terápiák, különösen a CBT iránti érdeklődés fokozódásához, amely bizonyítottan segít az ADHD-s egyéneknek javítani a koncentrációt, a szervezettséget és az impulzuskontrollt.
Mivel azonban a CBT több terápiás összetevőt is magában foglal, az elsődleges nehézség a kutatók előtt annak megállapítása volt, hogy mely elemek lehetnek a leghasznosabbak az ADHD-terápia szempontjából: míg egyes technikák a gondolatok átstrukturálására összpontosítanak, mások a viselkedést módosítják vagy a mindfulness-alapú megközelítéseket használják.
A most közölt szisztematikus irodalmi áttekintésben a kutatók olyan randomizált, kontrollos vizsgálatokat elemeztek, amelyek a CBT hatását vizsgálták az ADHD tüneteire. Több nagy nemzetközi adatbázisban (MEDLINE, Embase, PsycINFO) kerestek olyan tanulmányokat, amelyek ADHD-val diagnosztizált egyénekre összpontosítottak, CBT-alapú beavatkozásokat alkalmaztak, és az alapvető ADHD-tünetekre adott kezelési választ mérték. A vizsgálatba bevont összesen 43 tanulmányban több mint 3800, 10-60 év közötti résztvevő vett részt, közel egyenlő nemi megoszlásban, közülük a legtöbben gyógyszeres kezelésben is részesültek.
A tanulmány a különböző CBT-technikákat konkrét komponensekre bontotta, beleértve a pszichoedukációt, a szervezési stratégiákat, a kognitív átstrukturálást, a harmadik hullámos terápiákat (például a mindfulness és az elfogadáson alapuló megközelítéseket), a problémamegoldó technikákat és a relaxációs gyakorlatokat. A kutatók metaanalízist végeztek a különböző kezelési megközelítések hatékonyságának összehasonlítására, valamint értékelték a kezelésre adott válaszok arányát és a tünetek csökkenésének mértékét. Külön komponens-szintű elemzés vizsgálta az egyes CBT-elemek hatását, és a tanulmány az egyes kezelésekkel szembeni adherenciát, a lemorzsolódási arányokat is értékelte. Emellett a kutatók az eredmények érvényességének biztosítása érdekében minden egyes tanulmányban felmérték a potenciális publikációs torzítást és az elfogultság (bias) kockázatát. A kutatók ezután szabványosított pontozási rendszerek alapján rangsorolták a különböző kezelések hatékonyságát, és azonosították a leghatékonyabb CBT-komponenseket az ADHD-tünetek enyhítésére.
A vizsgálat eredményei szerint bizonyos CBT-összetevők jelentősen javították az ADHD tüneteit. Az elemzett különböző megközelítések közül a harmadik hullámos terápia, amely magában foglalja a mindfulness és az elfogadáson alapuló stratégiákat, mutatta a legnagyobb hatékonyságot, amelyet szorosan követett a viselkedésterápia és a hagyományos CBT. A placebóval összehasonlítva a harmadik hullámos terápia közel ötszörösére növelte a kezelési válaszok arányát, míg a viselkedésterápia szintén statisztikailag szignifikáns előnyöket mutatott.
Komponens-szinten a szervezési stratégiák, mint például az időgazdálkodási technikák és a strukturált feladattervezés, különösen hatékonyak voltak, több mint 100%-kal javítva a kezelésre adott válaszok arányát. A problémamegoldó technikák mérsékelt, de szintén jelentős hatást mutattak, különösen a figyelemhiányos tünetek csökkentésében. Ezzel szemben a pszichoedukáció önmagában gyengébb hatást fejtett ki. Érdekes módon a szokványos kezelés néha rosszabb eredményekhez vezetett, valószínűleg a nocebo hatás miatt, amikor az innovatív beavatkozásokra számító egyének csalódtak, amikor a szokásos ellátásban részesültek.
Bár a lemorzsolódási arányok eltérőek voltak, egyetlen CBT-összetevő sem volt kapcsolatban a magasabb lemorzsolódási arányokkal. Az eredmények azt sugallták, hogy több hatékony CBT-elem, például a szervezési stratégiák, a harmadik hullámos technikák és a problémamegoldás kombinációja hozta a legjobb eredményeket.
Ezeknek a felismeréseknek kritikus jelentőségük van az ADHD kezelésében. A leghatékonyabb CBT-elemek előnyben részesítésével a kezelőorvosok olyan személyre szabott beavatkozásokat tervezhetnek, amelyek maximalizálni képesek az ADHD-val küzdő betegek számára nyújtott előnyöket. Bár az eredmények megerősítéséhez további kutatásokra van szükség, a mostani tanulmány rámutatott a CBT-beavatkozások finomításának lehetőségére az ADHD-s betegek számára nyújtott hatásosabb terápiás beavatkozások kidolgozására.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Can cognitive-behavioral therapy components be tailored to optimize ADHD treatment?
Irodalmi hivatkozás:
Matsumoto, K., Hamatani, S., Kunisato, Y., &Mizuno, Y. (2025). Components of cognitive-behavioural therapy for mitigatingcore symptoms in attention-deficit hyperactivity disorder: a systematic review and network meta-analysis. BMJ Mental Health, 27, 1. doi:10.1136/bmjment-2024-301303. https://mentalhealth.bmj.com/content/27/1/e301303
