Pandémiás potenciált hordoz a H1N2 sertésinfluenza-vírus
Egy újabb pandémiára való felkészülés során amerikai kutatók olyan vírusokat jellemeztek, amelyek a következő világjárványt okozhatják: az egyik jelölt a sertésinfluenza.
A Nature Communications folyóiratban június 13-án jelent meg a University of Pittsburgh School of Medicine kutatóinak cikke, amelynek fő megállapítása, hogy a sertésekben előforduló influenza A vírusok (IAV; Influenza A Viruses) nagy genetikai változatosságuk és a populációs szintű immunitás hiánya miatt kockázatot jelentenek a humán populációra nézve. A mostani tanulmányban a kutatók influenzavírusok jellemzését végezték el, különös tekintettel az α-H1N2 vírus potenciális pandémiás potenciáljára.
Az influenzavírusok rendelkeznek azzal a képességgel, hogy specifikus tulajdonságokat fejlesszenek, ami megkönnyíti az új fajokra történő tartós átvihetőséget. Bár a vadon élő vízi madarak jelentik e vírusok elsődleges természetes rezervoárját, a sertések is fontos gazdaként és “keverőtartályként” szolgálhatnak az IAV vírus génváltozatai számára. Ez ideális környezetet teremt a potenciális jövőbeli világjárványok szempontjából, ezért a kutatók hangsúlyozzák a keringő sertésvírusok nyomon követésének és jellemzésének fontosságát.
A neuraminidáz (NA) és a hemagglutinin (HA), amelyek antigéndrift miatt szezonálisan fejlődnek, a vírus átvihetőségének, fertőzőképességének, gazdaspecifikusságának és patogenitásának kulcsfontosságú meghatározói. A sertésekben három endemikus IAV-altípus, köztük az swH1N1, swH1N2 és swH3N2 számít meghatározónak. A klasszikus sertés H1 vonal (1A) az α-H1 (1A.1), β-H1 (1A.2) és γ-H1 (1A.3) kládokat, míg az 1B sertés vonal a δ-H1 (1B.2) kládokat foglalja magában. Az Egyesült Államokban az emberi fertőzéseket elsősorban 18 H1N1, 35 H1N2 és 439 H3N2 vírus okozta. A sertés-, madár- és humán eredetű vírusok közötti reasszortmentációt (genetikai keveredést) figyeltek meg a legújabb sertés IAV-okban. A HA és NA antigén driftje olyan új vírusok megjelenéséhez is vezethet, amelyekkel szemben az emberi populációnak nincs immunitása.
A most közölt tanulmányban a szerzők olyan döntési fát ismertetnek, amely segítséget nyújt az endémiás sertés IAV-k pandémiás kockázatának jellemzésében és értékelésében. A döntési fa felhasználja a 2009-es H1N1 pandémia óta in vitro és in vivo módszerekkel végzett kiterjedt kutatásokat. A mostani vizsgálat során a kutatók meghatározták az α-H1 (1A.1.1.1.3) kládba tartozó A/swine/Texas/A02245420/2020 (α-swH1N2) és a γ-H1 (1A.3.3.3.3) kládba tartozó A/swine/Minnesota/A02245409/2020 (γ-swH1N1) törzsek pandémiás potenciálját. Ezeket a kládokat földrajzi elterjedésük, kimutatási gyakoriságuk, a sertésekről görényekre történő fajok közötti átvitelük, a bejelentett humán variánsok és a humán szezonális vakcinákkal szembeni keresztreaktivitásuk csökkenése miatt választották ki.
Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy az α-swH1N2 klád képviselői antigén szempontból távol álltak a humán vakcinatörzsektől, ami a sertésekből a görényekbe történő eltérő átvitelhez és a humán szérumok általi alacsonyabb felismerhetőséghez vezetett. Következésképpen a H1N1pdm09- vagy H3N2-imm görényekben az α-swH1N2 elleni keresztneutralizáló antitesteket nem mutatták ki humán szérumokban, ami arra utal, hogy a kezdeti szezonális vírusfertőzés nem hozott létre immunitást. Az N2-ellenes antitestek változó szintjét azonosították az emberi szérumokban minden születési évben. Ez a megállapítás arra utal, hogy bizonyos szintű védelmet nyújthat ez az NA-alapú immunitás, legalábbis bizonyos alpopulációkban.
Az elvégzett állatkísérletek során az α-swH1N2 hatékonyan terjedt levegőn keresztül vadászgörényekre, függetlenül azok immunstátuszától. A betegség súlyossága azonban alacsonyabb volt a korábbi immunitással rendelkező állatokban. Hasonló jelenség magyarázhatja a 2009-es világjárvány során a vártnál alacsonyabb mortalitást és morbiditást. Neutralizáló antitestek hiányában a CD8+ T-sejtek védelmet nyújthatnak az új influenzavírus törzsekkel szemben, mivel ezek a sejtek felismerik a belsőleg konzervált influenzavírus-fehérjéket. Valójában az influenzavírus altípusai ellen keresztreaktivitással rendelkező CD8+ T-sejtek gyorsabb felépülést biztosítottak a betegségből és hatékonyabb vírusürítést.
A humán szezonális vírusokkal szembeni immunitás védő hatását nem észlelték az α-swH1N2 légúti fertőzéssel szemben. Mindazonáltal a korábbi immunitással rendelkező fertőzött görények sikeresen és gyorsan eliminálták az α-swH1N2 vírust, miközben a H1N1pdm09 immunitás eredményeként csökkent vírusürítési időt és kevésbé súlyos tüneteket mutattak. A fertőzött görények azonban még mindig 50%-os hatékonysággal voltak képesek továbbítani a H1N1pdm0 vírust, ami azt jelenti, hogy a vírus az immunis állatokban a súlyos, látható betegség hiánya miatt észrevétlenül terjedhet, ennek következtében pedig pandémiás potenciállal rendelkezik. A kutatók szerint ezért további felügyeleti (surveillance) erőfeszítésekre, intézkedésekre van szükség a zoonózisos események időben történő felderítése érdekében, illetve több oltási kampányt kell indítani a sertések ezen H1-kláddal szembeni védelme érdekében, ami a forráspopulációban csökkentheti a vírus terjedésének csökkentését.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
New study warns of potential pandemic risk from α-H1N2 swine flu virus
Potential pandemic risk of circulating swine H1N2 influenza viruses
Irodalmi hivatkozás:
Le Sage, V., Rockey, N. C., French, A. J., et al. (2024) Potential pandemic risk of circulating swine H1N2 influenza viruses. Nature Communications 15(1); 1-13. doi:10.1038/s41467-024-49117-z, https://www.nature.com/articles/s41467-024-49117-z
