Nemi különbségek az alvás és a kardiovaszkuláris kockázat között
A Sleep folyóiratban 2024. október 19-én jelent meg a Northwestern University (Chicago) kutatóinak cikke, amelyben a kutatók az alvás minőségének a kardiovaszkuláris kockázatokra gyakorolt hatását vizsgálták nemek szerinti bontásban, azaz abból a szempontból, hogy az alvás mely jellemzői befolyásolhatják a nők és a férfiak egészségi állapotát.
Régóta ismert, hogy az alvás a szervezet számára létfontosságú regenerációt biztosít: erősíti az immunrendszert, javítja a vércukorszintet, sőt, még a szívroham és a stroke kockázatát is csökkenti. Az alvás egyes jellemzőinek különbségeiről már jó ideje beszámoltak a nők és a férfiak esetében, de egyelőre nem ismert, hogy az alvás jellemzői az egyik nemnél más funkciókat töltenek-e be, mint a másiknál, különösen a szívvel kapcsolatban. A mostani kutatás erre kereste a választ.
Rengeteg korábbi vizsgálat dokumentálta az alvás kritikus szerepét a szív egészségében. Az alvás időtartama például kulcsfontosságú az egészséges vérnyomásszint fenntartásában. Egy 2018-ban publikált tanulmány például megállapította, hogy azoknál az embereknél, akik hét óránál kevesebbet aludtak, átlagosan magasabb volt a vérnyomás, mint azoknál, akik legalább hét órát aludtak. Kristen Knutson, a Northwestern University Feinberg School of Medicine docense ezen a területen a nemi különbségeket kutatta, mivel korábbi adatok arról számoltak be, hogy a magas vérnyomás a nőknél erősebb asszociációt mutat a szívroham rizikójával a férfiakhoz képest. Knutson és csapata vizsgálatai során 1100 brazil felnőttnél az otthoni alvás közben, a számos testfunkciót rögzítő poliszomnográfiával felvett adatait elemezte (a résztvevők életkora 18-91 év volt, 64% nő), másnap reggel pedig vérnyomásmérést végeztek, és éhgyomri vérmintát vettek a lipidszintek - az összkoleszterin, a nagy és az alacsony sűrűségű koleszterin és a trigliceridek - mérésére. Az adatokat együttesen és nemek szerint is elemezték.
A tanulmány megállapította, hogy azoknak a nőknek, akik hosszabb időt töltöttek mélyalvásban - az alvás harmadik, legmélyebb szakaszában -, általában alacsonyabb volt a vérnyomásuk, mint azoknak, akik kevesebb időt töltöttek ebben a szakaszban. A férfiaknál azonban nem mutatkozott hasonló összefüggés a vérnyomás és a mélyalvás között. Ugyanakkor azoknak a férfiaknak, akik gyakrabban ébredtek fel álmukból, magasabb volt a vérnyomása a ritkábban felébredőknél, míg a nőknél az elalvás utáni felébredés nem mutatott hasonló összefüggést a vérnyomással.
“A mostani eredmények, bár érdekesnek tűnnek, csak kiindulópontot jelentenek további kutatások számára” - nyilatkozta Knutson. “A vizsgálatok során például nem alkalmaztunk több időpontot az alvás és a vérnyomás mérése szempontjából, így nem tudtuk megállapítani, hogy ha valaki többet vagy kevesebbet aludt valamelyik szakaszban, vagy ha valaki éjszaka felébredt, az valóban javította vagy rontotta-e a vérnyomásszintet. A jövőbeni vizsgálatoknak azt kellene tesztelniük, hogy az alvás ezen szakaszainak megváltoztatása férfiaknál és nőknél befolyással van-e a vérnyomásra. A jelenlegi tanulmány eredményei azonban mégis iránymutatóak lehetnek a jövőbeni munkákhoz, amelyek a mögöttes mechanizmusokat vizsgálják - ez a nők esetében különösen a mélyalvás kutatását jelentheti, mivel ezek a munkák olyan újszerű terápiákhoz vezethetnek, amelyek elnyújthatják ezt az alvási szakaszt. A vizsgálatok során azt is tesztelni lehetne, hogy az alvási szokások bizonyos módosításai javíthatják-e a vérnyomást és végső soron a szív egészségét.”
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Exploringsleep'srole in blood pressureregulationacrossgenders
Gender-specificassociationsbetween sleep stages and cardiovascular riskfactors
Irodalmi hivatkozás:
Taporoski, T. P., et al. (2024). Gender-specificassociationsbetween sleep stages and cardiovascular riskfactors. SLEEP. doi.org/10.1093/sleep/zsae242.
