Genetikai tényezői lehetnek a rossz alvásnak
Egy nemzetközi kutatócsoport az aktivitást mérő akcelerométert viselő betegek alvási szokásait elemezte, majd genetikai vizsgálat során új, az alvás hosszával és minőségével összefüggő régiókat azonosított.
Az angliai Exeter Egyetem vezetésével dolgozó nemzetközi kutatócsoport a Nature Communications folyóiratban közölte egy nagy kiterjedésű vizsgálat eredményeit, melyben az alvás időtartamával és minőségével korreláló génszakaszokat sikerült azonosítaniuk.
A kutatók először egy igen széles körű genom-asszociációs vizsgálatot végeztek az Egyesült Királyság egyik adatbázisában (UK Biobank) található akcelerométeres (aktigráfos) adatok felhasználásával, melyhez több mint 85 ezer beteg adatait elemezték 8 ismert alvásproblémával kapcsolatosan. A kapott eredmények validálására pedig egy új vizsgálatot szerveztek 5800 beteg bevonásával. A vizsgálatok során 47 feltételezhető genetikai kapcsolatot találtak az alvásproblémák és a genom között, ezek közül 26 az alvás minőségével, 10 pedig az éjjeli alvás hosszával mutatott kapcsolatot.
Az egyes régiók között kiemelkedő volt a PDE11A gén szerepe, mivel ennek egyik variánsa nem csak azt határozta meg, hogy milyen hosszú ideig alszik a beteg, hanem azt is, hogy milyen minőségű lesz az alvás. Ezt a gént korábban már potenciális gyógyszercélpontnak tekintették neuropszichiátriai kórképek (hangulati stabilitással kapcsolatos rendellenességek és szociális viselkedésminták) kezelésére is. Egy másik fontos eredmény az volt, hogy az alvás minőségét meghatározó genetikai régiók egyúttal valamilyen módon összefüggésbe hozhatók a szerotonin termelésével is – ez a neurotranszmitter erősen hangulatjavító, lazító, alvást elősegítő, depresszióellenes, fájdalomcsillapító, motiváló hatású, ugyanakkor a szénhidrátéhséget is tompítja, valamint kulcsszerepet játszik az alvási ciklus szabályozásában. A kutatók egy másik, igen enyhe hatást is kimutattak a csípő körmérete és az alváshossz között: az átlagos 100 cm körül tartományban minden egyes plusz centiméter körülbelül 4 másodperccel csökkentette az alvás átlagos hosszát.
Akcelerométer
A napi aktivitás mérése az aktigráf, vagy akcelerométer segítségével történik, a műszer egy pulzusmérő órához hasonlít, azzal a különbséggel, hogy az övre van közvetlenül rögzítve. A legtöbb ajánlás szerint a csípő jobb vagy bal oldalán kell viselni. A készülék a mindhárom térirányban történő mozgások erősségét méri, valamint ezek tartamát rögzíti. A napi alapvető aktivitás mérésére és kategóriába sorolására az aktigráf ütéseket mér. Egy ütés alatt azt a jelet értjük, amelynek a magnitúdója elegendő arra, hogy az akcelerométer analógból digitálissá alakítsa. A készülék funkciói között fellelhető az alvásminőség elemzése is. Az értékelés során általában öt aktivitási szintet lehet megkülönböztetni. Hipoaktivitásnak (sedentary) a 7600 ütés/perc közötti érték számít. A különböző aktivitási zónákban töltött idők percben jelennek meg.
