A reggeli kihagyása és a késői vacsora fokozza a szívproblémák kockázatát
Az Európai Kardiológusok Társaságának vizsgálata szerint sokkal rosszabb kimenetelre számíthatnak szívinfarkust követően azok a betegek, akik nem reggeliznek, és későn vacsoráznak.
Az Európai Kardiológusok Társasága (ESC – European Society of Cardiology) a Journal of Preventive Cardiology folyóiratban számolt be egy közelmúltban végzett kutatásának eredményeiről, melyben kimutatták, hogy a reggelit rendszerint kihagyó és későn vacsorázó betegeknél szívinfarktust követően sokkal rosszabb betegségkimenetekre lehet számítani. A teljes cikk az alábbi linken érhető el: Guilherme Neif Vieira Musse et al, Skipping breakfast concomitant with late-night dinner eating is associated with worse outcomes following ST-segment elevation myocardial infarction, European Journal of Preventive Cardiology (2019).
A tanulmányt készítő kutatók egy prospektív obszervációs vizsgálat keretében összesen 113 szívinfarktust szenvedett beteget figyeltek meg, és kérdeztek rá étkezési szokásaikra. Kiderült, hogy a reggelit legalább hetente három alkalommal kihagyó (azaz a beteg kávén és folyadékon kívül szilárd táplálékot ebédig nem vesz magához), és későn, azaz a lefekvés időpontjához képest két órán belül vacsorázó betegeknél négyszer-ötször magasabb volt annak a kockázata, hogy a szívinfarktust követő 30 napon belül életüket vesztik, újabb infarktust szenvednek, vagy angina eredetű mellkasi fájdalmat tapasztalnak.
A vizsgálatban 60 év körüli betegek szerepeltek, 73%-uk férfi volt.
Az eredmények értékelése során az is kiderült, hogy a reggeli elhagyása és a vacsora késői időpontja általában valószínűsíti más káros szokások, szenvedélyek meglétét is, például a dohányzásét és a testmozgás hiányát, ám a kutatók szerint a gyulladásos válaszreakciók, az oxidatív stressz és az endothelialis funkciók is fontos szerepet játszhatnak az egészségtelen étkezési szokások és a szív-érrendszeri problémák megjelenése közötti kapcsolatban.
Az is kiderült, hogy a sztatinokat szedő betegek aránya magasabb volt az egészségtelen étkezési szokásokkal rendelkező betegek körében a kórházi felvételt megelőzően. Ezt a kutatók arra a pszichológiai jelenségre vezetik vissza, hogy ezek a betegek a sztatinokat úgy szedték, mint olyan gyógyszereket, melyek teljesen megoldják majd szívproblémáikat, és többek között ezért sem változtattak egészégre káros étkezési szokásaikon és szenvedélyeiken.
