A poszt-Covid szindróma és a kortizolszint
Új kutatási eredmények szerint a poszt-Covid szindróma változatos neurológiai tünetei a kortizol szintjével mutatnak asszociációt.
A Brain Behavior and Immunity folyóirat októberi számában jelenik majd meg a University of Colorado at Boulder kutatóinak cikke, amelynek fő eredményei szerint a Covid-19 által hátrahagyott fehérjék hosszú idővel a kezdeti fertőzés után az agyban a kortizol szintjének zuhanását okozhatják, gyulladást okozhatnak az idegrendszerben, és az immunsejteket túlreagálásra késztetik, amikor egy újabb stresszor lép fel. A tanulmány új megvilágításba helyezi, hogy mi állhat a hosszú-Covid vagy poszt-Covid szindróma neurológiai tüneteinek hátterében, amely a vírussal fertőzöttek akár 35%-át is érintő, nehezen kezelhető tünetegyüttes. Megjegyzendő, hogy a Covid feltűnő visszatérést mutatott idén nyáron: 84 országban nőtt az esetek száma, és a párizsi olimpián számos, a ranglistákon magasan jegyzett sportoló produkált pozitív tesztet.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a SARS-CoV-2 antigének a poszt-Covid szindrómában szenvedő betegek véráramában akár még egy évvel a fertőzés után is perzisztálnak, sőt, már elhalálozott Covid-betegek agyában is kimutatták ezeket az antigéneket. A mostani vizsgálatban annak tisztázására, hogy ezek az antigének hogyan hatnak az agy és az idegrendszer működésére, a kutatócsoport az S1 antigént (vagyis a tüskefehérje (spike protein) egyik alegységét) injektálta patkányok gerincvelői folyadékába, majd egy kontroll csoporttal hasonlította össze a neurológiai eredményeket.
Az S1-nek kitett patkányoknál 7 nap elteltével a kortizolszerű hormon, a kortikoszteron szintje 31%-kal csökkent a hippokampuszban, az agynak abban a régiójában, amely a memóriával, a döntéshozatallal és a tanulással kapcsolatos, de 9 nap elteltével a hormon szintje már 37%-kal mérséklődött.
“Minthogy a patkányok átlagosan két-három évig élnek, kilenc nap igen hosszú idő egy patkány életében” – jegyezte meg Matthew Frank, a kutatás vezetője. A kortizol kritikus gyulladáscsökkentő, segít az „üzemanyag” energiává alakításában, valamint fontos a vérnyomás és az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában, a fertőzésekre adott immunválasz kordában tartásában. Egy nemrégiben végzett tanulmány szintén kimutatta, hogy a poszt-Covid szindrómában szenvedő emberek kortizolszintje általában alacsony – ahogy a krónikus fáradtság szindrómában szenvedőknél is.
“A kortizolnak olyan sok jótékony tulajdonsága van, hogy ha szintje csökken, annak számos negatív következménye lehet” – mondta Frank.
Egy másik kísérletben a kutatók patkányok különböző csoportjait immunstresszornak (ez ebben az esetben egy legyengített baktérium fertőzése volt) tették ki, és megfigyelték a szívritmusukat, a hőmérsékletüket és a viselkedésüket, valamint az agyban lévő immunsejtek, a gliasejtek aktivitását. Azt találták, hogy a patkányok azon csoportja, amelyet korábban a Covid S1 fehérjének tettek ki, sokkal erőteljesebben reagált a stresszorra, és kifejezettebb változások jelentkeztek az állatok evési, ivási viselkedésében, magatartásában, testhőmérsékletében és szívritmusában, valamint intenzívebb neuroinflammációt és a gliasejtek erősebb aktiválódását tapasztalták.
“Először mutattuk be, hogy a vírusfertőzést követően a szervezetben maradó reziduális antigének valóban megváltoztathatják az agy immunválaszát, így az túlzott intenzitással reagál a későbbi stresszorokra vagy fertőzésekre” – mondta Frank. A vizsgálat korlátja, hogy állati modellszervezeteken készült, így további kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy az alacsony kortizolszint vezethet-e, illetve hogyan vezethet az embereknél a poszt-Covid szindróma tüneteinek kialakulásához.
A kutatócsoport elmélete szerint a poszt-Covid-szindróma tünetei valahogy így alakulhatnak ki: a Covid-antigének csökkentik a kortizol szintjét, ami az agyban a stresszorokra adott gyulladásos reakciókat tartja kordában. Amint később egy új stresszor jelentkezik – legyen ez egy rossz nap a munkahelyen, egy enyhe fertőzés, de akár egy keményebb edzés is –, az agy gyulladásos válasza korlátok nélkül szabadul el, és akár súlyos tünetek is kialakulhatnak, például fáradtság, depresszió, agyi köd, álmatlanság és memóriaproblémák.
Frank szerint kétséges, hogy a kortizolpótló kezelések önmagukban hatékony kezelést jelenthetnének a poszt-Covid szindróma terápiájában, mivel nem a kiváltó okot kezelik, ráadásul rengeteg mellékhatással járnának. Az eredmények azt sugallják, hogy a különböző stresszorok azonosítása és minimalizálása segíthet a tünetek kezelésében. Az antigének forrásának – beleértve azokat a szöveti rezervoárokat, ahol a vírusdarabkák továbbra is megbújnak – felkutatása szintén egy olyan megközelítés lehet, melyet érdemes lenne megvizsgálni.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Long COVID symptoms may stem from low cortisol and altered brain immune response
Irodalmi hivatkozás:
Frank, M. G., et al. (2024). SARS-CoV-2 S1 subunit produces a protracted priming of the neuroinflammatory, physiological, and behavioral responses to a remote immune challenge: A role for corticosteroids. Brain Behavior and Immunity. doi.org/10.1016/j.bbi.2024.07.034.
