Az alváshiány súlyosbítja az Alzheimer okozta agykárosodást
Amerikai kutatók egereken, majd emberekben is kimutatták, hogy az alváshiány hatására megnő az Alzheimer-kórban agykárosodást okozó tau fehérjekötegek mennyisége.
Az amerikai St. Louis-ban működő Washington University School of Medicine kutatócsoportja a Science folyóiratban megjelent cikkében számolt be arról, hogy alváshiány esetén egyrészt megnő az agyban a tau fehérjekötegek mennyisége, másrészt felgyorsul a károsodást okozó kötegek terjedése is. A cikk rövid összefoglalója (abstract) az alábbi linken érhető el: J.K. Holth el al., "The sleep-wake cycle regulates brain interstitial fluid tau in mice and CSF tau in humans," Science (2019).
A kutatócsoport korábbi vizsgálatai során már kimutatta, hogy a tau fehérjék mennyisége nagyobb azokban az idős betegekben, akik rosszul vagy keveset alszanak. Az viszont nem volt egyértelmű, hogy az alváshiány miatt nő meg a tau fehérjekötegek mennyisége, vagy az alváshiány és a megnövekedett tau fehérjeszint között valamilyen más összefüggés áll fenn. Ezért a kutatók jelenlegi vizsgálatuk során normál és alváshiányos egerekben és emberekben is folyamatosan mérték a fehérje szintjét.
Az egerek éjszakai állatok, ezért a tau fehérjeszint körülbelül kétszer olyan magas éjszaka, amikor az állatok aktívak, mint nappal, amikor gyakrabban pihennek. Amikor az egerek nappali alvásait a kutatók megszakították, a tau fehérjeszint a kétszeresére nőtt. Embereknél hasonló jelenséget figyeltek meg, ehhez nyolc beteg gerincvelői folyadékát vizsgálták meg egy normál éjszakai alvás és egy ébren töltött éjszakát követően. Az éjszakai ébrenlét hatására a fehérjeszint körülbelül 50%-os növekedést mutatott.
A kutatók ezt követően az egerek hippocampusába apró tau-kötegeket helyeztek. Azoknál az egereknél, akik normálisan alhattak, ezek a kötegek négy héten belül felszívódtak, viszont az ébren tartott egereknél a tau-kötegek megjelentek az agy más régióiban is: épp azokban, amelyekben Alzheimer-kóros embereknél is meg szoktak jelenni. A kutatás egy másik jelentős észrevétele az volt, hogy az alváshiányos állapot hatására megnőtt a synuclein fehérje mennyisége is, mely a Parkinson-kór egyik fő ismérve – ami magyarázattal szolgál arra az ismert tényre, hogy a Parkinson-kórban szenvedő betegek (akárcsak az Alzheimer-kórban szenvedők) gyakran panaszkodnak alvásproblémákra.
