dr. simonfalvi ildikó cikkei

Bár az otthoni dolgokra a nők és a férfiak gondolatai is visszatérnek nap közben, úgy tűnik, hogy ez csak az anyákban kelt stresszt és negatív érzelmeket – derül ki az Amerikai Szociológiai Társaság éves kongresszusán tartott előadásból.

A nagyszülők és az unokák kölcsönösen kedvezően hatnak egymás lelki jólétére, és ez a hatás egészen a felnőttkorig kitart a gyermekeknél – írják egy friss vizsgálat tapasztalatai alapján.

A University of Colorado Cancer Center munkatársai a közelmúltban a Quality of Life Research című lapban hozták nyilvánosságra tapasztalataikat a rákbetegséget túlélő nők életminőségéről.

Egy svéd vizsgálatban kilenc olyan, a serdülőkorig visszavezethető kockázati tényezőt azonosítottak, melyek korai kezdetű demenciára hajlamosíthatnak – olvasható a JAMA Internal Medicine című lapban.

Bár a sebészeti módszerekkel végzett abortusz biztonságosabb, és a nők jelentős része is inkább ezt preferálja, a magzati rendellenességek miatti terhességmegszakítások többségét mégis gyógyszeresen végzik Angliában és Walesben – írja a Medical Journal című lapban Richard Lyus.

A mélyvénás thrombosis vagy pulmonális embólia első epizódja után a betegek csak adott ideig, általában 3−6 hónapig részesülnek alvadásgátló kezelésben, ami részben az akut epizód terápiáját szolgálja azzal, hogy megakadályozza a thrombus növekedését vagy a további embólusképződést.

Az új szerek nem vehetik át automatikusan a warfarin szerepét, és nem használhatók az AF-betegek első vonalbeli terápiájában.

A vénás tromboembolizáció (VTE) első epizódját követően nem egyértelmű, milyen hosszan kell alkalmazni a K-vitamin-antagonistákat (VKA), mivel a tünetek bármilyen időtartamú kezelés után visszatérhetnek.

A vénás thromboembólia (VTE) a teljes térdprotézis- és csípőprotézis-műtét szövődményei közé tartozik, melynek incidenciája a 2,7 százalékot is elérheti a szakirodalmi adatok szerint.

A több mint 500 ezer lelket számláló nagyvárosokban nagyobb a szülés utáni depresszió kialakulásának esélye, mint a vidéki településeken – állítják kanadai kutatók a Canadian Medical Association Journal című lapban megjelent közleményükben.

Az Egyesült Államokban nagyok a  véleménybeli különbségek az abortusszal kapcsolatban; az álláspontok nemhogy közelednének egymáshoz, hanem a szakadékok egyre mélyülnek – írja a Pew Research Center jelentése.

Bár korábban már több vizsgálat is igazolta, hogy kevésbé kívánatos a füstölés, ha a cigarettát egyszerű csomagolásban hozzák forgalomba, a brit kormány újabb bizonyítékokra vár ahhoz, hogy véglegesen eltűnjenek a grafikák a cigarettás dobozokról.

Egy georgiai felmérésben a megkérdezett orvosok több mint fele azt válaszolta, nem javasolná a mai fiataloknak, hogy az orvosi pályát válasszák. A kedvezőtlen megítélés mögött az áll, hogy a mostani orvosok nem elégedettek karrierlehetőségeikkel.

Az anyai pajzsmirigyhormon részleges hiánya károsan hat a magzat idegrendszeri fejlődésére, ahogyan ezt több vizsgálat is igazolta.

Felmérések szerint az Egyesült Államokban a szülészorvosok többsége elvégezteti a pajzsmirigyfunkciók szűrő jellegű vizsgálatát a terhesség alatt. Az irányelvek többsége ugyanakkor ezt csak a fokozottan veszélyeztetett várandósok esetében tartja szükségesnek.

A Harvard Egyetem kutatói olyan térképet szerkesztettek, mely elvezethet az orvostudomány Szent Gráljához, a rákbetegség gyógyításához. A két szerből álló „célzott terápia” képes megállj parancsolni a daganat növekedésének és terjedésének – és innen már csak egy lépés lehet a rákbetegség kezelése.

A nyaki verőér intima-media vastagságát (IMT, intima media thickness), a bal kamrai tömeget (LVM, left ventricular mass) és a serdülőkori szubklinikus hypothyreosist kockázati tényezőnek tekintik olyan elhízott serdülőkorú betegeknél, akiknél a máj nem alkoholos eredetű zsíros degenerációja (NAFLD, nonalcoholic fatty liver disease) áll fenn.

A korábbiaknál jobb prenatális tesztet fejlesztettek ki Európában, mely a nagy kockázatú terhességekben már a 9. héttől kimutatja a magzati rendellenességeket, például a Down-szindrómát.

A kutatók új módszert fejlesztettek ki arra, miként lehet őssejtekből létrehozni a belsőfül legfontosabb struktúráit – számolt be a Nature című lap. Az őssejtekből kialakult szőrsejtek tökéletesen működtek és érzékelték a mozgást és a gravitációt.

A kutatók új, lebomló partikulumokat fejlesztettek ki, melyek a fogszuvasodás helyére juttatva fizikailag blokkolják a lyukat és helyreállítják a beteg fogat. A találmány máris díjat hozott a kutatóknak.

Az indiai Niranjan Lal Pathak nem hitt a szerencséjének. Biztos volt benne, hogy hatalmas lehetőséghez jutott, amikor orvosa azt ajánlotta fel az egyszerű gyári munkásnak, hogy ingyen kezelik szívproblémáját.

Az Egyesült Államokban évente 1,2 tonna macskaürülék kerül a szemétbe, mely Toxoplasma-fertőzések forrása lehet – figyelmeztetnek a Stanley Medical Research Institute és a Johns Hopkins University Medical Center kutatói a Trends in Parasitology legfrissebb számában.

A sunitinib egy ésszerű fejlesztés eredményeként létrehozott kicsiny molekula, mely szerkezeti hasonlóságot mutat az adenozin-trifoszfáttal (ATP), mely egy sor tirozin-kináz (TK) aktiválódását gátolja.

A bemutatott tanulmány azt vizsgálja, hogy a terhességi pajzsmirigyszűrés alapján indított terápia miként befolyásolja a 3 éves korban fennálló kognitív képességeket.

Egy friss kutatás szerint az aerob testedzés a körülményektől függően enyhítheti vagy súlyosbíthatja is a gyulladásos bélbetegség, köztük a colitis ulcerosa tüneteit.

Bár a dohányzást oki tényezőnek tartják számon a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, és a dohányzásról való leszokás szignifikánsan csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatot, a leszokás többnyire jelentős súlygyarapodással is jár, mely cukorbetegségre hajlamosíthat.

Egy vezető idegsebész szerint két éven belül sor kerülhet az első teljes fejátültetésre. Az ezt célzó projekt HEAVEN/GEMINI néven fut és számos orvosi és etikai dilemmát vet fel.

A finn kormány a közelmúltban hozta nyilvánosságra, hogy a brit hercegi pár, William és Katalin újszülöttje számára is biztosítja azt a „kezdőcsomagot”, melyet minden újszülött automatikusan és térítésmentesen megkap a skandináv országban.

A fejlődő országokban az anyák gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a szülés után miért tartják benn újszülöttjüket a kórházban. A tudatlanság jelentős egészségi kockázatot jelent a kórházból hazabocsátott csecsemőre nézve.

Egy egyesült államokbeli felmérés szerint a felnőttek 61 százaléka nem tudja, mikor volt oltva szamárköhögés ellen. A megkérdezettek csupán 20 százaléka válaszolta, hogy az utóbbi 10 évben megkapta a pertussis elleni vakcinát.

Autista gyermekeknél megemelkedik a glutén elleni antitestek szintje, a cöliákiával ugyanakkor nem találtak kapcsolatot. Az emelkedett antitestszint ugyanakkor magyarázatot adhat az autizmust kísérő emésztőszervi tünetekre

Regionális stratégiákkal és állami törvényekkel kell szűkíteni a sok cukrot és zsiradékot tartalmazó élelmiszerek elérhetőségét az iskolákban – írja a JAMA Pediatrics online kiadása.

A Föld népességének globális öregedésével párhuzamosan folyamatosan emelkedik a dementiában szenvedők száma is.

A vegetáriánus étrend kedvezően befolyásolja a lipidprofilt és nagy mennyiségű antioxidáns bevitelét biztosítja a szervezetbe, mely potenciálisan védelmet nyújthat a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásával szemben.

Az e-cigarettát és az egyéb, nikotint is tartalmazó elektromos eszközöket 2016-tól gyógyszernek tekintik az Egyesült Királyságban – már ami a szabályozást illeti. A szigorítás célja, hogy csak megfelelő minőségű és kellően biztonságos termékek kerülhessenek a fogyasztókhoz.

Idős korban 10 százalék körüli értékben adják meg azoknak a személyeknek az arányát, akiknél a szérumban csökkent a B₁₂-vitamin koncentrációja.

A szérum össz-homocisztein- (tHcy) szintje és a kardiovaszkuláris betegségek előfordulása közötti korreláció régóta ismert.

Teljes spermiumhiányban (azoospermiában) nagyobb a rosszindulatú daganatok előfordulásának esélye, mint normális vagy csökkent spermiumszám mellett - hozták nyilvánosságra a Stanford Egyetem kutatói a Fertility and Sterility című lapban.

A kevésbé vonzó és/vagy kellemetlen kollégák nagyobb eséllyel számíthatnak arra, hogy munkahelyi zaklatás céltáblájává válnak – állítja a Michigan State University új vizsgálata.

Brit kutatók az Ultrasound in Obstetrics & Gynecology című lapban mutatták be új megbízható, nem invazív vizsgálómódszerüket a Down-szindróma méhen belüli kimutatására. Az új teszttel már a terhesség első trimeszterében igazolható a Down-szindróma fennállása.

A homocisztein egy kéntartalmú aminosav, mely az étrenddel bejutó metionin lebomlása során keletkezik.

A terhesség alatt naponta adagolt vas nemcsak az anyai anaemia kivédésében, illetve megszüntetésében segít, hanem szignifikánsan növeli a születési súlyt és csökkenti a kis születési súly esélyét is – állapította meg egy szisztematikus áttekintés és metaanalízis.

A 40 éves kor előtt jelentkező emlőrák nem túlságosan gyakori, az összes eset alig 5 százalékát alkotja, de még a súlyának megfelelő figyelmet sem kap a klinikai vizsgálatokban.

A francia kormány végre megalkotta azt a régen várt törvényt, mely kötelezi a gyógyszeripari cégeket arra, hogy nyilvánosságra hozzák az egészségügyi dolgozóknak adott ajándékok adatait.

A nemi erőszak szempontjából legalább annyira fontos az életkor, mint a nem – állítják a Penn State kriminológusai. A leggyakrabban a 15 évesek válnak szexuális bántalmazás áldozatává, függetlenül attól, hogy fiúkról vagy lányokról van-e szó.

India Tamil Nadu államában öt orvost eltiltottak a gyakorlattól, mivel megsértették a prenatális nemi szelekciót tiltó törvényt. Tettük az ázsiai országban nem számít ritkaságnak, melynek nyomán a nemi arányok egyre inkább a fiúk javára tolódnak el.

A G8 országok szakminiszterei megbeszélést tartottak az antibiotikumrezisztencia egyre nagyobb problémájának megvitatására. Az angol országos tisztifőorvos szerint a kérdés egy sor megoldandó feladatot vet fel.

A brit GlaxoSmithKline (GSK) elbocsátotta kínai kutatórészlegének vezetőjét és kérte a Nature Medicine című lapban megjelent egyik cikkük visszavonását, miután a cég vizsgálata úgy találta, hogy a közlemény a kutatási eredmények téves értelmezésén alapult.

Bár a korábbi állatkísérletek felvetették, hogy a linolsavban gazdag étrend elősegítheti a gyulladások kialakulását, egy most közzétett kutatás szerint az emberek szervezete másként reagál, mint az állatoké. A növényi olajok fogyasztása tehát továbbra sem jelent kockázatot.

A Missouri Egyetem kutatása szerint az elhízás elleni harcra szánt összegek növelése nem vonja maga után szükségszerűen az elhízottak arányának csökkenését. A kutatók szerint a prevenciós programoknak inkább a szocális problémák megoldását kellene célozniuk, mert a dolgok kölcsönösen összefüggnek egymással.

A Facebook és más közösségi oldalak forradalmasították az emberek közötti kapcsolatteremtés és -fenntartás módját. Egy friss kutatás szerint azonban a túlzott Facebook-használat károsan befolyásolhatja a romantikus kapcsolatokat.

Egy médiapszichológiai kutatás szerint a Facebook-profil nézegetésének van jó és rossz oldala is. A jó hír, hogy erősíti az önbecsülést, a rossz hír viszont, hogy rombolja a motivációt is egyben.

Az idős emberek többsége álmatlanságtól és ezzel kapcsolatos panaszoktól szenved, ami az esetek jelentős részében altatók vagy más alvássegítő módszerek alkalmazását teszi szükségessé – állapították meg a Successful Aging Evaluation elnevezésű tanulmány szerzői.

A Wake Forest Baptist Medical Center vizsgálata szerint a medikusok 40 százaléka tudat alatt elfogultan viselkedik a kövér betegekkel szemben.

A járványos gyermekbénulás elleni vakcinával ígéretes eredményeket értek el a glioblasztóma nevű agytumor kezelésében is – adták hírül egy korai fázisú vizsgálat alapján, melynek célja a megfelelő dózis meghatározása volt.

Kettes típusú diabetes mellitusban (T2DM) fokozott az incidentális és ismétlődő kardiovaszkuláris események (coronaria-, cerebrovaszkuláris és perifériás artériás ischaemia) kockázata.

A diabetes mellitus a kardiovaszkuláris események fokozott kockázatával társul.

Brüsszel arra figyelmeztet, hogy a cigarettás dobozokra elrettentésként elhelyezett képek nem érték el a kívánt hatást, mivel azokat az emberek egy része legfeljebb kényelmetlennek érzi. Az Európa Tanács ezért a dohányzásellenes kampány hatásfokának emelése érdekében új képsorozatot tart szükségesnek, mely érzelmileg jobban megfogja az embereket.

Az Amerikai Hipertónia Társaság éves kongresszusán elhangzott előadások szerint a mobiltelefonok emelik, a jóga viszont csökkenti a vérnyomást. Az is kiderült, hogy a hipertóniás betegek jól megsózva szeretik az ételeket, de ezen könnyen lehet segíteni.

A rendszeres marihuánafogyasztás kedvező irányban befolyásolja a diabéteszes kontrollt jelző paramétereket – hozták nyilvánosságra meglepő következtetésüket egy tanulmány szerzői a The American Journal of Medicine című lapban.

Cukorbetegségben az átlagosnál nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek (CVD, cardiovascular disease) kialakulásának kockázata, illetve az ebből adódó morbiditás és mortalitás. Az atherothrombosis klinikai megjelenési formája a myocardialis infarktus (MI) és a hirtelen szívhalál lehet, melynek hátterében az áll, hogy a plakk rupturája helyén vérrögképződés indul meg.

A Clinical Journal of the American Society of Nephrology (CJASN) című lapban nyilvánosságra hozott vizsgálat szerint a cukrozott üdítőitalok fogyasztása elősegíti a vesekövek kialakulását.

A liverpooli Európai Elhízástudományi Kongresszuson (ECO) elhangzott egyik előadás szerint a gyermekek már egészen kiskoruktól idegenkedéssel viseltetnek a kövérséggel szemben. A más természetű fogyatékosságok esetében ugyanakkor nem áll fenn ez a viszolygás.

A passzív dohányzás tinédzserkorban csökkenti a szervezetben a „jó” koleszterin szintjét, melynek következtében megnövekszik a szívbetegségek kialakulásának esélye – hozták nyilvánosságra a kutatók a Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism (JCEM) című lapban.

A cukorbetegséget gyakran progresszív atherosclerosis kíséri, mely klinikai szempontból korai coronaria-betegségben (CAD, coronary artery disease), az agyi erek megbetegedéseiben és súlyos perifériás érbetegségben nyilvánul meg.

A 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) prevalenciája folyamatosan emelkedik az utóbbi évtizedekben, különösen a fejlődő országokban, így mostanra a teljes populáció 15 százaléka tekinthető a betegség szempontjából veszélyeztetettnek.

A rúzsok és szájfények ólmot, kadmiumot, krómot, alumíniumot, továbbá ötféle más mérgező fémet tartalmazhatnak. Ezek némelyikének mennyisége meghaladja az egészségi szempontból még biztonságosnak tekinthető szintet – hozták nyilvánosságra egy egyesült államokbeli vizsgálat kapcsán.

A komputer tomográffal (CT) végzett szűrés csökkentheti a nagy kockázatú csoportban a tüdőrák okozta halálozást – hozták nyilvánosságra a National Lung Cancer Study kapcsán.

Az átlagosnál nagyobb vagy kisebb súllyal világra jött babák között nagyobb az esély arra, hogy később autizmus tünetei jelentkeznek – állapították meg a magzati fejlődés és az autizmus összefüggéseit vizsgáló, eddigi legnagyobb tanulmányban.

A kalciumról eddig is tudtuk, mennyire fontos a gyermek csontozatának fejlődésében. Egy egyesült államokbeli szakmai konferencián viszont most azt hangsúlyozták, hogy a magnézium is legalább ennyire lényeges.

A 75 év feletti nők esetében a szűrési intervallum 5 évre vagy annál hossza időre történő megnyújtása háromszorosára növeli az emlőrákból adódó halálozást a korcsoport azon tagjaival szemben, akiknél évente készülnek mammográfiás felvételek.

Egy új vizsgálat első ízben igazolt összefüggést a hosszabb alvásidő és a vastagbél- és végbélrák gyakoribb előfordulása között, különösen akkor, ha az illető túlsúlyos vagy horkol alvás közben.

Sokunknak ismerős kép, amikor a volán mögött ülő személy telefonál, időnként forgolódik vezetés közben és a hátsó ülésen ülő gyermekére is figyel. Tudományos kutatás nélkül is belátható, mennyire veszélyes gyakorlat ez, de egy friss vizsgálat is megerősítette.

A Baxter cég felhagy az Alzheimer-kór elleni antitestkezelés késői fázisú vizsgálataival, mivel úgy tűnik, hogy a kezelés nem lassítja a kognitív hanyatlást és nem javítja a betegek funkcionális képességeit – számolt be a Reuters.

Az orvosszakmai testületeket gyakran nem érdekli, milyen anyagi vonzata van annak, ami egy adott betegség terápiás irányelveibe bekerül – állapította meg egy friss vizsgálat, mely a JAMA Internal Medicine című lapban került nyilvánosságra.

Az áttétet adó vagy a környező szervekre ráterjedt prosztatarákban nagyobb a halálozás kockázata, ha a beteg hétvégén keresi fel panaszával a kórházi sürgősségi osztályt.

Bizonyos alternatív terápiás módszerek – elsősorban az aerob testedzés és az ellenállással szemben végzett gyakorlatok – csökkentik a vérnyomást, ezért kiegészítő kezelésként mérlegelhetők a hipertónia diétás és gyógyszeres terápiája mellé – áll az American Heart Association április 22-én közzétett állásfoglalásában.

A pitvarfibrilláció nőknél jelentősebben csökkenti az életminőséget, mint a férfiaknál, utóbbiak körében ugyanakkor kétszer akkora a pitvarfibrillációból adódó kardiovaszkuláris halálozás – állapították meg több mint 10 ezer egyesült államokbeli beteg adatai alapján.

A tartós monogám, heteroszexuális kapcsolatokban igen ritka, egy évre számítva átlagosan mindössze 1 százalék a krónikus hepatitis C-fertőzés szexuális átvitele – számolt be a Hepatology című lap áprilisi száma.

Annak ellenére, hogy tavaly év végén és idén februárban pakisztáni és nigériai vakcinációs klinikák több dolgozóját is megölték fegyveresek, a poliomyelitis elleni világméretű harc tovább folytatódik. A cél a Föld poliomentessé tétele 2014 végére.

Egy nyelőcsőatréziával született 2 éves kislány számára saját őssejtjeiből fejlesztettek nyelőcsövet az orvosok. Hannah Warren ezzel a legfiatalabb beteg a világon, aki számára az őssejttechnika jelentheti a gyógyulást.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a diabétesz prevalenciája az 1995-ben regisztrált 4%-ról 2025-re 5,4%-ra emelkedik, ami azt jelenti, hogy a cukorbetegek száma 132 millióról 300-millióra nő világszerte, ezzel együtt a betegség okozta halálozás 2005 és 2030 között megkétszereződik.

A csecsemőkori kólika gyakori panasz, mely a csecsemő állandó, heves sírása révén megkeseríti a családok életét és rontja az életminőséget. Most végre közelebb kerültünk a kólika okainak megértéshéze, végre van bizonyíték, hogy a normálistól eltérő bélflóra, vagyis a hibás primer kolonizáció okozhatja a problémát!

Amennyiben a hyperglykaemia tartósan fennáll 2-es típusú cukorbetegségben (T2DM), továbbra is leginkább az orális antidiabetikus terápia intenzifikálása a választott stratégia, még akkor is, ha a glykaemiás kontroll még kiegészítő orális terápia mellett sem kielégítő.

A cukorbetegség emelkedő prevalenciája világszerte egyre nagyobb közegészségügyi problémát jelent. Leggyakoribb a 2-es típusú diabétesz, mely az összes eset 85-90 százalékát teszi ki. A csökkent glükóztolerancia (IGT, impaired glucose tolerance) a későbbi 2-es típusú cukorbetegség prediktorának számít, és önmagában is a makrovaszkuláris betegség kockázati tényezőjének tekinthető.

A diabetes mellitust makro- és mikrovaszkuláris szövődmények kísérik (koszorúér-betegség, ischaemiás stroke, perifériás artériás betegség, nephropathia és retinopathia). A thrombocyták kulcsszerepet játszanak az aterogenezis folyamatában és a trombotikus komplikációk létrejöttében cukorbetegeknél.

A kutyaharapás miatt kórházi ellátásra szoruló sérültek egyhatoda 10 évesnél fiatalabb gyermek. Az áldozatok száma az utóbbi időben emelkedett az Egyesült Királyságban – számolt be a The Guardian című lap egy végzetes kutyatámadás kapcsán.

A fizikai aktivitás csökkenti a koszorúér-betegség, a stroke, az osteoporosis, valamint a vastagbél- és emlőrák előfordulásának esélyét az általános populációban, és kedvezően befolyásolja az elhízás, az arthrosis, a derékfájás és a klinikai depresszió kockázatát is.

A kutatók génvariációt igazoltak az epilepszia egyik leggyakoribb formájának a hátterében. A legfrissebb adatok talán alapot képezhetnek egy genetikai teszt kifejlesztéséhez. A remények szerint a mostani felfedezés nemcsak az epilepsziával, hanem más neurológiai kórállapotokkal, például az autizmussal kapcsolatban is nyújt új információkat.

Dán kutatók új keresőmotort fejlesztettek ki a ritka betegségekkel kapcsolatos, szakmailag megbízható információk megtalálására. Bár a FindZebra figyelmeztet, hogy nem laikusok számára készült, a The Guardian újságírója mégis megpróbálta – és meghökkentő eredményekre jutott.

Az orvosokkal párkapcsolatban élők szerint kapcsolatuk kiegyensúlyozott és boldog, és ha visszaforgathatnák az idő kerekét, akkor ismét orvost választanának társul – számolt be a Mayo Clinic Proceedings című lap.

Bár sokan azt gondolják, hogy a női nemi szervek megcsonkításának barbár szokása csak az elmaradott világ, a szegény afrikai nők életének része, a népességvándorlás következtében a jelenség már a fejlett ipari országokban is megjelent. A becslések szerint az Egyesült Királyságban 20 ezer lányt és 66 ezer nőt érinthet a probléma.

Április másodikán ismét az autizmusra figyelt a világ. Az állapot megismeréséhez még kutatások hosszú sorára van szükség, ehhez pedig arra, hogy minél többen nyilatkozzanak úgy, hogy haláluk után agyuk felhasználható kutatási célokra. Ilyen ember azonban egyelőre sajnálatosan kevés van.

A közvélekedéssel ellentétben a tinédzserek többsége nem él nemi életet – legalábbis az Egyesült Államokban. Az ezt alátámasztó adatokat a Pediatrics című lapban hozták nyilvánosságra Guttmacher Intézet szakemberei.

Sokak számára ismerős: a szülő mindenféle trükkel, könyörgéssel vagy akár fenyegetéssel próbálja rávenni a gyermekét bizonyos ételek elfogyasztására, ő viszont makacsul ellenáll mindenfajta próbálkozásnak Az észak-karolinai egyetem kutatói szerint az elutasítás kevésbé tudatos, inkább genetikailag meghatározott.

A világ népességének nem kevesebb mint háromnegyede naponta legalább kétszer annyi sót fogyaszt, mint amennyi még megengedhető lenne – áll az Amerikai Szívgyógyászati Társaság közleményében. Az adatokat egy olyan kongresszuson hozták nyilvánosságra a közelmúltban, mely a szív- és érrendszeri betegségek epidemiológiai tényezőivel foglalkozott

Ha a család körülüli az asztalt,lelkileg egészségesebbek a gyermekek – állapította meg egy friss vizsgálat. A mentális egészségre gyakorolt kedvező hatás független attól, hogy a kamaszok úgy egyébként mennyire érzik komfortosnak az „öregekkel” való beszélgetést a közös étkezés alatt.

Sokan viccelnek azzal, hogy azért kerülik az edzőterem környékét, mert allergiásak a testmozgásra. De mi van azokkal, akiknél egy kiadós edzés valóban súlyos allergiás tüneteket vált ki? Közéjük tartozik egy négygyermekes, 33 éves brit fiatalasszony is.

Egyre emelkedik azon szülők száma, akik nem kérik lánygyermekeiknek a humán papillómavírus elleni védőoltást, noha az orvosok mindinkább javasolják a beadatását – állapították meg a Mayo Clinic kutató és más munkacsoportok is.

A méhen kívüli terhesség utáni teherbe esési esélyeket latolgató első randomizált vizsgálat szerint e szempontból nincs különbség a gyógyszeres és konzervatív sebészeti kezelés között, illetve a konzervatív és radikális műtét között.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleményben figyelmeztet, hogy nemzetközi összefogás, a források összpontosítása és széles körű kezelés nélkül könnyen előfordulhat, hogy kudarcba fullad a tuberkulózis elleni harc.

Három napon belül halt meg egy testvérpár mindkét tagja. Harry 3 éves, Cody mindössze 21 hónapos volt. A Pillangó-testvéreknek nevezett kisfiúk egy ritka bőrbetegségben szenvedtek. Mit kell tudni az epidermolízis bullózáról?

Március a vastagbélrák elleni harc hónapja. Ebből az alkalomból a NewYork-Presbyterian/Weill Cornell Medical Center szakemberei összeszedték az öt legfontosabb dolgot, amit a szűrővizsgálatról tudni kell.

Német szerzők vizsgálatot végeztek annak meghatározására, hogy a sürgősségi ellátásban használt POC koagulométer mennyire használható az akut stroke-betegek ellátásában.

Az első ráncfelvarrás után átlagosan tíz évvel elvégzett második szépészeti műtét hosszú távú eredményei hasonlóak, és a beavatkozást ritkán kísérik szövődmények – közölte a Plastic and Reconstructive Surgery című lap márciusi száma.

Bár az idei influenzaszezon talán lecseng, a jövőre nézve hasznos lehet tudni, milyen időjárás kedvez a szezonális influenza terjedésének: a PLOS Pathogens című lapban most nyilvánosságra hozott egyszerű klímamodell alapján elsősorban a hideg-száraz és a nedves-esős környezetet kedvelik az influenzavírusok.

Csak Columbia körzetében évente 19 millió dollár vándorol a gyógyszergyáraktól az orvosok és más egészségügyi dolgozók zsebébe különféle ajándékok formájában – hozták nyilvánosságra a George Washington Egyetem szakemberei.

Lehet, hogy hamarosan leáldozik a protéziseknek és fogimplantátumoknak, itt van ugyanis az új „biofog”. Brit kutatók felfedezték annak módját, miként lehet új fogat kifejleszteni a foghiányoknál lévő íny sejtjeiből.

Az alvajárás ön- és közveszélyes állapot, mivel az alvajáró felnőttek éberen is erőszakos cselekményekre ragadtathatják magukat, és az alvajárás az életminőségüket is ronthatja.

Az ápolóhiány nemcsak Magyarországon jelent egyre égetőbb problémát, hanem a világ más pontjain is. A növekvő igények kielégítésének egyik lehetséges módja, hogy a férfiak számára is vonzóvá teszik e hagyományosan nőinek tekintett szakmát.

Az INR önellenőrzése jobb véralvadási kontrollt eredményez és minimálisra csökkenti azt a „kockázati periódust”, amikor az INR-értékek kívül esnek a terápiás tartományon, azaz azt az időszakot, amikor a legnagyobb eséllyel kell számítani vérzés vagy thromboembolia előfordulására. 

A terhesség alatt gyakran megváltozik a láb alakja és mérete is – tették közzé megfigyelésüket a Iowa Egyetem kutatói az American Journal of Physical Medicine & Rehabilitation márciusi számában.

Az emberek jelentős részével előfordult kamaszként, hogy lerészegedett, sőt időnként rá is gyújtott – nemegyszer valami „komolyabbra”. Sokan úgy vélik, hogy fiatalkori botlásaik elmesélésével megvédik gyermekeiket attól, hogy ők is hasonló hibába essenek. Tényleg így van?

Egy brit felmérés szerint a rendszeres szoláriumhasználók több mint kétharmada aggódik bőrének korai öregedése miatt.

Az európai gyógyszerügyi hatóság munkaértekezletet tartott, melynek célja, hogy az európai államok összehangoltan lépjenek fel a gyógyszerelési hibák kiküszöbölése érdekében. Ennek keretében arról beszéltek, melyek a leghatékonyabb módszerek e hibák bejelentésére, nyilvántartására és megelőzésére.

A tizenéves lányok egyharmada kapható arra, hogy csupán az internetről „ismert” vadidegenekkel a való életben is találkozzon – e súlyos megállapítást hozta egy most zárult vizsgálat.

A terhesség második és harmadik trimeszterében kolinpótlásban részesült anyák gyermekeinél kisebb számban mutathatók ki a szkizofrénia pszichológiai kockázati tényezői 33 napos korban. Az erről beszámoló tanulmány új távlatokat nyithat a szkizofrénia megelőzésében és kezelésében.

Az autista gyermekek között 43 százalék az öngyilkosságot megkísérlők vagy fontolgatók aránya, ami pontosan háromszor annyi, mint a depressziós, de nem autista gyermekek csoportjában és sokszorosa az egészséges gyermekek körében regisztrált 0,5 százalékos értéknek.

Az Egyesült Államok észak-keleti régióiban legalább 24 személyt betegített meg egy új betegség, melynek még neve sincsen. A fertőzésről egyelőre annyi bizonyosat lehet tudni, hogy a kullancsok közvetítésével terjed.

A connecticuti általános iskolában nemrégiben történt tömegmészárlás ismét ráirányította a figyelmet arra, miként segíthet a gyermekgyógyász a gyászoló szülőknek abban, hogy feldolgozzák gyermekük elvesztését.

A gyulladásos bélbetegségek etiológiájában a táplálkozási, környezeti tényezők mellett genetikai faktorok is szerepet játszanak. Ezért lehet nagy jelentősége két új tudományterület, a nutrigenomika és a nutrigenetika legújabb eredményeinek.

Másnaposság, katzenjammer, macskajaj – a mértéktelen alkoholfogyasztásnak 75 százalékos eséllyel ez a vége. De miért jelentkeznek éppen akkor a tünetek, amikor a vér alkoholszintje éppen csökken? Egy kis tudomány (nem csak) másnaposoknak.

A közvélekedés szerint a fizikailag aktív életet élőket kevésbé veszélyeztetik az ünnepek alatt hirtelen felugró kilók, hiszen ők azonnal el is égetik a többletkalóriákat. Egy kutatás szerint azonban ez alapvető tévedés.

Élet, halál, gyász, veszteség – mind kifogyhatatlan tárgyát képezi a tudományos kutatásoknak. És ahogyan az már lenni szokott, bizonyítottnak hitt tételek veszítik érvényüket és adják át helyüket az újaknak.

Végre-valahára megszületett minden rosszindulatú daganat univerzális ellenszere, az ortomolekuláris rákterápia, adta hírül nemrégiben az egyik megyei napilap a világra szóló felfedezést. Ha azonban kicsit a dolgok mögé nézünk, hamar kiderül, hogy a módszer nem is annyira új. És ez csak a kisebb probléma a „fantasztikus” bejelentéssel kapcsolatban.

Megalakult a hatvan tagozatból álló új Egészségügyi Szakmai Kollégium. A szülész-nőgyógyászokat összefogó háromfős kollégiumi vezetőség elnökét, dr. Demeter Jánost, a Honvédkórház – Állami Egészségügyi Központ szülészeti-nőgyógyászati osztályának vezetőjét kérdeztük arról, mi az, ami a kollégiumi szerkezet mellett megújul, és mi az, amit továbbvisznek a korábbi szemléletből és gyakorlatból.

Úgy tűnik, a nemek közötti egyenjogúság már az alkoholfogyasztásban is megmutatkozik: az akár 11-12 éves fiatalok isznak és gyakran lerészegednek, a lányok pedig már alig maradnak el a fiúk mögöttük e téren - írja a Gyermekévek.

Bár a jelenleg érvényben lévő irányelvek a kizárólagos szoptatást javasolják hat hónapos korig, a BMJ című lap tegnap megjelent cikke szerint akár veszélyekkel is járhat, ha a csecsemőt már korábban nem kezdjük el hozzászoktatni más ízekhez és tápanyagokhoz is - írja a Gyermekévek.

Nagyobb az autizmus esélye a másodszülött gyereknél, ha világra jövetele kevesebb mint tizenkét hónappal követi testvéréét - írja a Gyermekévek.

A tévéből ömlenek a gyerekekre a hirdetések, mégpedig elsősorban egészségtelen ételek és italok reklámja. Egy svéd felmérés szerint egy átlagos gyerek szeme elé hetente ötvenszer kerülnek gyorséttermet, édességet, csipszet vagy üdítőitalt népszerűsítő képkockák - írja a Gyermekévek.

Nagyobb arányban veszítik el bölcsőhalál miatt csecsemőjüket azok az anyák, akik a várandósság idején sem tudnak lemondani a dohányzásról - írja a Gyermekévek.

Egy felmérés szerint az iskolában kapható ételek és italok összességében nagyban befolyásolják a gyerekek táplálkozási szokásait - írja a Journal of Adolescent Health című lapra hivatkozva a Gyermekévek.

 A laikusok számára mégis jobbára ismeretlen fogalom a preeklampszia. 

Egy brit egészségügyi vezető azt javasolja, hogy csak azokat a gyerekeket vegyék fel óvodába és iskolába, akik megkapták az MMR oltást - írja a Gyermekévek.

A brit bábaszövetség szerint az állami egészségügyi szolgáltató orvosai mindig találnak okot arra, miért nem javasolják az anyáknak az otthonszülést - írja a Gyermekévek.

A közhiedelemmel ellentétben az anyaság nem a szellemi leépülés időszaka, sőt éppen ellenkezőleg - írja a Gyermekévek.

Miskolcon alternatív megoldásként kampányba kezdenek a közfeladatot ellátó dolgozók - így például az orvosok - védelmében - írja a Gyermekévek.

Egy most megjelent brit kutatás szerint a helyzet jóval árnyaltabb a jelenleg érvényes irányelveknél, miszerint a szülők ágyában altatott csecsemőknél magasabb bölcsőhalál kockázata - az együttalvás kellő óvatosság mellett a szoptatási hajlandóságot is javíthatja - írja a Gyermekévek.

A brit bábaszövetség egyik vezetője szerint összehangolt és előre kitervelt kampány indult az otthonszülés ellen - írja a Gyermekévek. Azt mondja, hogy az otthonszülést ellenző orvosok hamis adatokra hivatkozva igyekeznek eltántorítani szándékuktól az otthonukban szülni kívánó anyákat.

Nagy-Britanniában az orvosok központi fellépést sürgetnek annak érdekében, hogy mindenfajta homeopátiás kezeléstől vonják meg az állami támogatást. Azt mondják, hogy a jelenlegi forráshiányos időszakban nem szabad olyasmire költeni az adófizetők pénzét, ami legjobb esetben csak tudományosan nem bizonyított, de jó eséllyel teljesen hatástalan is.

Az eddigi kutatási eredmények alapján bizonyítottnak látszik, hogy csak a terhesség 24. hetében alakulnak ki azok az idegi kapcsolatok, melyek lehetővé teszik a fájdalomérzést – hozták nyilvánosságra ma brit kutatók.

Hamarosan talán lekerülhetnek a gyorséttermek polcairól azok a játékok, melyeket eddig a gyerekmenühöz kínáltak a legkisebbeknek. Egy amerikai szervezet ugyanis pert helyezett kilátásba arra az esetre, ha az étteremlánc vezetői nem engednek a nyomásnak.

A University of Tennessee Health Science kutatói az RNS-interferencia (RNAi, RNA interference) elvén ható orrspray-t fejlesztettek ki a légúti vírusfertőzések gyógyítására.

A gyulladásos sejtek felszaporodásával, a tüdőben hegesedéssel járó betegség, a szarkoidózis az utóbbi időben nem sokat tárt fel titkaiból, noha világszerte sok embert érint, és – ami még ennél is fontosabb – jobbára a fiatalabb korosztály betegsége.

A gyermekkori epilepsziában kimutatható agyi elváltozások alapján a mostaniaktól alapjaiban eltérően ható gyógyszerek kifejlesztésére nyílhat mód, sőt akár a betegség megjelenésének is elejét vehetjük.

Ennél azonban jóval gyakoribb, hogy a megfejtés kulcsa egészen apró – annyira, hogy legfeljebb csak mikroszkóppal vagy egyéb speciális módszerekkel látható. Ilyen miniatûr megoldásokat gyûjtöttünk egy csokorba a tüdôgyógyászat témakörébôl.

A gyermekkori megbetegedésben kimutatható agyi elváltozások alapján a mostaniaktól alapjaiban eltérően ható gyógyszerek kifejlesztésére nyílhat mód, sőt akár a betegség megjelenésének is elejét vehetjük.

58 százalékkal többet ettek az amerikai gyerekek csupán azért, mert az iskolai étkező egy forgalmas pontjára és díszes kosárba kerültek a gyümölcsök – írja a Gyermekévek.

A leszbikus párok által nevelt gyerekek lényegesen jobb szociális képességekre tesznek szert, jobb tanulmányi előmenetelt tanúsítanak, kevesebb közösségi problémával küzdenek, és összességében jobban helytállnak az élet különböző területein, mint a hasonló életkorú amerikai átlagkamaszok.

A brit egészségügyi hatóságok azt javasolják a nem kívánt terhességek visszaszorítására, hogy a tizenéves lányokat és fiatal nőket lássák el esemény utáni tablettával, hogy az szükség esetén azonnal kéznél legyen írja a Gyermekévek. Sokan eleve elhibázottnak tartják az elképzelést.

Mondhatnak a bőrgyógyászok bármit, idézhetnek statisztikákat daganatokról és halálozási arányokról, a napbarnított bőr divatja töretlen, és az ultraibolya sugárzás egészségkárosító hatásaival kapcsolatos intelmek sajnos már a gyermekeket sem riasztják el a mesterséges napfény élvezetétől.

Mostanra nemcsak előbújtak az első napsugarak, hanem valóban erősen és melegen tűz a nap. Ezzel együtt ismét aktuálissá vált a napfény – és közvetetten a bőrrák – elleni védelem kérdése, melyet nem lehet elég korán elkezdeni, sőt a gyerekek különösen védtelenek.

A szoptatás csökkenti a szülés utáni depresszió esélyét – egyszerű, sokszor ismételt megállapítás, mely mögé nemrégiben érdekes elméletet tettek amerikai kutatók. Eszerint a szoptatásról való lemondás a természettől idegen döntés, ezért az anya tudat alatt a gyermek elveszítésével hozza azt kapcsolatba.

A betegség okának tisztázására indított széles körű kutatások sok egyéb tényező - többek között a genetikai hajlam és a vírusfertőzés - számbavétele után eljutottak a mitokondriumokhoz. Könnyen lehetséges, hogy a szklerózis multiplex hátterében a szervezet „energiagyártó” berendezéseinek meghibásodása áll.

Helyesen járunk-e el, ha azonnal felkapjuk a síró csecsemőt? Káros-e a baba későbbi fejlődésére nézve, ha bizonyos ideig sírni hagyjuk, mielőtt megpróbáljuk megfejteni a sírás okát? Örök kérdés a szülők körében – és nincs ez másként a szakemberek között sem.

Már a kisiskolások is negatív belső tulajdonságokat társítanak a kövérséghez; a túlsúlyos gyerekek a közösségek legkevésbé elfogadott tagjai.

Egységes szabályozást sürget az Európai Unió szakmai bizottsága a szervátültetések terén. Az új szabályoktól a transzplantáció szélesebb társadalmi elfogadottságát, az átültethető szervek számának növekedését, valamint a műtétek minőségének és biztonságának javulását várják.

Az Európai Unió környezeti, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottsága mielőbbi szabályozást sürget a szervátültetések nemzetközi szintű összehangolására és a transzplantációs turizmus megelőzésére. A közös fellépés legfontosabb színtere a szervátültetés hozzáférhetőségének kiterjesztése, az általánosan érvényes szabályok megalkotása, a nemzetközi kutatás támogatása és a közvélemény naprakész tájékoztatása. A testület szerint a szervadományozásnak az eddigiekhez hasonlóan mindvégig nonprofit alapokon kell nyugodnia, mivel csak így biztosítható az önkéntesség, továbbá a legalapvetőbb emberi értékek és az emberi méltóság tiszteletben tartása. Kizárólag azokban az esetekben tartják elképzelhetőnek bármilyen anyagi szempont érvényre juttatását, ha a szervadományozással kapcsolatban a donornak jelentős költségei merülnek fel – úgy vélik, ennek kompenzációját joggal várja el az illető.   „A szervkereskedelem aláássa a potenciális donorok önkéntességébe és önzetlenségébe vetett hitet, ezért a rendelkezésünkre álló minden eszközzel küzdenünk kell a transzplantációs turizmus ellen” – áll a bizottság közleményében. A szervadományozás minden lépésére kiterjedő jogi szabályozás az anyagi helyzetük folytán könynyen a szervkereskedelem áldozatává váló legszegényebb rétegek mellett a transzplantációra váró betegek érdekeit is szolgálja azáltal, hogy ily módon növekszik a legális körülmények között átültethető szervek száma.
  A transzplantáció folyamatát a jelenleginél átláthatóbbá tehetné egy európai donorkártya bevezetése, amelynek segítségével az orvos egységes és egyértelmű szabályok alapján dönthetné el, kiveheti-e az elhunyt szerveit. A donorszervek terén tapasztalható hiány leküzdése érdekében a testület szerint rendkívül fontos mindazon biotechnológiai kutatások hathatós támogatása, amelyek eredményeként valamikor eljuthatunk odáig, hogy akár a beteg saját sejtjeiből, akár idegen szövetből sikerül létrehozni a szükséges szerveket.
  A tagországoknak szorosan együtt kell dolgozniuk a nemzetközi várólisták működtetésében, ami egyrészt módot nyújt arra, hogy mindig a legalkalmasabb beteg kapja meg a rendelkezésre álló szervet, másrészt kiváló lehetőséget jelent a kisebb országok számára, hogy egy bővebb szervkészletből gazdálkodhassanak. A felvilágosító munka fontos eszköze lehetne egy olyan, 24 órán át hívható telefonvonal, amelyen minden felmerülő kérdésre azonnal pontos választ kaphatnának az érdeklődők.
  A dokumentum kitér a szervátültetés minőségének és biztonságosságának kérdésére is. A bizottság szükségesnek tartja olyan általános szakmai szabályok kidolgozását és elfogadtatását, amelyek révén kellő biztonsággal és az elvárható színvonalon történhetnének a műtétek. Lényeges ugyanakkor, hogy a most megalkotandó szabályok ne jelentsenek túlságosan nagy adminisztratív terhet, ez ugyanis feleslegesen elriasztaná a szervátültetéstől mind a potenciális donorokat, mind az egészségügyi intézményeket.

A Chlamydia trachomatis drámai mértékű terjedésének lehetünk tanúi: egy évtizede folyamatosan emelkedő számban kórismézik a baktérium által okozott fertőzést szerte a világban.

Egyre korábbi életkorra tehető a rendszeres nemi élet megkezdése, és nem számít ritkaságnak a partnerek gyakori váltogatása vagy az egyidejűleg több partnerrel fenntartott szexuális kapcsolat sem. Ez kedvez a kórokozó terjedésének, ugyanakkor a helyzet folyamatos romlását mutató statisztikai adatokat az is magyarázza hogy legalább részben sikerült a lakosság figyelmét felhívni a chlamydiasis veszélyeire és a speciális szűrési módszereket is mind többen igénybe tudják venni. Mégsem lehetünk nyugodtak, hiszen a betegség elsősorban a 16–19 éves nőket érinti, akik körében emiatt gyakoribb a meddőség vagy a méhen kívüli terhesség.
  A Chlamydia-fertőzés kivizsgálása és kezelése korábban szinte kizárólag a nemibeteg-gondozók és a nőgyógyászok feladata volt. Ma azonban egyértelmű: csak úgy számíthatunk sikerre, ha az alapellátásban dolgozókat és a gyógyszerészeket is bevonjuk a küzdelembe. Egy brit felmérés szerint erre minden szakember készen áll: nyitottak rá, hogy új módszereket alkalmazzanak a fertőzöttek és szexuális partnereik anonim és diszkrét kezelésében.
  Az újrafertőződés megakadályozásában alapvető szerepe van a partner kezelésének. Ez hagyományosan úgy történik, hogy a fertőzött személyt megkérik, tájékoztassa partnerét is a helyzetről és a kezelés szükségességéről. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ennek hatásfoka nem kielégítő, legfőként két okból: egyrészt azért, mert a nemi fertőzés még manapság is megbélyegzettséget jelent, vagyis titkolnivaló dolognak számít, másrészt mert a kór többnyire tünetmentes, ezért a fertőzött partner nem érzi a kezelés szükségességét.

Partnerkészlet

Új módszer, hogy a Chlamydiafertőzés kezelésével egyidejűleg egy diagnosztikai készletet is kap a beteg, akinek partnere így diszkrét módon meggyőződhet arról, hogy ő is megfertőződött-e. A csomagnak természetesen tartalmaznia kell a részletes végrehajtási utasítást, és az sem árt, ha már ekkor információhoz jut az érintett a betegség veszélyeiről és a kezelés szükségességéről. Másik lehetőség, hogy a készlettel együtt vagy attól függetlenül terápiás csomagot küldenek a partnernek, feltüntetve az adagolás módját és a lehetséges mellékhatásokat is.

A legjobb együttműködés

A partner anonim kezelésének sikerét alapvetően befolyásolja, hogy az alkalmazásában közreműködők miként vélekednek az új módszertől várható eredményekről, illetve hajlandóak-e kipróbálni. A kérdés megválaszolására a közelmúltban kérdőíves felmérést végeztek az Egyesült Királyságban (BJO 2007; 114:1516–1521). Nyilvánvalóvá vált, hogy az alapellátásban korábban csak alig néhány orvos és nővér mindennapi rutinjában szerepelt a Chlamydiafertőzöttek partnereinek ilyenfajta ellátása, ennek dacára nagy arányban nyilatkoztak úgy, hogy a jövőben készek lennének alkalmazni a módszert.
  A várható eredményeket illetően úgy vélekedtek, hogy a vizsgálathoz és a kezeléshez szükséges készlet és gyógyszer egyidejű biztosításától remélhető a legjobb együttműködés a betegek részéről. Az alapellátásban dolgozó szakemberekhez hasonlóan a gyógyszerészek is nyitottnak bizonyultak arra, hogy részt vegyenek a diagnosztikai készletek és a szükséges gyógyszerek ingyenes terjesztésében.
  A kérdésben érintett szakemberek tehát készek aktívan részt vállalni a Chlamydia-fertőzés megállításában. Már csak a veszélyeztetettek ismereteinek további bővítése van hátra, hogy az összehangolt erőfeszítéseket valóban siker koronázza.

Újabb kísérletes adatok kerültek nyilvánosságra annak bizonyítékaként, hogy az ólom valóban szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásában.

Ólomtartalmú tápszerrel táplált majmok sorsát követték nyomon huszonhárom éven keresztül amerikai kutatók. A Journal of Neuroscience- ban közölt eredmények szerint a rendszeres időközönként vett vérminták elemzése azt mutatta, hogy életük első szakaszában az állatok vérének ólomkoncentrációja valamelyest meghaladta az Egyesült Államokban érvényes szabványok szerint gyermekkorban még ártalmatlannak tartott szintet, míg három évvel később a mérgező fémet már nem tudták kimutatni a szervezetben. A követési idő végén ennek ellenére az Alzheimer-kór morfológiai képére emlékeztető plakkok és egyéb eltérések jelenlétét igazolták az állatok agyában, amely megdönteni látszik azt a korábbi elképzelést, hogy a betegség a folyamatosan ható expozíció következtében, felnőttkorban alakulna ki.
  Eredményeik alapján a kutatók az élet első három évét tekintik kritikusnak a kórkép kifejlődése szempontjából, ami összhangban van a korábbi állatkísérletek eredményeivel. Ezekben ugyanis azt tapasztalták, hogy a patkányokat vagy egereket világra jövetelük után érő ólomexpozíció hatására egy idő múlva Alzheimer-kórra emlékeztető tünetek jelentkeznek, miközben a későbbi ólomhatás nem növeli a betegség előfordulásának esélyét.
  Az amiloid plakkok genetikai vizsgálata specifikus gének jelenlétét igazolta, melyek az ólomtartalmú tápszert fogyasztó állatokban 50-100 százalékkal aktívabbnak mutatkoztak, mint a kontrollcsoportban.
  A New Scientist viszont kétkedő szakvéleményekről is beszámol. Ezek szerint nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani a most közzétett adatoknak, az ólom ugyanis sokféle úton károsíthatja a sejteket – éppen ezért nem meglepőek a majmok központi idegrendszerében kimutatott elváltozások sem. További kutatások volnának szükségesek annak tisztázására, hogy a plakkok jelenlétében valóban nagyobb-e az Alzheimerkór megjelenésének esélye; mindenesetre megalapozottnak tűnik az ólom helye a betegség kockázati tényezőinek sorában.
  A kísérletet végző kutatók maguk is hangsúlyozzák, hogy különösebb aggodalomra akkor sincs okunk, ha eredményeiket a jövőbeli kutatások megerősítik, hiszen az új munka- és környezetvédelmi szabványok a fejlett országok többségében már tiltják ólomtartalmú festékek, üzemanyagok vagy egyéb termékek forgalmazását. Kiemelik ugyanakkor az ólomexpozíció csökkentésének és a felesleges kockázatok kiiktatásának jelentőségét.

Mentesülhetnek a terápiás mellékhatások okozta kellemetlenségek legalább egy részétől és jobb életminőséggel vészelhetik át a sugárkezelés időszakát az emlőrákos betegek, ha a START vizsgálat most közzétett eredményeit – gyorsított sugárkezeléssel is elérhetők a mostanihoz hasonló helyi daganatmentességi arányok – hosszú távon is igazolják.

Egy most lezárult kutatás tapasztalatai azt jelzik, hogy talán már kisebb sugárdózissal is célt érhetünk a rosszindulatú daganatos betegségek elleni küzdelemben. A The Lancet Oncology (2008;9: 331–341), illetve a The Lancet (2008;371:1098–1107) áprilisi számaiban tették közzé a START (UK Standardisation of Breast Radiotherapy) vizsgálatok eredményeit; a vizsgálatokban 4500 emlőrákos nőbeteg bevonásával arra keresték a választ, hogy feltétlenül szükséges-e a manapság standard kezelésnek tekintett sugármennyiségnek kitenni a beteget.
  Emlőmegtartó műtétek után az eddig nemzetközileg elfogadott és követett gyakorlat szerint a szisztémás kezeléseket (hormonális és/vagy kemoterápiát) besugárzással is kiegészítik – ez hetente öt kezelést jelent, minimum öt héten át. Ennek során a beteg 50 Gray sugármennyiséget kap huszonöt részletben, vagyis ugyanennyi alkalommal meg kell jelennie a kórházban, ami esetenként legalább egyórás elfoglaltságot jelent számára.
  Az Egyesült Királyságban tizenhét, illetve huszonhárom onkológiai központ vett részt a Standardisation of Breast Radiotherapy Trial két vizsgálati szakaszában (START A és B). Az elsőben (START A) a hagyományos sugárkezelést (heti 5-ször 2 Gray, 25 alkalommal, 5 hét alatt) két, ún. hipofrakcionált besugárzási módszerrel (heti 3-szor 3 Gray, illetve 3-szor 3,2 Gray, 13 alkalommal, 5 hét alatt) hasonlították össze. A stratégia a teljes sugárdózis 20 százalékos, a kezelések számának pedig csaknem 50 százalékos csökkentését jelentette. A másik vizsgálatban (START B) ugyancsak a hagyományos, öthetes sugárkezelést hasonlították öszsze egy gyorsított (akcelerált), hipofrakcionált kezelési sémával (heti 5-ször 2,67 Gray, 15 alkalommal, 3 hét alatt). Ez 40 százalékkal csökkentette a teljes kezelési időt.
  A követés adatai szerint a standard és a rövidített kezelésben részesült betegek helyi daganatmentessége és túlélése nagyjából megegyezett, más szóval az összdózis csökkentése nem befolyásolta hátrányosan a betegek életkilátásait. A gyorsított (intenzívebb) sugárkezelés ellenére a sugárkezelés okozta mellékhatásoknak (például az emlőállomány fibrózisának) az aránya nem emelkedett.
  John Yarnold professzor, a nagyhírű angliai Royal Marsden Hospital onkológusa úgy látja, hogy az eredmények további megerősítése és nemzetközi elfogadtatása esetén a betegek jobb életminőség mellett, kevesebb kellemetlen mellékhatás árán vészelhetik át a sugárkezelés időszakát, miközben nem kell attól tartaniuk, hogy később rövidebb túléléssel kell majd fizetniük a kényelmesebb terápiás körülményekért.   A szakember emellett azt tartja a legfontosabbnak, hogy a kezelési alkalmak és a teljes sugármennyiség ilyen mértékű csökkentésével valószínűleg korántsem aknáztuk ki lehetőségeinket, vagyis nem elképzelhetetlen, hogy a későbbiekben akár már heti egy kezeléssel is a mostanihoz hasonló eredményeket érhetünk el. A professzor ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az eddig öszszegyűlt bizonyítékok még nem jogosítanak fel bennünket alaptalan derűlátásra és eddigi gyakorlatunk teljes felülbírálására. Ha viszont a későbbi, hosszú távú vizsgálatok is ígéretes eredményekkel zárulnak, az forradalmi előrelépést hozhat az emlőrák kezelésében, és kiindulópontként szolgálhat más daganattípusok sugárkezelésének tökéletesítéséhez is.

A heveny szívelégtelenségben szenvedők nagy része nem fordul orvoshoz az első jelek észlelése után, s ezzel nagyban csökkenti gyógyulási esélyeit.

Nemrég megvizsgálták, mennyi idő telik el addig, amíg kardiális tünetei miatt a beteg kórházba kerül és megkezdődhet az állapotának megfelelő kezelés (Am J Med 2008;121:212–218). A kutatás kitért arra is, hogy milyen tényezők befolyásolják a késlekedést, nem foglalkozott azonban a kórházon belüli késlekedéssel (door-to-needle time), amely a szakirodalom szélsőséges példái szerint akár a 72 órát is elérheti (The Hong Kong Practitioner 1999).
  Az akut szívelégtelenség miatt kórházba került 2500 beteg dokumentációját áttekintve az első feltűnő problémát az jelentette, hogy a kórlapok az esetek mindössze 44 százalékában tartalmaztak pontos információkat a tünetek felléptének, illetve az orvosi ellátás megkezdésének időpontjáról. (Ez további kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az egészségügyben dolgozó szakemberek mennyire tartják lényegesnek az idevágó ismereteket.) Az adatok tanúsága szerint ez a késedelmi idő átlagosan 13,3 óra volt. Ennél is rosszabb volt a helyzet, ha a kórállapot szubakut formában, nem specifikus tünetekkel jelentkezett: ilyenkor a betegek átlagosan 234 órát vártak azzal, hogy orvosi segítséget kérjenek.
  A késlekedés okait elemezve arra derült fény, hogy ez az idő leginkább a fiatalabb korosztály tagjai, a férfiak és a városi emberek körében volt két óránál is hosszabb. További kockázati tényezőnek mutatkozott a túlsúlyosság, a lassabb szívritmus és a többféle akut tünet egyidejű jelenléte. A késve ellátott betegek között nagyobb arányban voltak azok, akik nem a mentőszolgálat segítségét vették igénybe a kórházba jutáshoz, illetve akiknél korábban nem igazolódott szívelégtelenség.
  A szerzők következtetése szerint igen lényeges feltárni azt, hogy a beteg szemszögéből milyen tényezők játszanak szerepet a késedelemben. Az így nyert adatok alapján ugyanis az eddigieknél hatékonyabban, célzott módon lehetne tájékoztatni a közvéleményt a haladéktalan orvosi ellátás fontosságáról.
  A kollégákban tudatosítani kell, hogy a beteg első ellátása során mindig kérdezzenek rá a legelső tünetek jelentkezésének időpontjára is, mivel az erre vonatkozó adat fontos szempont lehet a terápiás terv felállításához, ahhoz, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket az adott beteg egyéni igényeihez igazíthassuk – hangsúlyozzák a szerzők.
  A szívelégtelenség ellátásakor alapkövetelmény, hogy a beteg szoros követésével tájékozódjunk a folyadékstátus állapotáról, és a kezelés ennek megfelelő módosításával törekedjünk a terápiás eredményesség javítására, illetve a tünetek lehetőség szerinti enyhítésére. Ennek egyik eszköze a hemodinamikai helyzetről folyamatos tájékoztatást nyújtó beültethető monitor alkalmazása. Az amerikai kardiológustársaság lapja azonban arról adott hírt, hogy a szívelégtelenség optimális kezelését segítő berendezés nem csökkenti jelentősen a szívelégtelenséggel összefüggő események előfordulási gyakoriságát (JACC 2008; 51:1073–1079).
  A kutatók a szövődménymentesség arányát tekintették elsődleges biztonságossági szempontnak. A beültethető monitorral élő betegek körében észlelt, kilencven százalék feletti arány meggyőzőnek tűnt, a szívelégtelenséggel összefüggő események előfordulását tekintve azonban hat hónap elteltével statisztikailag nem szignifikáns, 21 százalékos eltérés mutatkozott a beültethető hemodinamikai nyomásmonitorral ellátott betegek javára.
  A cikk szerzői mindenesetre nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a ténylegesnél kisebbnek értékelték a két betegcsoportban bekövetkező kedvezőtlen események gyakoriságának különbségét, ezért további vizsgálatokat tartanak szükségesnek a kapott eredmények pontosítására, különös tekintettel arra, hogy az adatok utóbb elvégzett retrospektív elemzése jóval nagyobbnak – 36 százaléknak – jelezte az előnyt a hemodinamikailag monitorozott betegek javára.

A globális felmelegedés hatására megemelkedik a légkör széndioxid- koncentrációja, s ennek következtében csökken a tápláléknövények fehérjetartalma. A jelenség főként a világ elmaradottabb régióiban súlyosbíthatja az élelmezési nehézségeket, ezért a szakembereknek máris fel kell készülniük a probléma megoldására.

A globális felmelegedés nemcsak azáltal veszélyezteti Földünk népességének táplálékellátását, hogy a tengerszint megemelkedésével és gyakori árvizekkel pusztítja a termést, hanem módosíthatja a mezőgazdasági termelés szempontjából jelentős évszakok hosszát, továbbá a levegő szén-dioxid-tartalmának megemelkedésén keresztül ronthatja a tápláléknövények összetételét is. Ez utóbbi különösen a fejletlen országok lakossága számára okozhat a mostaninál is nagyobb nehézségeket, mert miközben a fejlett országokban a fehérjebevitelt jórészt állati eredetű élelmiszerek fogyasztása fedezi, addig a világ fejletlen régióiban továbbra is a növényi eredetű fehérjék biztosítják a szükséglet jelentős hányadát.
  A légkör felmelegedésével párhuzamosan megemelkedő széndioxid- koncentráció következtében a növények fehérjeszintézisük rovására inkább szénhidrátokat termelnek. Ezt sok kutatás vizsgálta már, de a hatások mértékéről még nem születtek meggyőző és kétségbevonhatatlan eredmények.
  A bizonytalanságok tisztázására amerikai kutatók különféle haszonnövényeket neveltek kétszeresére emelt szén-dioxid-koncentrációjú közegben. A szén-dioxidszint megválasztásával olyan környezetet igyekeztek teremteni a növények számára, amely a globális felmelegedés leginkább borúlátó jóslatainál is kedvezőtlenebb feltételeket biztosít. A Global Change Biology legfrissebb számában közreadott tapasztalataik szerint az így termelt búza, árpa és rizs proteintartalma 10–15 százalékkal maradt el a szokványos környezetben nevelt növényekben észlelhető szinttől, és hasonló csökkenést regisztráltak a burgonya esetében is. Ezzel szemben a szójabab fehérjetartalma jóval kisebb arányban, mindössze két százalékkal csökkent. A fokozott szén-dioxidtartalom hatása leginkább akkor érvényesült, ha nagyobb volt a levegő ózonkoncentrációja, illetve amikor a növényt nitrogénszegény talajba ültették. Az ózon vonatkozásában meglepő megfigyelés volt – és ismét a szójabab kitüntetett helyzetét jelezheti –, hogy az ózonban gazdag környezet paradox módon a szója fehérjetartalmának fokozódásával járt. A talaj nitrogéntartalmára vonatkozó megfigyelések jövőbeni hasznát a kutatók abban látják, hogy a talaj megfelelő nitrogénellátásával részben ellensúlyozhatjuk majd a globális felmelegedés következtében megemelkedő szén-dioxid-koncentráció nem kívánt hatásait.
  Az adatok értékelését nehezíti, hogy a levegő és a termőtalaj összetételén kívül több más tényező is módosíthatja a növények fehérjetartalmát. Megfigyelték például, hogy a cserépben nevelt példányoknál erőteljesebben érvényesült a szén-dioxid proteinszintet csökkentő hatása, mint szabadföldi növénytermesztés esetén. A táplálkozási célból termelt növények fehérjetartalmának csökkenésére, amely a fejletlen országokban okozhat élelmezési problémát a jövőben, már a ma kutatóinak is fel kell készülniük.

A gyógyszergyártó és -forgalmazó cégek világszerte igyekeznek számukra kedvező irányba terelni a gyógyszert felíró orvosok biomedikális attitűdjét. Csak az Amerikai Egyesült Államokban évente 7,3 milliárd dollárt fordítanak a vállalatok arra, hogy meggyőzzék az orvosokat saját készítményeik hatékonyságáról, biztonságosságáról. A direkt marketing költségeire fordított összegen felül a térítésmentesen átadott gyógyszerminták további kiadást jelentenek a multinacionális cégek számára. A rezidenseket és az orvosokat tömörítOE szervezetek tiltakoznak a kialakult gyakorlat ellen, és a szakmai elvek, illetve az etikai megfontolások okán irányelvet dolgoztak ki a tiszta, átlátható viszonyok megteremtése érdekében.

A gyógyszerrendelés nem szakmai szempontú befolyásolásának módját és megengedhető mértékét nemcsak nálunk, hanem a világ más részein is szigorú törvények szabályozzák, sokszor mégsem követhetők nyomon egyértelműen a gyógyszerválasztást befolyásoló tényezők. Vannak olyan országok, ahol kevésbé körülírtak a szabályok, így nem meglepő, hogy az orvosokon és a gyógyszercégeken kívül az egészségügy más szereplői is hallatják hangjukat a kérdésben, transzparens döntéseket és elfogulatlan, kizárólag szakmai szempontokon alapuló vényírási gyakorlatot sürgetve.

Pénzt tilos

Az Egyesült Államokban törvény tiltja, hogy a gyógyszeripar képviselői pénzbeli ellenszolgáltatást nyújtsanak azoknak az orvosoknak, akik az adott cég termékeit írják fel betegeiknek. Ám a jogszabály nem rendelkezik egyértelműen a természetbeni juttatások elfogadható módjáról és mértékéről. Egyes nem kötelező érvényű irányelvek kimondják ugyan, hogy az orvos csak „csekély” értékű ajándékot kaphat ilyen címen, ennek pontosabb körülírása azonban leginkább egyéni mérlegelés tárgya – különös tekintettel arra, hogy az ilyen természetű javadalmazás az apró reklámajándéktól a reprezentatív „munkaebédig” igen széles skálán mozoghat. A munkaebédeken felszolgált ételek és italok a legnépszerűbbek, ezt követik a térítésmentesen átadott gyógyszerminták, a tudományos konferenciák költségeinek fedezése, illetve a gyógyszergyár számára végzett tanácsadói tevékenység honorálása. Az amerikai orvosok érdek-képviseleti szövetsége, az American Medical Association (AMA) javaslata szerint 100 dollárban kellene megszabni az ajándékként adható és elfogadható tárgy vagy szolgáltatás értékhatárát.

Mérséklendő a vényírási díj

A kérdés megoldását sürgeti, hogy egy felmérés szerint az Egyesült Államokban működő gyógyszergyártó és -forgalmazó cégek évente 7,3 milliárd dollárt áldoznak az orvosokat megcélzó direkt marketing költségeire – és e hatalmas összeg nem foglalja magában a térítésmentes gyógyszermintákat. Egy a JAMA oldalain a közelmúltban közzétett felmérés szerint egy-egy orvoshoz évente átlagosan 13 000 dollár kerül az ingyenes ebédek és úgynevezett továbbképzési szemináriumok útján, ami aztán óhatatlanul megjelenik a termék árában.
  Az amerikai orvostanhallgatókat és rezidenseket tömörítő American Medical Student Association (AMSA) az átlátható viszonyok megteremtése érdekében azt javasolja, hogy a gyógyszeripar résztvevőit törvény kötelezze ilyen irányú kiadásaik nyilvánossá tételére. A szervezet úgy látja, hogy a gyógyszeripar és a mindennapi gyógyítás között fonódó kapcsolatok nem feltétlenül a beteg érdekeinek irányába viszik a gyógyszerválasztást, ezért elengedhetetlennek tartják, hogy minden orvos nyilatkozzon a gyógyszercégekkel fennálló kapcsolatáról és annak természetéről. A szervezet előremutató törekvése a tisztánlátás javítására, hogy országszerte tanfolyamokat szervez, ahol az orvostanhallgatók elsajátíthatják, hogy későbbi munkájuk során miként alakítsanak ki megfelelő kapcsolatot a gyógyszeripar képviselőivel oly módon, hogy az ne sértse a szakmai alapelveket, és megfeleljen az etikai elvárásoknak. Az AMSA igen határozott véleményét jól tükrözi, hogy az Egyesült Államokban ez az egyetlen orvosszakmai szervezet, amely a gyógyszeripari hirdetések és támogatások teljes tiltása mellett foglal állást.

Van, aki minden ajándékot tiltana

Ugyancsak a JAMA egyik közelmúltbeli számában jelent meg a témába vágó ajánlás több neves amerikai egyetem (többek között a Harvard és a Columbia Egyetem) szakemberei tollából. Ennek értelmében tiltottnak kellene minősíteni az orvos bármifajta megajándékozását a gyógyszergyártó és -forgalmazó cégek részéről. Az állásfoglalás szerint az ingyenes gyógyszerminták terjesztése szintén káros, ennélfogva nem megengedhető, mivel a drágább és esetenként kevésbé hatékony készítmények felé tolja a gyógyszerfelírási gyakorlatot. Nem fogadható el a gyógyszergyár és az orvos között olyan jellegű kapcsolat, amely az adott időszakban az orvos által felírt gyógyszerek rendszeres jelentésére épül. A javaslat kitér arra is, hogy az orvosegyetemek milyen feltételekkel élhetnek a gyógyszergyárak által biztosított ösztöndíjakkal és kutatási támogatásokkal.
  Az irányelv kidolgozásában részt vevő egyik professzor emlékeztet arra, hogy csak megfelelő egyeztetést követően remélhető a tervezet elfogadása, hiszen a tiltás bevételkiesést eredményez, így óhatatlanul ellenállást szül az orvosok körében. A gyógyszeripar résztvevői pedig arra hivatkozva emelték fel szavukat a túlzott szigorítás ellen, hogy az orvoslátogatók alapvető szerepet játszanak a gyógyszer helyes alkalmazására vonatkozó információk biztosításában, ezért a betegek érdekei ellen hat, ha törvényi akadályt gördítenek az ismeretek átadásának útjába.

Munkaebéd: igen

A törvényi alapok lerakása után a természetbeni juttatások elfogadható mértékének meghatározása a következő – és nem különben nehéz – feladat. Az AMA elfogadhatónak tartja a gyógyszercégek által rendezett munkaebédeket, mivel véleménye szerint megfelelő helyszínként szolgálhatnak az állandó időzavarral küzdő orvosok számára a legfrissebb szakmai információk megszerzésére.
  Noha a gyógyszeripar résztvevői néhány évvel ezelőtt önkéntes etikai kódexet fogadtak el, amelyben ésszerű keretek közé kívánták szorítani az orvosok vendéglátására fordított összegeket, az egyik gyógyszergyár képviselője a Sun hasábjain megjegyezte, jelenleg nincs olyan szabály, amely határt szabna egy-egy ilyen ebéd költségeinek. A Times egyik cikke szerint a reprezentatív ebédek és az ilyen alkalmakkor kapott apró ajándékok gyakran arra sarkallják az orvost, hogy akkor is a drágább gyógyszert rendelje betegeinek, ha egy olcsóbb generikus készítménnyel szintén célt érhetne. Scott Lassman, a gyógyszergyártókat és a gyógyszeripari kutatások résztvevőit tömörítő amerikai szervezet tanácsadója szerint a mértékletes keretek között lebonyolított rendezvények esetében nem fenyeget ez a veszély.

Ösztöndíjak és kételyek

A gyógyszer-forgalmazási eredmények befolyásolásának másik – az Egyesült Államokban egyre inkább terjedő – módja, amikor a gyógyszert gyártó vagy forgalmazó cég tanulmányi vagy kutatási ösztöndíjakkal ismeri el azokat az orvosokat és kutatócsoportokat, akik és amelyek még el nem fogadott javallattal alkalmazzák a gyógyszert. Az ilyen címen juttatott összeg 2004-ben 1,47 milliárd dollárra rúgott, ami 20 százalékkal haladta meg az előző évben ösztöndíj címén kifizetett összeget. E kérdés többek között akkor gerjesztett vitát az Egyesült Államokban, amikor egy gyógyszergyár néhány évvel ezelőtt ösztöndíjat biztosított mindazoknak, akik a kizárólag felnőttkori gyomorégésre engedélyezett készítményét gyermek betegeik számára is rendelték. Akkor komoly aggodalomként vetődött fel, hogy a tanulmányi ösztöndíjak kedvezményezettjei olyan döntéseket hozhatnak mindennapi munkájuk során, melyet máskülönben nem tennének. E gyakorlat még akkor is kételyeket szül, ha az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóság, az FDA szabályzata egyébként megengedi bizonyos szerek előiraton kívüli alkalmazását.
  Az Egyesült Államok néhány tagállamában szabályozott keretek között kell az orvosoknak számot adniuk arról, milyen természetbeni juttatásokat kapnak a gyógyszergyárak részéről. Más államokban jelenleg is fontolgatják olyan törvény megalkotását, amely ilyen célra szánt költségvetésük nyilvánossá tételére kötelezné a gyógyszeripar szereplőit. A folyamat pontos eredménye még nemigen mérhető fel, de mindenképpen az átlátható, szakmailag helytálló és etikus döntések irányában hat a gyógyszerfelírás során.

  A katolikus egyház tagjai nem osztják egyöntetűen XVI. Benedek pápa konzervatív nézetét az óvszerhasználattal és az abortusszal kapcsolatban. Vallják: a globális egészséget érintő problémák csak az egyházi vezetők és a tudósok együttműködésével oldhatók meg.

  A külső nyomásnak engedve XVI. Benedek pápa a közelmúltban lemondta a római La Sapienza Egyetemre tervezett előadását. A széles körű tiltakozást az váltotta ki, hogy a katolikus egyház feje egy korábbi beszédében igazságosnak nevezte az egyház eljárását, amelyben 1663-ban eretnekséggel vádolták Galileo Galileit. Akkor elhangzott szavait az egyetem oktatói és hallgatói a tudomány elleni bűntettnek minősítették.
  Az eseménnyel kapcsolatban a The Lancet című tudományos folyóirat megjegyzi, hogy a katolikus egyház élén eddig eltöltött három év során a Szentatya számos jelét adta ugyan, hogy nem idegenek számára a tudomány eredményei, a globális egészség kérdésében azonban kevésbé pozitív hozzáállást tanúsít. A Vatikán megbízásából készült korábbi tanulmány tudományos és morális szempontból egyaránt elfogadhatónak tartotta az óvszerhasználatot a HIV-fertőzés terjedésének megakadályozására, XVI. Benedeket azonban ez sem bírta eddigi álláspontjának felülvizsgálatára. Sőt ismét hangsúlyozta, hogy az egyház nem szándékozik változtatni konzervatív abortuszellenes álláspontján.
  A világ katolikus közösségét megosztja a tudománnyal és egészséggel kapcsolatos pápai vélemény. A hívők és az egyházi vezetők közül egyre többen felismerik, hogy az óvszerhasználat elfogadásával és népszerűsítésével sikerrel lehet felvenni a harcot az AIDS ellen, és körükben is közismert tény, hogy évente 68 ezer asszony esik áldozatul az illegális magzatelhajtásnak. Carlo Maria Martini bíboros – akinek neve ugyancsak felmerült a 2005-ös pápaválasztás során – kifejtette, hogy a terhességmegszakítás legalizálása visszaszoríthatná a tiltott abortuszok számát. Eddig is volt már arra példa, hogy a gazdaságilag elmaradott országokban tevékenykedő katolikus segélymunkások az egyház álláspontja ellenére, saját hatáskörükben óvszerrel látták el a HIV-fertőzötteket.
    Ezzel szemben Camillo Ruini bíboros, a pápa római helynöke és az olasz püspöki konferencia volt elnöke az olasz televízió egyik híradójának adott interjújában azt mondta: a halálbüntetés világméretű felfüggesztése kapcsán az ENSZ-ben elért örömteli eredmény után logikus lenne az abortusz témájára is felhívni a figyelmet. A Vatikáni Rádió honlapján megjelent összefoglaló alapján az olasz bíboros szerint moratóriumot kellene kérni a terhességmegszakításokra is, hogy felébresszék mindenki lelkiismeretét, valamint segítsék annak felismerését, hogy az anya méhében levő magzat elpusztítása elkerülhetetlenül egy emberi lény megölését jelenti. Ruini bíboros sürgeti az olasz törvények összehangolását a tudományos haladással, amely jelentős eredményeket hozott a koraszülött gyermekek túlélése terén. Elfogadhatatlan az abortusz alkalmazása a magzat alakulásának olyan szakaszában, amikor már egyedül is életképes lenne – hangsúlyozta.
   Mindeközben a spanyol katolikusok is megpróbálnak ellenállni az abortusz terjedésének. Miután az Egészségügyi Minisztérium közétette, hogy Spanyolországban 2006-ban 101 592 művi vetélést hajtottak végre, a keresztény orvosok katalán társulatának elnöke, Fernando García-Faria kijelentette, hogy az abortusszal az erőszakot az élet első stádiumában idézik elő, s így elterjesztik azt az egész társadalomban.
   Egy tudósokból és kutatókból álló csoport társadalmi kudarcnak nevezte a 2006-os spanyolországi abortuszadatokat, amelyek a törvény tiszteletben tartásáért felelős ellenőrző szervek, valamint az Egészségügyi Minisztérium szexuális felvilágosító kampányának teljes sikertelenségét mutatják. A haladó gondolkodású katolikusok viszont emlékeztetnek arra, hogy a tudomány és a vallás nem egymással szemben álló fogalmak. Fontos, hogy a tudósok és az egyházi vezetők akkor is nyitottak legyenek egymás véleményére, ha gyökeresen másként magyarázzák a bennünket körülvevő világ jelenségeit.

A járóbeteg-ellátásban az egyik leggyakoribb kórkép az irritábilis bél szindróma, amely a nők közel 20 százalékát érinti. Kivizsgálásuk során mindig gondolni kell nőgyógyászati betegségekre is.

Aohasem lehetünk biztosak az irritábilis bél szindróma (IBS) diagnózisában – állítják a European Journal of Gastroenterology & Hepatology nemrég megjelent esetismertetésének szerzői (2003,15: 1131–1133). Főként nőbetegeknél fordul elő, hogy a kórisme egyértelmű felállítása igen széles körű kivizsgálást kíván.

Egy korábban egészséges, nem szült és nem operált nőt 29 éves korában hasi fájdalom és enyhe székrekedés miatt utaltak kórházba, ahol kolonoszkópiával IBS-t diagnosztizáltak, majd hazabocsátották. Hat évvel később, röviddel menstruációjának kezdete után súlyos hasi fájdalom és hányás miatt került egy másik kórház sürgősségi osztályára, ahol konzervatív kezelés hatására állapota gyorsan javult. A nőgyógyászati vizsgálat megerősítette, hogy tüneteit valószínűleg IBS okozta, így a kivizsgálás a belgyógyászaton folytatódott. A beteg alhasi fájdalmat és puffadást panaszolt, amelyet gyakran székrekedés kísért. A tünetek megfeleltek az IBS római kritériumainak, különösen, hogy a fentiek mellett deréktáji fájdalom és hangulati levertség is jelentkezett, hányinger vagy húgyúti fertőzésre utaló tünetek azonban nem léptek fel. Menstruációs ciklusa szabályos volt, de tünetei a menstruációs vérzéssel egy időben súlyosbodtak, ilyenkor szokatlanul erős fájdalmat érzett, amelyet görcsoldók alig enyhítettek. A hasi és a kismedencei ultrahang eredménye negatív volt, de a tünetek időről időre fellángoltak. másfél évvel később az egyik gasztroenterológiai ellenőrzésen a rossz közérzet mellett testsúlycsökkenést észlelt a szakorvos, így újabb kivizsgálást javasolt.

Rövidebb vajúdás, kevesebb gyógyszer

A szülés latens fázisának meghosszabbodása miatt olykor szükségtelen beavatkozásokat végeznek az orvosok – állapítják meg egy februárban megjelent közlemény szerzői. A szüléssel járó feszültség és fájdalom stresszreakcióként csökkent méhtevékenységet és lassú tágulást eredményezhet, ezt pedig a vízben vajúdás képes enyhíteni.

A BMJ február 7-i számában (2004;328:314–318) arról jelent meg közlemény, hogyan hat az epidurális analgézia és a császármetszés arányának alakulására a vízben vajúdás olyan nőknél, akik először szülnek, és akiknél a méhnyak tágulása óránként nem éri el az egy centimétert. Az elhúzódó, nehéz szülés – a dystocia, amelynek oka elsősorban a nem hatékony fájástevékenység vagy a magzat rendellenes fekvése, illetve mérete miatti téraránytalanság – a szerzők szerint a még nem szült nők 20 százalékát érinti, és a császármetszések 20, az eszközös szülések 40 százalékáért felelős. Anyai szövődményei között kimerülés, fisztulaképződés, a fertőzésveszély fokozódása és a szülés utáni nagyfokú vérzés szerepel, míg a magzati szövődmények sora a fetalis stressztől egészen az intrauterin elhalásig terjedhet.

A vízben vajúdásról kimutatták, hogy relaxáló és fájdalomcsillapító hatása miatt csökkenti a szorongás és a fájdalom keltette stresszt. Klinikai vizsgálat azonban alig készült értékelésére, mivel nehézséget okoz a véletlen besorolás biztosíthatósága.

A Southampton General Hospital munkacsoportja 3825 szülő nőt látott el a bevonási periódus két éve során, 741-en voltak köztük olyanok, akiknél a dystocia diagnózisa ellenére is kis kockázatot állapítottak meg a szövődmények szempontjából. Végül mindössze 99 asszony írta alá a beleegyező nyilatkozatot. Őket véletlen besorolással két csoportba osztották: 49 nullipara került a vízben vajúdók, 50 pedig a hagyományos ellátásban részesülők csoportjába. A szerzők többek között az epidurális analgézia szükségességét és a császármetszések arányát, a szülés amniotómiával és oxitocinnal való gyorsításának hatását vizsgálták.

Filterrel is öl a cigaretta

A bostoni Harvard Egyetem epidemiológiai osztályának munkatársai a The Lancetben (2003; 362:847–52) azt írták, hogy becsléseik szerint 2000-ben 4,84 millió ember szenvedett el korai halált a világon dohányzás miatt, ebből 2,41 millió a fejlődő országokban, 2,43 millió pedig a fejlettekben. Az elhunytak csaknem 80 százaléka férfi volt. A halál okai között kardiovaszkuláris betegség, krónikus obstruktív tüdőbetegség, és „természetesen” a tüdőrák szerepelt.

Cambridge-i (Massachusetts, USA) kutatók az American Cancer Society kezdeményezésére prospektív módon azt vizsgálták, van-e különbség a tüdőrák mortalitásában aszerint, hogy valaki közepes, kis vagy nagyon kis kátránytartalmú cigarettát szív (BMJ, 2004;328:72–6). A közleményt övező érdeklődés magyarázata, hogy az eddigi tanulmányok során csak a filter nélküli (nagy kátránytartalmú) cigarettákat hasonlították össze az átlagosakkal.

Ebben a vizsgálatban a CPS II (Cancer Prevention Study) alanyai – 364 ezer férfi és 576 ezer nő – állapotának alakulását kísérték figyelemmel, átlagosan hat éven át. Kizárták azokat, akiknél korábban már előfordult rákos megbetegedés, vagy szivaroztak, pipáztak, illetve dohányt rágtak. Az aktuálisan dohányzók mellett olyanokat is bevontak, akik a tanulmány kezdete óta leszoktak káros szenvedélyükről – tehát azt is figyelték, hogyan befolyásolta a kockázat szintjét, ha valaki abbahagyta a dohányzást. Kontrollként olyanok szerepeltek, akik soha nem dohányoztak. Az elsődleges vizsgálati végpontot a légcső, a hörgő és a tüdő rákos megbetegedéséből eredő halál jelentette.

Postpartum depresszió

A szülést követő depresszió Hippokratész óta ismert, okát viszont a mai napig sem sikerült egyértelműen meghatározni. Az elsőként választandó gyógyszercsoport nem alkalmazható a szoptatás alatt, néha mégsem tekinthetünk el a gyógyszeres kezeléstől.

A postpartum depresszió időben kezdett és megfontolt gyógyszeres kezelése mellett szól, hogy a nem megfelelő anya-gyermek viszonyból adódó sérülések a gyermek egész életét megkeseríthetik. A rendelkezésre álló gyógyszercsoportok (triciklikus antidepresszánsok, MAO-inhibitorok, szorongáscsökkentők, szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók – SSRI-k) közül általában az SSRI-ket tekintik elsőként választandónak. A hatóanyagok (fluoxetin, citalopram, paroxetin, sertralin, fluvoxamin) viszont bejutnak az anyatejbe, ezért szoptatás alatt nem alkalmazhatók. Mivel azonban a depresszió megfelelő kezelés nélkül affektív betegséggé súlyosbodhat, ez pedig egyaránt veszélyezteti az anya és a gyermek egészségét, személyiségfejlődését, a post partum depresszió megalapozott diagnózisa esetén néha mégis az SSRI-k alkalmazása mellett kell döntenünk.

A nők több mint háromnegyede számol be labilis lelkiállapotról a szülés körüli időszakban. A hangulatingadozás leggyakrabban enyhe, és spontán módon megszűnik, de a kismamák egytizedénél post partum depresszióként jelentkezik. Sok közlemény szerint emiatt az SSRI-vel kezelt, szoptató anyák gyermekeinek vérébe kevés hatóanyag jut át, néhány vizsgálat ellenben azt mutatja, hogy ez mégis megközelíti a szerotonin-transzporterek gátlásához szükséges koncentrációt. A szerotonin hatása az idegrendszer korai fejlődésére ismert, az anyai SSRI-terápia csecsemőre kifejtett hatását azonban még nem tanulmányozták. A Pediatrics november 5-i számában Epperson és munkatársai azt vizsgálták, hogyan befolyásolja az anyatejjel a csecsemő szervezetébe jutott fluoxetin a vérlemezkék szerotonin-visszavételét. A thrombocyták és a neuronok szerotonin-transzportere hasonló, ezért a vizsgálat eredményeiből következtetni lehetett a fluoxetin idegrendszerre kifejtett hatására.

Diabeteses gyógyszer obesitasban

A metforminnal kezelt, 2-es típusú diabetesben szenvedő betegek körében csökken a szívbetegségek mortalitása. New York-i kutatók állítják: már tudják, hogy miért.

A potens gyulladásos mediátorként az 1990-es évek vége óta ismert protein, a MIF (macrophage migration inhibitory factor) alapvető szerepet játszik az immunrendszer és a gyulladásos folyamatok szabályozásában. Az újabb kutatások szerint erős szabályozó szerepe van olyan, immunrendszert érintő megbetegedésekben, mint amilyen például az akut respirációs distressz szindróma vagy az asztma és más eozinofilfüggő betegségek. Stressz vagy szisztémás gyulladásos folyamat hatására a betegek vérszintje emelkedik, és ezzel párhuzamosan az inzulintermelés is fokozódik.

A buffalói egyetem endokrinológusai az Amerikai Endokrinológiai Társaság 85. éves közgyűlésén (Philadelphia, június 4–7.) tették közzé vizsgálati eredményeiket arról, hogy obesitas esetén is nagyobb a MIF plazmakoncentrációja, ennek képződését azonban a cukorbetegség standard szereként alkalmazott, 1957-ben kifejlesztett metformin visszaszorítja. Az obesitas, a diabetes és a szívbetegségek összefüggéseivel kapcsolatos vizsgálatsorozatnak ezt a részét vezető Paresh Dandona professzor (UB School of Medicine and Biomedical Sciences) szerint „egyelőre senki nem ismeri a metformin e szívbetegségek mortalitását csökkentő hatásának részleteit. Egyelőre csak annyit mutattunk ki, hogy a metformin csökkenti az erek elzáródásában szerepet játszó MIF koncentrációját”.

Bronchoszkóp okozta tüdőgyulladás

A bronchoszkópok használata kapcsán előfordul, hogy a vizsgált betegeknél bakteriális fertőzést diagnosztizálnak. A New England Journal of Medicine nemrég arról számolt be (2003;348:214–220), hogy az egyik atlantai kórházban felmérést indítottak az összefüggések feltárására, amelynek során 60 beteg 66 bronchoszkópos vizsgálatát értékelték. A baktériumtenyészethez 43 mintát vettek. Ebből 20 minta volt Pseudomonas aeruginosával fertőzött. A húszból hat esetben emellett Serratia marcescens is kimutatható volt. A P. aeruginosával fertőzött minták mindegyike olyan betegtől származott, akiknél a rendelkezésre álló négy bronchoszkóp közül ugyanazzal a hárommal végezték a bronchoszkópiát. A gyártási előírásokkal ellentétben a biopsziás port zárófejét – az innen vett mintákból is kitenyésztették a P. aeruginosát – a műszerek egyikénél sem lehetett megfelelően rögzíteni. Az egyik betegnél 11 nappal a bronchoszkópia után P. aeruginosa okozta tüdőgyulladást diagnosztizáltak. A szerzők megállapítása szerint a bronchoszkóp nem megfelelő konstrukciójából adódóan a műszereket nem lehetett hatékonyan fertőtleníteni. Ennek eredményeképpen telepedtek meg a baktériumok, amelyek a műszer használata során a légutakba kerülve megfertőzték a betegeket.

Mivel a gőzsterilizálás kárt tesz a műszerben, az etilén-oxidos pedig túl sokáig tart, a bronchoszkóp tisztítása és a fertőtlenítése általában mechanikus módszerrel történik. A műszer felépítése azonban megnehezíti a hatékony fertőtlenítést.

Mi történik a H. pylori eradikációja után?

A British Medical Journal szeptember 13-i számában közölte azt a dán tanulmányt, amelynek szerzői országuk egyik 470 000 lakosú megyéjének fekélybetegei körében mérték fel az illetők állapotát és az antiszekretoros gyógyszerek szedésének alakulását.

Kizárólag olyan betegeket követtek, akiknél a gyomor- vagy nyombélfekélyt endoszkópos lelet bizonyította és akiknek a betegsége szövődménymentesen zajlott. A követést az eradikációhoz használt gyógyszerek első receptjének kiváltásától kezdték, és egy hat évvel későbbi, előre meghatározott dátumig (illetve a beteg haláláig vagy a megyéből történő elköltözéséig) folytatták. A vizsgálók abból indultak ki, hogy szövődménymentes gyomor- és nyombélfekély kapcsán a sikeres eradikáció után nem indokolt sem az antiszekretoros kezelés, sem az endoszkópos vizsgálat megismétlése. Az eradikáció sikerességének megítéléséhez a szakirodalom az ureakilégzési próbát ajánlja, kiújuló tünetek esetén pedig egy második eradikációs kúrát javasol. Ennek ellenére egyre tartósabban alkalmazzák a H2-receptor-antagonistákat és a protonpumpagátlókat.

Van legegészségesebb étrend?

Sokáig a zsírszegény étrendet tartottuk a testtömegcsökkentés legjobb módszerének, ám ezt a szénhidrátszegény táplálkozás térhódításával egyre inkább megkérdőjelezik. A The New England Journal of Medicine nemrég két cikket is közölt az étrendek összehasonlításáról. Az elsőben a kétféle étrendet 132 súlyosan obes beteg bevonásával hasonlították össze japán kutatók. A hat hónapon át szénhidrátszegény kosztot fogyasztók többet fogytak, mint a zsírszegényen étkezők. Ráadásul inzulinérzékenységük is növekedett. A vizsgálat rövid ideje miatt azonban hosszú távú következtetéseket nem tudtak levonni. A másik közleményben a University of Pennsylvania kutatói számoltak be véletlen besorolásos vizsgálatukról. Ők is a kétféle étrendet vetették össze, 63 obes nő és férfi közreműködésével. Hat hónap elteltével eredményeik azonosak voltak a japánokéval, de egy év után a két csoport közötti különbség minimálisra csökkent. Az amerikaiak a szénhidrátszegény ételeket fogyasztóknál néhány kockázati tényező, elsősorban a koszorúér-betegség rizikófaktorai terén észleltek javulást.