Komoly egészségi kockázattal jár a tudatlanság
A fejlődő országokban az anyák gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a szülés után miért tartják benn újszülöttjüket a kórházban. A tudatlanság jelentős egészségi kockázatot jelent a kórházból hazabocsátott csecsemőre nézve.
Egy ghánai felmérés szerint az anyák 40 százaléka nem tudja, hogy csecsemőjét miért kezelik kórházban, és további 28 százaléknak csak részleges információi vannak erre vonatkozólag – áll a michigani egyetem közleményében, mely a Paediatrics and International Child Health című lapban jelent meg. Kiemelendő az is, hogy a megkérdezett anyák egyharmada azt válaszolta, hogy saját magát érzi hibásnak amiatt, hogy gyermeke kórházi ellátásra szorul.
„A gazdaságilag elmaradott országokban igen nagy a beteg újszülötteket fenyegető egészségi kockázat – figyelmeztet Katherine J. Gold, a U-M Medical School szülész-nőgyógyász és családorvos adjunktusa. – Ha egy anya nem érti egészen pontosan, miért tartották benn újszülöttjét a kórházban, akkor nem lesz képes arra sem, hogy a kezeléssel kapcsolatos preferenciáit megfogalmazza az egészségügyi személyzet felé, nem érti meg a kezelés lényegét és később nem fogja felismerni a betegség figyelmeztető jeleit sem. Ez az ismerethiány hatalmas veszélyt jelent a gyermekre nézve.”
A kutatás tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy a gazdaságilag elmaradott országokban a szülők gyakran nem ismerik fel az újszülöttkori súlyos betegségek figyelmeztető jeleit, ezért nem is fordulnak vele orvoshoz. Ilyen súlyos állapot lehet a táplálási zavar, folyadékvesztés, letargia vagy sárgaság. Azok a szülők, akik nincsenek tisztában a szülés után gyermekük egészségi állapotával (mely széles kört ölel fel a kis születési súlytól a súlyos fertőzésekig), különösen sok időt veszítenek azzal, hogy nem ismerik fel a sürgős kezelést igénylő jeleket, miután a család hazaviszi az újszülöttet. A szerzők kiemelik azokat a kommunikációs hiányosságokat a szülők, illetve az orvosok és ápolónők között, melyek hozzájárulhatnak e helyzet kialakulásához. E körben említendő a szülők betegsége vagy a megfelelően képzett kórházi személyzet hiánya az elmaradott országokban. Ghánában egy orvosra 10 ezer beteg jut, szemben például a fejlett Egyesült Államokkal, ahol 10 ezer beteget 24 orvos lát el.
A nagy munkaterhelés és az ellátandó betegségek súlyossága miatt az orvosoknak és nővéreknek nem vagy csak alig jut idejük a kórházba felvett csecsemő szüleivel való beszélgetésre, ismeretekkel való ellátásukra. A szülők sok esetben nem eléggé iskolázottak ahhoz, hogy tudják, adott esetben mit kell kérdezniük, és vannak országok, ahol a szülők egyébként is kényelmetlennek érzik, hogy kérdéseikkel közvetlenül az orvost keressék fel. „Ebben a helyzetben minden adott a félreértésekre és arra, hogy a szülő összezavarodjon, és a szituáció nem nyújt módot arra sem, hogy a szülők megtanulják, mire kell figyelniük, miután az újszülöttet hazavitték a kórházból – magyarázza dr. Gold. – Megsokszorozott erőfeszítéssel kell törekednünk azon tényezők feltárására, melyek megakadályozzák a szülők megfelelő információkkal történő ellátását gyermekük állapotára vonatkozóan. A kellő ismeretek birtokában jó eséllyel vehetjük fel a harcot a megelőzhető egészségi problémákkal szemben, melynek nyomán csökkenhet az újszülöttkori halálozás is.”
