Már a serdülőkor is beszél a korai demenciáról
Egy svéd vizsgálatban kilenc olyan, a serdülőkorig visszavezethető kockázati tényezőt azonosítottak, melyek korai kezdetű demenciára hajlamosíthatnak – olvasható a JAMA Internal Medicine című lapban.
Korai kezdetű demenciának (angol rövidítéssel YOD [young-onset dementia]) azokat az eseteket tartjuk, amikor a mentális leépülés tünetei már 65 éves kor előtt jelentkeznek. A demencia nagy közegészségügyi problémát jelent világszerte, mely a becslések szerint körülbelül 35,6 millió embert érint. A demencia okozta egészségi problémák és azok kezelési költségei a következő négy évtizedben várhatóan emelkednek, a svédországi Umeå Egyetem kutatója, Peter Nordström szerint 2050-ben már 115 millió lesz a demens betegek száma.
A mostani vizsgálatban csaknem félmillió olyan svéd férfi vett részt, akiket 1969 szeptembere és 1979 decembere között, átlagosan 18 éves korban soroztak be kötelező katonai szolgálatra.
„Korai vagy fiatalkori kezdetű demenciáról (YOD) akkor beszélünk, ha a demencia diagnózisát 65 éves kor előtt állítják fel. Ilyen esetekben genetikai mutációk mutathatók ki az érintett családokban. Az egyéb kockázati tényezők azonosítása hozzájárulhat e heterogén tünetcsoport alaposabb megismeréséhez” – írja a közlemény.
A mediánértékben 37 éves utánkövetési periódus alatt 487 férfinál állították fel YOD diagnózisát, amikor is a betegek medián életkora 54 év volt. Az eredmények alapján az alábbi faktorok bizonyultak a YOD jelentős kockázati tényezőjének: túlzott alkoholfogyasztás (kockázati arány [HR], 4,82), stroke (HR, 2,96), antipszichotikumok szedése (HR, 2,75), depresszió (HR, 1,89), az apa demenciája (HR, 1,65), drog- vagy gyógyszerintoxikáció (kivéve alkohol) (HR, 1,54), gyenge kognitív funkciók a besorozás időpontjában (HR, 1,26) és magas szisztolés vérnyomás a besorozás időpontjában (HR, 0,90). „A felsorolt rizikófaktorok összességében a korai demencia azonosított eseteinek 68 százalékáért tehetők felelőssé” – állítják a szerzők.
Az eredmények azt is jelzik, hogy azoknál a férfiaknál, akiknél a kilenc közül legalább két kockázati tényező fennáll, és kognitív képességeik alapján az alsó harmadba tartoznak, az utánkövetés alatt 20-szoros volt a YOD előfordulásának esélye. „Ebben az országos kohorszban kilenc független rizikófaktort azonosítottunk, melyek a férfiaknál előforduló YOD eseteinek többségében szerepet játszanak. E kockázati tényezők többsége potenciálisan módosítható, és zömük már a serdülőkortól kezdve nyomon követhető – ez pedig kiváló lehetőséget teremt a korai prevencióra” – vonják le a szerzők a következtetést.
A közleményhez fűzött kommentárjában Deborah A. Levine, a Michigan Egyetemről ezt írja: „Nordström és munkatársai cikke újabb bepillantást enged a YOD kockázati tényezőibe. Ha bebizonyosodik, hogy a késői serdülőkorban mért magas szisztolés vérnyomás összefügg a YOD emelkedett kockázatával, akkor ez a preventív beavatkozások potenciális célpontja lehet a YOD és talán a késői kezdetű demencia megelőzésében is. Egyre több amerikai férfinál alakul ki YOD a traumás agysérülést szenvedett veteránok, illetve a stroke-ot átvészelt fiatal fekete és középkorú felnőttek között. Hatékony stratégiákat kell találnunk a korai kezdetű demenciában szenvedők és családtagjaik gondozására. Országos akcióterv célozza az ellátás javítását és a hosszú távú szolgáltatások hozzáférésének bővítését. E célkitűzések azért alapvetőek, mert a fiatal demens betegek és családtagjaik nagy segítségre szorulnak.”
