Terhességi kolinpótlással a szkizofrénia ellen
A terhesség második és harmadik trimeszterében kolinpótlásban részesült anyák gyermekeinél kisebb számban mutathatók ki a szkizofrénia pszichológiai kockázati tényezői 33 napos korban. Az erről beszámoló tanulmány új távlatokat nyithat a szkizofrénia megelőzésében és kezelésében.
A kolin a B-vitaminhoz hasonló esszenciális tápanyag, mely a májban, húsokban, halban, diófélékben és tojásban található meg nagy mennyiségben. A kolin táplálékkiegészítők formájában történő pótlásának hatását más betegségekben is tanulmányozták már, ilyen például a krónikus májgyulladás és cirrózis, a depresszió, a memóriazavarok, az Alzheimer-kór és demencia, továbbá a görcsrohamok bizonyos formái.
„A szkizofréniával kapcsolatba hozható gének a lakosság széles körénél kimutathatók, ezért olyan prevenciós módszert kell találnunk, mely akár a teljes populációban biztonsággal alkalmazható. Az alapkutatási eredmények arra utalnak, hogy a terhesség alatti kolinpótlás kedvezően hat az utódok kognitív funkcióira. Tapasztalataink szerint a kolin részben csökkenti olyan patofiziológiai faktorok hatását, melyeket a szkizofrénia kockázati tényezőiként tartunk számon. Az első eredmények birtokában hosszabb utánkövetéses vizsgálatok szükségesek annak meghatározására, hogy a kedvező preventív hatás az élet későbbi szakaszában is megmutatkozik-e” – mondja a vizsgálat vezetője, Robert Freedman, a Cororado Egyetem tanszékvezető pszichiáter professzora.
Normális körülmények között az agy az első kattanó hangra teljes körűen reagál, a közvetlenül ezt követő második kattanásra adott agyi válasz azonban már blokkolódik. Szkizofréniás betegeknél gyakori jelenség, hogy e gátlás zavart szenved, ami az ingerek megszűrésének elégtelenségével társul, ez pedig alkalmas lehet a betegség kockázatának felmérésére. Tekintettel arra, hogy a szkizofrénia klinikai képe rendszerint leghamarább serdülőkorban manifesztálódik, az imént leírt, már csecsemőkorban mérhető jelenség a szkizofréniás kockázat fennállására utal.
A The American Journal of Psychiatry internetes oldalán megjelent vizsgálatba várandós nőket vontak be. A résztvevők egyik fele napi rendszerességgel reggel 3600 mg, este 2700 mg foszfatidil-kolint kapott, míg a többieknek placebót adtak. Megszületésüket követően az újszülöttek számára napi 100 mg foszfatidil-kolint vagy placebót adagoltak. A pre- és posztnatális kolinpótlásban részesült csecsemők 86 százalékánál figyelték meg az ismételt hangingerekre adott válasz normális gátlását, míg a placebocsoportban ennek aránya mindössze 43 százalék volt. Az agyi válaszokat az alvó csecsemő fejére helyezett EEG-elektródákkal regisztrálták.
A kolinnak a magzati agy és idegrendszer fejlődésében játszott szerepe nem újkeletű felfedezés. Először patkányoknál figyelték meg, hogy a kolinban gazdag táppal etetett patkányok utódai a memória és az intelligencia tekintetében felülmúlták társaikat. Későbbi vizsgálatok arra utaltak, hogy a kolinpótlás hatásos lehet az időskori emlékezetzavarok kivédésében is.
Egy 2004-es vizsgálatba 50 ezer olyan személyt vontak be, akiknél az alacsonyabb intelligenciahányados (IQ) a pszichotikus betegségek, ezen belül különösen a szkizoaffektív zavar nagyobb kockázatával társult. E vizsgálathoz hasonlóan más kutatások is azt jelezték, hogy a várandósok megfelelő étrendi kolinellátottsága csökkenti a szkizofrénia és más pszichotikus zavarok előfordulásának esélyét.
Egy 2008-ban lefolytatott másik vizsgálatban 6 szkizofrén betegnek CDP-kolint és galantamint (az Alzheimer-kór kezelésében használt szert) adagoltak, melynek hatására a szkizofréniás tünetek enyhülését észlelték.
A kolintartalmú táplálékkiegészítők terhesség alatti szedésével nemcsak a szkizofrénia előfordulása csökkenthető. A várandósok kolinpótlás eredményesnek tűnik a születési defektusok, a szívbetegségek, az emlőrák és a demencia kivédésében is.
