Hiába fut előle, az ünnep a bőre alá hatol

„Vizsgálatunk nem igazolta azt az elképzelést, miszerint a rendszeres testmozgást végző, aktív életet élő személyek nagyobb mértékben lennének képesek kontrollálni testsúlyukat, mint passzív életvitelt folytató társaik – mondja a University of Wisconsin kutatója, Dale Schoeller professzor. – Ez persze nem jelenti azt, hogy a testmozgás felesleges lenne, mivel az egészségi állapot szempontjából hatalmas előnyt jelent, ha valaki fizikailag aktív és sok energiát használ el.”

Schoeller munkacsoportja 443 középkorú, többnyire túlsúlyos nő és férfi testméreteiről gyűjtöttek adatokat 1999 szeptemberében és októberében, majd az év végi ünnepek után, 2000 januárjában és februárjában.

A vizsgálat kezdetén „kettős jelölésű víz” technikájával meghatározták a szervezet teljes energiafelhasználását. Ennek során a résztvevők oxigén- és hidrogénatomokkal jelölt vizet fogyasztottak, mely némiképpen különbözött a szokványosan fogyasztott víztől. A kutatók két héten keresztül mérték, mennyi hidrogén és oxigén ürül a vizelettel, majd kiszámították, mennyi az a fennmaradó oxigén- és hidrogénmennyiség, mely a kalóriák elégetésére használódott fel. A teljes energiafelhasználásba az összes elégetett kalóriát beleszámították – akár alvás, tévénézés, testedzés vagy gyaloglás közben használódott az fel.

A vizsgálat végére a férfiak átlagos súlygyarapodása megközelítette az 1 kilogrammot, míg a nők esetében fél kilogramm körüli súlygyarapodást regisztráltak, ami a teljes testsúlyhoz képest durván 1 százalékos növekedésnek felelt meg. A súlygyarapodás nem különbözött lényegesen attól függően, hogy az illető a több kalóriát felhasználó és/vagy fizikailag aktívabb csoportba vagy a kevesebb kalóriát felhasználó és/vagy fizikailag kevésbé aktív, inkább ülő életmódot csoportba tartozott-e.

„Azt gondolhatnánk, hogy a fizikailag aktívabb személyek védettebbek az ünnepi többletkilókkal szemben, pedig ez nem így van” – mondja Susan Racette, a Washington University Shool of Medicine professzora, aki nem vett részt a kutatásban.

Talán az ünnepi időszakban az egyébként többet mozgó személyek is kevesebbet mozognak – vélik a kutatók. Ennek megítélését nehezíti, hogy az idézett vizsgálatban nem kísérték figyelemmel, hogy a résztvevők az ünnepek alatt mennyit ettek és mennyi időt töltöttek testedzéssel.

Schoeller kiemeli, hogy azt feltételezte, hogy a nagy energiafelhasználókat kevésbé érinti a probléma, mivel számukra könnyebb az extra kalóriák kompenzálása azzal, hogy többet mozognak vagy az ünnepek után kevesebbet esznek. Ha például egy ünnepi lakoma 500 kalóriával dobja meg a szokásos napi energiamennyiséget, akkor ez 17 százalékos többletnek felel meg egy olyan személynél, aki szokásosan napi 3000 kalóriát fogyaszt, míg napi 2000 kalóriás energiabevitel esetén már 25 százalékos növekedést jelent. „Ez az 500 kalóriányi többlet a több energiát égető személyeknél az energiafelhasználás kisebb részét teszi ki, ezért könnyebben kompenzálja a szervezet, mint egy kisebb energiaforgalommal jellemezhető egyén esetében” – emeli ki Schoeller.

A mostani vizsgálat eredményeit kommentálta dr. Jack Yanovski is, aki egy évtizeddel ezelőtt hozta nyilvánosságra a National Institute of Child Health and Human Development vizsgálatának adatait, melyek ugyancsak azt jelezték, hogy az amerikaiak testsúlya átlagosan körülbelül fél kilogrammal gyarapszik az év végi ünnepek alatt. „Az újabb megfigyelések is arra intenek, hogy az embereknek nagyon oda kell figyelniük a testsúlyukra hálaadás és karácsony között. További kutatásokra van szükség annak meghatározására, miként előzhető meg a súlygyarapodás az évnek eme különösen kényes időszakában.”

Schoeller hangsúlyozza, hogy az elhízásprevenció szempontjából a vizsgálat megerősíti azt az elképzelést, hogy nemcsak önmagában a fizikai aktivitás szintje, hanem a táplálkozás is lényeges tényező: „A fizikai aktivitásra építő, ugyanakkor a táplálkozást figyelmen kívül hagyó prevenciós programok jó eséllyel nem érnek célt. Mindkettőre figyelni kell.”