Nem szemben álló fogalmak

  A katolikus egyház tagjai nem osztják egyöntetűen XVI. Benedek pápa konzervatív nézetét az óvszerhasználattal és az abortusszal kapcsolatban. Vallják: a globális egészséget érintő problémák csak az egyházi vezetők és a tudósok együttműködésével oldhatók meg.

  A külső nyomásnak engedve XVI. Benedek pápa a közelmúltban lemondta a római La Sapienza Egyetemre tervezett előadását. A széles körű tiltakozást az váltotta ki, hogy a katolikus egyház feje egy korábbi beszédében igazságosnak nevezte az egyház eljárását, amelyben 1663-ban eretnekséggel vádolták Galileo Galileit. Akkor elhangzott szavait az egyetem oktatói és hallgatói a tudomány elleni bűntettnek minősítették.
  Az eseménnyel kapcsolatban a The Lancet című tudományos folyóirat megjegyzi, hogy a katolikus egyház élén eddig eltöltött három év során a Szentatya számos jelét adta ugyan, hogy nem idegenek számára a tudomány eredményei, a globális egészség kérdésében azonban kevésbé pozitív hozzáállást tanúsít. A Vatikán megbízásából készült korábbi tanulmány tudományos és morális szempontból egyaránt elfogadhatónak tartotta az óvszerhasználatot a HIV-fertőzés terjedésének megakadályozására, XVI. Benedeket azonban ez sem bírta eddigi álláspontjának felülvizsgálatára. Sőt ismét hangsúlyozta, hogy az egyház nem szándékozik változtatni konzervatív abortuszellenes álláspontján.
  A világ katolikus közösségét megosztja a tudománnyal és egészséggel kapcsolatos pápai vélemény. A hívők és az egyházi vezetők közül egyre többen felismerik, hogy az óvszerhasználat elfogadásával és népszerűsítésével sikerrel lehet felvenni a harcot az AIDS ellen, és körükben is közismert tény, hogy évente 68 ezer asszony esik áldozatul az illegális magzatelhajtásnak. Carlo Maria Martini bíboros – akinek neve ugyancsak felmerült a 2005-ös pápaválasztás során – kifejtette, hogy a terhességmegszakítás legalizálása visszaszoríthatná a tiltott abortuszok számát. Eddig is volt már arra példa, hogy a gazdaságilag elmaradott országokban tevékenykedő katolikus segélymunkások az egyház álláspontja ellenére, saját hatáskörükben óvszerrel látták el a HIV-fertőzötteket.
    Ezzel szemben Camillo Ruini bíboros, a pápa római helynöke és az olasz püspöki konferencia volt elnöke az olasz televízió egyik híradójának adott interjújában azt mondta: a halálbüntetés világméretű felfüggesztése kapcsán az ENSZ-ben elért örömteli eredmény után logikus lenne az abortusz témájára is felhívni a figyelmet. A Vatikáni Rádió honlapján megjelent összefoglaló alapján az olasz bíboros szerint moratóriumot kellene kérni a terhességmegszakításokra is, hogy felébresszék mindenki lelkiismeretét, valamint segítsék annak felismerését, hogy az anya méhében levő magzat elpusztítása elkerülhetetlenül egy emberi lény megölését jelenti. Ruini bíboros sürgeti az olasz törvények összehangolását a tudományos haladással, amely jelentős eredményeket hozott a koraszülött gyermekek túlélése terén. Elfogadhatatlan az abortusz alkalmazása a magzat alakulásának olyan szakaszában, amikor már egyedül is életképes lenne – hangsúlyozta.
   Mindeközben a spanyol katolikusok is megpróbálnak ellenállni az abortusz terjedésének. Miután az Egészségügyi Minisztérium közétette, hogy Spanyolországban 2006-ban 101 592 művi vetélést hajtottak végre, a keresztény orvosok katalán társulatának elnöke, Fernando García-Faria kijelentette, hogy az abortusszal az erőszakot az élet első stádiumában idézik elő, s így elterjesztik azt az egész társadalomban.
   Egy tudósokból és kutatókból álló csoport társadalmi kudarcnak nevezte a 2006-os spanyolországi abortuszadatokat, amelyek a törvény tiszteletben tartásáért felelős ellenőrző szervek, valamint az Egészségügyi Minisztérium szexuális felvilágosító kampányának teljes sikertelenségét mutatják. A haladó gondolkodású katolikusok viszont emlékeztetnek arra, hogy a tudomány és a vallás nem egymással szemben álló fogalmak. Fontos, hogy a tudósok és az egyházi vezetők akkor is nyitottak legyenek egymás véleményére, ha gyökeresen másként magyarázzák a bennünket körülvevő világ jelenségeit.