Autistáknál több a glutén elleni antitest

.A kutatók azt találták, hogy autista gyermekeknél magasabb a búza gluténfehérjéivel szemben termelődött antitestek szintje, szemben a kontrollszemélyekkel, akiknél autizmus nem áll fenn. Az eredmények arra utalnak, hogy az emelkedett antitestszint összefüggésben állhat a gasztrointesztinális tünetek jelentkezésével, ugyanakkor nem találtak kapcsolatot az antitestszintek emelkedése és glutén által kiváltott autoimmun betegség, a cöliákia között. A vizsgálat adatait a PLoS ONe című lapban hozták nyilvánosságra.

A glutén elnevezés egy több mint 70 fehérjét felölelő csoportot jelöl, melyek a búzában és más gabonafélékben találhatók meg, ide tartoznak a gliadinok és gluteninek. Az autizmus jelen ismereteink szerint egy idegrendszeri fejlődési betegség, mely negatívan befolyásolja a kommunikációt és a szociális interakciókat. Bár az autizmus patomechanizmusáról egyelőre nem sokat tudunk, egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a betegek egy alcsoportjában fontos szerepet játszik az immunrendszer zavara. Ehhez járul még, hogy az autista gyermekeknél gyakran állnak fenn gyomor-bélrendszeri tünetek. Az autista gyermekeket nevelő szülők körében az utóbbi években egyre népszerűbbek lettek a gluténmentes diéták. Kontrollos, vak elrendezésű vizsgálatokkal azonban eddig még nem sikerült igazolni, hogy ezek a diéták valóban hatásosak lennének.

A most nyilvánosságra hozott vizsgálatban Armin Alaedini, a Columbia Egyetem kutatója 140 gyermek vérmintáját vizsgálata meg és vetette össze az orvosi dokumentáció adataival. Harminchét gyermeknél diagnosztizáltak autizmust, a vizsgálati csoport fennmaradó részét a betegek egészséges testvérei, illetve egészséges kontrollszemélyek tették ki. A diagnosztikai pontosság javítása érdekében csak akkor véleményeztek autizmust, ha két, széles körben használt diagnosztikai eszköz, az Autism Diagnostic Observation Schedule és az Autism Diagnostic Interview igazolta az állapot fennállását. A vérmintából meghatározták a szöveti transzglutamináz elleni antitestet, mely a cöliákia szenzitív és specifikus markere, valamint vizsgálták a gliadinnal szembeni antitesteket is. Ezen kívül bizonyos humán leukocyta-antitesteket kódoló géneket is teszteltek, melyek szoros korrelációt mutatnak a cöliákia fennállásával.

„Ez az első kutatás, melyben szisztematikusan teszteltük a cöliákia és a glutánérzékenység szerológiai és genetikai markereit autista személyek és kontrollszemélyek jól körülírt csoportjában – mondja Peter H. R. Green, a Columbia Egyetem cöliákiaközpontjának vezetője. – Mostani eredményeinket azonban nagyobb betegcsoportok vizsgálatával is meg kell erősítenünk.”

A szerzők további vizsgálatokat tartanak szükségesnek annak meghatározására, hogy a most leírt antitesteknek milyen szerepük lehet autizmusban. „A glutén által kiváltott IgG-antitestválasz nem szükségképpen bizonyítja a gluténérzékenységet, illetve az antitestek bármilyen betegségokozó szerepét autizmussal összefüggésben – magyarázza a vizsgálat vezetője. – A gluténnnal szembeni antitest emelkedett szintje, illetve az emésztőszervi tünetekkel való összefüggések azonban arra utalnak, hogy az érintett gyermekeknél immunológiai és/vagy a bélfal permeabilitását érintő zavarok állnak fenn.” Dr. Alaedini megjegyzi, hogy a gluténra adott immunválasz alaposabb megismerése újabb adalékokkal szolgálhat az autizmus patomechanizmusának feltárásához, emellett megfelelő biomarkerként kínálkozik a betegek azon csoportjának kiválasztásához, akik jól reagálnak bizonyos terápiás stratégiákra.