A Chlamydia visszaszorítása

A Chlamydia trachomatis drámai mértékű terjedésének lehetünk tanúi: egy évtizede folyamatosan emelkedő számban kórismézik a baktérium által okozott fertőzést szerte a világban.

Egyre korábbi életkorra tehető a rendszeres nemi élet megkezdése, és nem számít ritkaságnak a partnerek gyakori váltogatása vagy az egyidejűleg több partnerrel fenntartott szexuális kapcsolat sem. Ez kedvez a kórokozó terjedésének, ugyanakkor a helyzet folyamatos romlását mutató statisztikai adatokat az is magyarázza hogy legalább részben sikerült a lakosság figyelmét felhívni a chlamydiasis veszélyeire és a speciális szűrési módszereket is mind többen igénybe tudják venni. Mégsem lehetünk nyugodtak, hiszen a betegség elsősorban a 16–19 éves nőket érinti, akik körében emiatt gyakoribb a meddőség vagy a méhen kívüli terhesség.
  A Chlamydia-fertőzés kivizsgálása és kezelése korábban szinte kizárólag a nemibeteg-gondozók és a nőgyógyászok feladata volt. Ma azonban egyértelmű: csak úgy számíthatunk sikerre, ha az alapellátásban dolgozókat és a gyógyszerészeket is bevonjuk a küzdelembe. Egy brit felmérés szerint erre minden szakember készen áll: nyitottak rá, hogy új módszereket alkalmazzanak a fertőzöttek és szexuális partnereik anonim és diszkrét kezelésében.
  Az újrafertőződés megakadályozásában alapvető szerepe van a partner kezelésének. Ez hagyományosan úgy történik, hogy a fertőzött személyt megkérik, tájékoztassa partnerét is a helyzetről és a kezelés szükségességéről. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ennek hatásfoka nem kielégítő, legfőként két okból: egyrészt azért, mert a nemi fertőzés még manapság is megbélyegzettséget jelent, vagyis titkolnivaló dolognak számít, másrészt mert a kór többnyire tünetmentes, ezért a fertőzött partner nem érzi a kezelés szükségességét.

Partnerkészlet

Új módszer, hogy a Chlamydiafertőzés kezelésével egyidejűleg egy diagnosztikai készletet is kap a beteg, akinek partnere így diszkrét módon meggyőződhet arról, hogy ő is megfertőződött-e. A csomagnak természetesen tartalmaznia kell a részletes végrehajtási utasítást, és az sem árt, ha már ekkor információhoz jut az érintett a betegség veszélyeiről és a kezelés szükségességéről. Másik lehetőség, hogy a készlettel együtt vagy attól függetlenül terápiás csomagot küldenek a partnernek, feltüntetve az adagolás módját és a lehetséges mellékhatásokat is.

A legjobb együttműködés

A partner anonim kezelésének sikerét alapvetően befolyásolja, hogy az alkalmazásában közreműködők miként vélekednek az új módszertől várható eredményekről, illetve hajlandóak-e kipróbálni. A kérdés megválaszolására a közelmúltban kérdőíves felmérést végeztek az Egyesült Királyságban (BJO 2007; 114:1516–1521). Nyilvánvalóvá vált, hogy az alapellátásban korábban csak alig néhány orvos és nővér mindennapi rutinjában szerepelt a Chlamydiafertőzöttek partnereinek ilyenfajta ellátása, ennek dacára nagy arányban nyilatkoztak úgy, hogy a jövőben készek lennének alkalmazni a módszert.
  A várható eredményeket illetően úgy vélekedtek, hogy a vizsgálathoz és a kezeléshez szükséges készlet és gyógyszer egyidejű biztosításától remélhető a legjobb együttműködés a betegek részéről. Az alapellátásban dolgozó szakemberekhez hasonlóan a gyógyszerészek is nyitottnak bizonyultak arra, hogy részt vegyenek a diagnosztikai készletek és a szükséges gyógyszerek ingyenes terjesztésében.
  A kérdésben érintett szakemberek tehát készek aktívan részt vállalni a Chlamydia-fertőzés megállításában. Már csak a veszélyeztetettek ismereteinek további bővítése van hátra, hogy az összehangolt erőfeszítéseket valóban siker koronázza.