A B12-vitamin-státus, vegetarianizmus

A kutatások a vegetáriánus étrend előnyét igazolták a koszorúér-betegség prevenciójában, ezt azonban más szerzők nem erősítették meg. Újabb és újabb közlések jelennek meg ugyanakkor arra vonatkozóan, hogy a vegetáriánus életmód bizonyos mikrotápanyagok tekintetében hiányállapotot eredményezhet.

Emberek esetében a B₁₂-vitamin (kobalamin) állati eredetű táplálékkal kerülhet be a szervezetbe, ezért növényi eredetű diéta mellett fennáll a kobalaminhiány veszélye. A krónikus B₁₂-vitamin-hiány akár évekig is fennállhat, mielőtt klinikai tünetekben is megnyilvánulna. Alapvetően fontos a hiányállapot idejekorán történő felismerése, mert hosszú idő alatt irreverzibilis neurológiai károsodásokhoz vezethet. Egyelőre azonban nem rendelkezünk olyan módszerrel, mely önmagában alkalmas lenne a B₁₂-vitamin-hiány kizárására. A szérum teljes B₁₂-vitamin-szintjének meghatározása nem megbízható módszer a funkcionális kobalaminhiány jelzésére, ezzel szemben a metilmalonilsav (MMA) és az össz-homocisztein- (tHcy) szintjének emelkedése szenzitív metabolikus markere a B₁₂-vitamin-hiánynak. Nehezíti a megítélést, hogy veseelégtelenségben is megemelkedhet a MMA- és tHcy-szint, illetve az emelkedett tHcy-érték folát- vagy B₆-vitamin-hiányra is utalhat. A holotranszkobalamin II meghatározása érzékenyebb és fajlagosabb módszer a B₁₂-vitamin-hiány diagnosztikájára. A holotranszkobalamin II transzkobalaminhoz kötött B₁₂-vitaminból áll, és a biológiailag aktív frakciónak felel meg, mely az összes DNS-szintetizáló sejthez eljut.

Az összefoglalt vizsgálatban a különféle típusú diétákat követő személyek B₁₂-vitamin-státuszát mérték fel. A B₁₂-vitamin-státuszt a teljes B₁₂-vitamin-, tHcy-, MMA- és holotranszkobalamin II-koncentrációk mérésével határozták meg.

Betegek és módszerek

Összesen 174 egészséges személyt (66 laktovegetariánust vagy laktoovovegetariánust [LV-LOV] és 29 vegánt) vontak be a vizsgálatba Németországból és Hollandiából önkéntes alapon. A kontrollcsoportot 79 olyan személy alkotta, akik mindenfajta táplálékot fogyasztottak megkötés nélkül. Kizárási kritérium volt a vesebetegség, fogyókúra, terhesség, illetve olyan gyógyszer szedése vagy betegség fennállása, megy ismerten befolyásolja a táplálkozási állapotot. A táplálkozási kérdőívek alapján a vegán diétát követők 59 százaléka (n = 17), az LV-LOV étrenden lévők 20 százaléka (n = 13) alkalmazott az étrend mellett B-vitamin-pótlást, ennek dózisára és gyakoriságára vonatkozóan azonban nem minden résztvevőtől álltak rendelkezésre adatok.

A laboratóriumi meghatározásokat (B₁₂-vitamin, folát, MMA, tHcy, B₆-vitamin, cisztation, holotranszkobalamin II) vénás vérből végezték.

Eredmények

A három csoport közül a vegánok esetében mérték a legalacsonyabb B₁₂-vitamin-szinteket. Azok esetében, akik vitaminpótlást nem alkalmaztak, az alacsony holotranszkobalamin II-szint (<35 pmól/l) aránya a kontrollok esetében 11 százalék, a LV-LOV csoportban 77 százalék, a vegánok körében 92 százalék volt. Az emelkedett MMA-szint (˃271 nmól/l) aránya: 5 százalék (kontroll), 68 százalék (LV-LOV) és 83 százalék (vegán). Hyperhomocysteinaemia (˃12 mikromól/l) 16 százalékban (kontroll), 38 százalékban (LV-LOV), illetve 67 százalékban (vegán) igazolódott. A holotranszkobalamin II és B₁₂-vitamin közötti korreláció az alacsony B₁₂-vitamin-szinttel jellemezhető tartományban gyenge (r = 0,403), a magas B₁₂-vitamin-szinttel jellemezhető tartományban szoros volt (r = 0,769). A holotranszkobalamin II koncentrációja bizonyult a tHcy-koncentráció fő meghatározójának vegetáriánusoknál (β = −0,237; p<0,001). A B₁₂-vitamin-hiány nyomán hyperhomocysteinaemia alakult ki, mely a magasabb folátszinttel (˃42,0 nmól/l) jellemezhető tartományokban nem volt valószínű.

Következtetések

A vizsgálatba bevont vegetáriánusoknál különböző mértékű B₁₂-vitamin-hiány igazolódott, mely az állati eredetű táplálékok bevitelének korlátozására vezethető vissza. A B₁₂-vitamin-hiányhoz hyperhomocysteinaemia és relatív foláthiány társul. A vizsgálat tapasztalatai azt jelzik, hogy a holotranszkobalamin II meghatározása – egyéb metabolikus markerek, például a tHcy és MMA mérésével kiegészítve – szenzitív és megbízható módszert kínál a korai diagnózisra, ennél fogva megfelelő beavatkozás lehet B₁₂-vitamin-hiányra hajlamos személyeknél. Nagyobb hangsúlyt kell kapnia a hatékony B₁₂-vitamin-pótlásnak és a B₁₂-vitamin-státusz monitorozásának olyan esetekben, amikor az illető személy élethosszig tartó vegetáriánus életmód mellett dönt.

(Forrás: Herrmann W, et al. Vitamin B-12 status, particularly holotranscobalamin II and methylmalonic acid concentrations, and hyperhomocysteinemia in vegetarians. Am J Clin Nutr. 2003;78:131–136.)