Plakk-képző nehézfém

Újabb kísérletes adatok kerültek nyilvánosságra annak bizonyítékaként, hogy az ólom valóban szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásában.

Ólomtartalmú tápszerrel táplált majmok sorsát követték nyomon huszonhárom éven keresztül amerikai kutatók. A Journal of Neuroscience- ban közölt eredmények szerint a rendszeres időközönként vett vérminták elemzése azt mutatta, hogy életük első szakaszában az állatok vérének ólomkoncentrációja valamelyest meghaladta az Egyesült Államokban érvényes szabványok szerint gyermekkorban még ártalmatlannak tartott szintet, míg három évvel később a mérgező fémet már nem tudták kimutatni a szervezetben. A követési idő végén ennek ellenére az Alzheimer-kór morfológiai képére emlékeztető plakkok és egyéb eltérések jelenlétét igazolták az állatok agyában, amely megdönteni látszik azt a korábbi elképzelést, hogy a betegség a folyamatosan ható expozíció következtében, felnőttkorban alakulna ki.
  Eredményeik alapján a kutatók az élet első három évét tekintik kritikusnak a kórkép kifejlődése szempontjából, ami összhangban van a korábbi állatkísérletek eredményeivel. Ezekben ugyanis azt tapasztalták, hogy a patkányokat vagy egereket világra jövetelük után érő ólomexpozíció hatására egy idő múlva Alzheimer-kórra emlékeztető tünetek jelentkeznek, miközben a későbbi ólomhatás nem növeli a betegség előfordulásának esélyét.
  Az amiloid plakkok genetikai vizsgálata specifikus gének jelenlétét igazolta, melyek az ólomtartalmú tápszert fogyasztó állatokban 50-100 százalékkal aktívabbnak mutatkoztak, mint a kontrollcsoportban.
  A New Scientist viszont kétkedő szakvéleményekről is beszámol. Ezek szerint nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani a most közzétett adatoknak, az ólom ugyanis sokféle úton károsíthatja a sejteket – éppen ezért nem meglepőek a majmok központi idegrendszerében kimutatott elváltozások sem. További kutatások volnának szükségesek annak tisztázására, hogy a plakkok jelenlétében valóban nagyobb-e az Alzheimerkór megjelenésének esélye; mindenesetre megalapozottnak tűnik az ólom helye a betegség kockázati tényezőinek sorában.
  A kísérletet végző kutatók maguk is hangsúlyozzák, hogy különösebb aggodalomra akkor sincs okunk, ha eredményeiket a jövőbeli kutatások megerősítik, hiszen az új munka- és környezetvédelmi szabványok a fejlett országok többségében már tiltják ólomtartalmú festékek, üzemanyagok vagy egyéb termékek forgalmazását. Kiemelik ugyanakkor az ólomexpozíció csökkentésének és a felesleges kockázatok kiiktatásának jelentőségét.