Ha telefonál, legalább jógázzon közben!

A „csendes gyilkosnak” is nevezett magas vérnyomás közel egymilliárd embert érint világszerte. Az Amerikai Hipertónia Társaság (ASH, American Society of Hypertension) San Franciscóban megrendezett 28. kongresszusán több előadás is elhangzott arról, mely tényezők járulhatnak hozzá a hipertónia „járványának” rohamos terjedéséhez. A konferencián több mint 20 nagy vizsgálat eredményeit mutatták be, melyek remélhetőleg hozzájárulnak ahhoz, hogy a magas vérnyomás egyszer átkerüljön a végérvényesen gyógyítható betegségek sorába.

Az elhangzott előadások közül most hármat emelünk ki: a mobiltelefonálás vérnyomásemelő hatású, a jóga viszont csökkenti a vérnyomást, illetve bár a vérnyomásnak jót tenne a sóbevitel megszorítása, a hipertóniás betegek különösen kívánják a sós ételeket.

A tavaly év végi adatok szerint az Egyesült Államokban a felnőttek 87 százalékának van mobiltelefonja. Egy nemrégiben lefolytatott vizsgálat szerint a mobiltelefon-használat jelentősen megemeli a vérnyomást: a beszélgetés alatt a vérnyomásérték átlagosan 121/77 Hgmm-ről 129/82 Hgmm-re emelkedett. A szisztolés vérnyomás emelkedése kevésbé volt drasztikus azoknál a személyeknél, akik több mint 30 mobilhívást bonyolítanak naponta. Bár a jelenség mögött álló okokat még nem sikerült egyértelműen tisztázni, a vizsgálat vezetője egyik lehetséges magyarázatként felveti, hogy a naponta harmincnál több beszélgetést lebonyolító emberek stresszesebbek amiatt, nehogy elszalasszanak valami fontos lehetőséget.

A jógának a testre és a lélekre gyakorolt jótékony hatásai már régóta ismertek, most viszont úgy tűnik, hogy vérnyomáscsökkentésre is alkalmas. A pennsylvaniai egyetemen végzett 24 hetes vizsgálat azt igazolta, hogy szignifikánsan alacsonyabb a vérnyomásuk azoknak, akik heti 2-3 alkalommal jógáznak: az átlagos csökkenés mértéke a szisztolés és diasztolés értékek esetében is 3 Hgmm (133/80 Hgmm-ról 130/77 Hgmm-re), szemben azokkal, akik csak az étrendjükre ügyelnek, de nem jógáznak (134/83 Hgmm-ről 132/82 Hgmm-re).

A harmadik vizsgálatból az derült ki, hogy a hipertóniás betegek több sóval szeretik fogyasztani ételeiket, mint azok, akiknek vérnyomása normális. A brazíliai vizsgálatban 44 felnőtt vett részt (átlagéletkoruk 73,5 év). A résztvevők először három szelet kenyeret kaptak, melyek eltérő mértékben voltak megsózva. A hipertóniások 68 százaléka, a normális vérnyomásúak 31 százaléka választotta azt a kenyeret, ami a legnagyobb mennyiségben tartalmazott sót. Tizenöt nappal később a próbát megismételték azzal a különbséggel, hogy az első részben már megismert kenyerekhez különféle fűszereket és ízesítőket is adtak. Ez esetben a magas vérnyomással küzdők 14 százaléka részesítette előnyben a legtöbb sóval készült kenyeret, szemben a normotenziósokkal, akik közül senki sem.

A vizsgálat nemcsak azt igazolta, hogy a hipertóniás betegek szeretik több sóval enni ételeiket, hanem azt is, hogy a só iránti preferencia különféle fűszerek és ízesítések hozzáadásával mérsékelhető.

Ráadásként egy negyedik prezentáció, mely szerint az alapellátás keretében kapott jó példa kedvezően befolyásolhatja a betegek egészségmagatartását és ezen keresztül vérnyomását is. A vizsgálatban azt elemezték, hogy a háziorvosok mennyire népszerűsítik az életmód kedvező irányú változtatását. Kiderült, hogy az egészséges táplálkozást 89,4 százalékuk javasolja, a sóbevitel megszorítását 89,9 százalék, a normális testsúly elérését és megtartását 90,3 százalék, az alkoholfogyasztás csökkentését 69,4 százalék, a fizikai aktivitás fokozását 95,1 százalék, a dohányzásról való leszokást 90,4 százalék. A háziorvosok 56 százaléka a fentiek mindegyikére felhívja betegei figyelmét. Fontos megfigyelés volt ugyanakkor, hogy nagyobb eséllyel terjed ki erre az orvos figyelme, ha maga is aktív életet él és megfelelő mennyiségben fogyaszt zöldségféléket és gyümölcsöket, ami azt jelzi, hogy az orvos saját életvitele is kihat a klinikai ajánlásokra a felnőttkori prevenció területén.