A mammográfia 75 év felett is hasznos lehet

Bár a fenti megállapítás háttere még nem teljesen tisztázott, arra legalábbis elegendő, hogy ismét átgondoljuk, hogy az idősebb nőknél is szükség van-e rendszeres mammográfiára – figyelmeztetett dr. Michael Simon az American Association for Cancer Research éves kongresszusán.

Az Egyesült Államok egészségügyi hatósága 2009-ben arra hivatkozva módosított a 75 év feletti nőknek szánt szűrési ajánlásokon, hogy sem az emlőrákszűrés mellett, sem pedig ellene nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték ebben a populációban. A bizonyítékok hiánya azonban nem jelenti automatikusan az előnyös hatás hiányát – emelte ki dr. Simon egy interjúban. „Nem állíthatjuk, hogy 75 éves kor felett semmilyen haszna nincs a szűrővizsgálatoknak. Való igaz, hogy az 75 éves és annál idősebb nőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre véletlen besorolásos vizsgálatokból származó adatok, az ajánlások alapját viszont valóban az ilyen típusú kutatások képezik. De az, hogy nincs vizsgálat, nem jelenti azt, hogy nincs haszon sem.”

Dr. Simon és munkatársai a 15 éves Women’s Health Initiative vizsgálat adatait tekintették át, mely 9057 olyan nőt ölelt fel, akinél egy 12 éves periódus alatt emlőrákot diagnosztizáltak. Többváltozós elemzéssel vizsgálták, van-e összefüggés az emlőrák okozta halálozás és a mammográfiás szűrés intervalluma között. Az életkor szerint két csoportot alakítottak ki (50−74 évesek, illetve 75 évesek és annál idősebbek). A kiindulási jellemzők szemrevételezése azt jelezte, hogy a veszélyesnek tartott emlőráktípusok az idősebb csoportban csaknem olyan gyakran fordultak elő, mint a fiatalabbak körében, ideértve a gyengén differenciált daganatokat (28 százalék vs. 31 százalék), valamint a közepesen differenciált tumorokat is (22 százalék vs. 21 százalék). Az idősebb betegek körében nagyobb volt a hormonreceptor-pozitív daganatok aránya (75 százalék vs. 67 százalék), míg a hormonreceptor-negatív tumorok előfordulásában nem mutatkozott különbség (mindkét csoportban 12 százalék). A betegség stádiuma is nagyjából megegyezett a két csoportban: in situ 18 százalék vs. 20 százalék, lokalizált 62 százalék vs. 59 százalék, regionális 17 százalék vs. 19 százalék, illetve távoli áttétet adó 1 százalék (mindkét csoportban).

A vizsgálók csak akkor észleltek különbségeket, amikor a több mint 9000 fős csoportot a szűrési intervallum alapján osztották fel. Azok alcsoportjában, akiknél legalább 5 év telt el a legutóbbi mammográfia óta, az előrehaladott emlőrák aránya 23 százalék volt, szemben a legfeljebb 1 éves intervallummal szűrt nők esetében regisztrált 20 százalékos aránnyal. A különbség statisztikailag szignifikáns, és a nőket nagy számban érintheti – emeli ki dr. Simon, aki azt is hangsúlyozza, hogy hosszabb szűrési intervallum mellett gyakrabban találkoztak agresszívabb, hormonreceptor-negatív tumortípusokkal (22 százalék vs. 16 százalék). Az analízis szerint annak a 75 évesnél idősebb nőnek, akinél legalább 5 év telik el két mammográfia között, 67 százalékkal nagyobb az esélye arra, hogy emlőrákban hal meg, mint évente szűrt kortársának.

Az eredmények aláhúzzák, hogy az idősebb nők esetében is szükség van rendszeres mammográfiás szűrésre. „A nők hosszabb ideig élnek, mint korábban, és a jó általános állapotban leélt évek száma is megnövekedett. Ha rendelkezünk olyan módszerrel, mellyel már korán felismerhetők a rosszindulatú daganatok, akkor ez előnyös e korcsoport számára. Nem hagyhatjuk természetesen figyelmen kívül a gyakoribb szűrések költségvonzatait sem. Azt máris tudjuk, hogy e korcsoportban körülbelül 1700 nőt kell szűrnünk ahhoz, hogy egy emlőrákos esetre fény derüljön. Ez első látásra nagy számnak tűnhet, de ha globálisan szemléljük a kérdést, akkor mindjárt más következtetésre jutunk. A mammográfiák költsége tulajdonképpen nem nagy ár az általa elérhető előnyökhöz képest” – zárja eredményeik ismertetését a vizsgálat vezetője.