A cigifüst megy, a cukorbetegség jön

Az Indiana Egyetem kutatói a JAMA című lapban hozták nyilvánosságra ezzel kapcsolatos adataikat.

A dohányzásról való leszokás és a hízás közötti összefüggést korábbi kutatások már meggyőzően igazolták. Az INSERM, valamint a birminghami egyetem kutatói többek között a British Medical Journal című lapban számoltak be arról, hogy a dohányzást feladó emberek testsúlya átlagosan 4-5 kilogrammal gyarapszik. A szerzők hangsúlyozzák, hogy bár a hízás mértéke nagyobb, mint azt az érintettek korábban remélték, a leszokásból adódó egészségi haszon továbbra is messze meghaladja a testsúlygyarapodásból eredő ártalmakat.

„A dohányzás a szív- és érrendszeri megbetegedések fontos oka, a leszokás pedig mérsékli a kockázatot. A füstmentes élettel együtt járó többletkilók ugyanakkor fokozzák a cukorbetegség kialakulásának esélyét és gyengítik a leszokásból eredő előnyöket” – mondja Juhua Luo, a legutóbbi ezzel kapcsolatos vizsgálat vezetője. A Women’s Health Initiative (WHI) adatai alapján a kutatók kideríthették, van-e összefüggés a posztmenopauzális nők dohányzásról való leszokása és a testsúlygyarapodás, illetve a következményes koszorúér-betegség között. Az elemzésben több mint 160 ezer, 50 és 79 év közötti posztmenopauzális nő adatait dolgozták fel 40 különböző központból az 1993 és 1997 közötti időszakra vonatkozóan. A résztvevőket legfeljebb egy éven át követték nyomon. Azoknál a nőknél, akiknél a vizsgálatba való belépéskor nem állt fenn rosszindulatú daganat vagy szív- és érrendszeri betegség, illetve a 3 éves kontroll során nem igazolódott koszorúér-betegség fennállása, a nyomonkövetés az elhalálozásig vagy 2010. szeptember 30-ig tartott (amelyik előbb következett be).

Az utánkövetésbe bevont 104391 nő közül 3381 nőnél alakult ki coronaria-betegség. Ennek esélye azoknál a posztmenopauzális nőknél volt kisebb, akik leszoktak a dohányzásról. A leszokás után fellépő testsúlygyarapodás ugyanakkor szignifikánsan gyengítette az összefüggést, különösen azoknál, akiknél a hízás mértéke meghaladta az 5 kilogrammot. A The Lancet című lapban korábban publikált hasonló témájú kutatás alapján azt javasolták, hogy a cigaretta letétele után mindenki fokozottan figyeljen oda testsúlyára, hogy maximálisan kiaknázhassa a dohányzásról való leszokás nyújtotta egészségi előnyöket.

A 2-es típusú cukorbetegség egyes esetekben megfigyelhető fokozott kockázata ellenére a nem dohányzó életforma kifejezettebb előnyös az egészségi állapot szempontjából. A dohányzás ártalmai között elsőként a tüdőbetegségek gyakoribb előfordulását említik a szerzők, melyeknek csak egy része a tüdőrák, a többi esetet a krónikus hörghurut és az emphysema teszi ki. Ami a tüdőrákot illeti, a dohányzással függ össze a tüdőrákos halálozás 90 százaléka (férfiaknál), illetve 80 százaléka (nőknél). Már mindössze napi 1−4 cigaretta elszívása háromszorosára emelheti a szívbetegség kockázatát – írják a Tobacco Control nagy vizsgálatának szerzői. A dohányzás súlyosbíthatja az asztmás tüneteket is. A The Journal of Health Psychology című lapban nyilvánosságra hozott kutatás szerint a dohányosok között 1,26-szor nagyobb az asztma előfordulása. A rendszeresen dohányzókat emellett szív- és érrendszeri betegségek is veszélyeztetik, mint például a stroke, perifériás érbetegség, szívinfarktus vagy angina. A rosszindulatú daganatok közül a húgyhólyag, méhnyak, gége, nyelőcső, garat, ajak és gyomor rákját hozták összefüggésbe a dohányzással. A BMC Cancer című lapban megjelent adatok szerint a férfiaknál előforduló rákos halálozás többsége összefüggésbe hozható a dohányzással. A dohányzás ritkábban emlegetett káros hatásai között meg kell említeni a bőr korai öregedését, a meddőséget, a merevedési zavarokat, a terhességi szövődményeket és a hirtelen csecsemőhalál szindrómát (SIDS) is.

A közlemény szerzői végül úgy becsülik, hogy a dohányosok átlagosan 10 évvel korábban halnak, mint a nem dohányzók.