Városban több a szülés utáni depresszió
A több mint 500 ezer lelket számláló nagyvárosokban nagyobb a szülés utáni depresszió kialakulásának esélye, mint a vidéki településeken – állítják kanadai kutatók a Canadian Medical Association Journal című lapban megjelent közleményükben.
Következtetésüket a 2006-ban lefolytatott Canadian Maternity Experiences Survey elnevezésű vizsgálat adatai alapján fogalmazták meg. A több intézmény részvételével végzett vizsgálatban az anyák lakóhelyeit az alábbiak szerint osztották fel:
- Vidéki régió (1000-nél kisebb lélekszám vagy négyzetkilométerenként 400-nál kevesebb lakos)
- Félvidéki régió (30 ezer alatti lélekszám)
- Szemiurbánus régió (30 ezer feletti lakos, de nem éri el az 500 ezret)
- Városi régió (legalább 500 ezres lélekszám)
A kutatók azt is figyelembe vették, hogy az adott személy csak ingázik a városba, mivel álláspontjuk szerint ez is befolyásolja az elszigeteltség érzését.
Az adatok elemzése azt mutatta, hogy a posztpartum depresszió összegzett prevalenciája 7,5 százalék. Ezen belül azonban a városban élő nők 10 százalékánál, míg a vidékiek mindössze 6 százalékánál lépnek fel a szülés utáni periódusban depressziós tünetek. A településtípus szerinti két köztes kategóriában 7 százalék, illetve 5 százalék a posztpartum depresszió aránya. A közlemény szerzői ezt azzal magyarázzák, hogy a nagyvárosokban nagyobb a bevándorló populációk aránya, és ezekben a régiókban az anyák nagyobb hányada nyilatkozott úgy, hogy a szülést követően nem kapott a közösségtől elegendő támogatást.
„Eredményeink azt jelzik, hogy a nagy lélekszámú városokban élő nők körében nagyobb a posztpartum depresszió kockázata, mint vidéken. Valószínűleg túlnyomórészt a lényeges kockázati tényezők (pl. bevándorló státusz, párkapcsolati erőszak, egészségi és szociális támogatás hiánya) megoszlásában mutatkozó geográfiai különbségek okolhatók a jelenségért” – magyarázzák a tanulmány szerzői.
A posztpartum depresszió tipikusan a szülés után 4-6 héttel alakul ki, de esetenként több hónap is eltelhet a tünetek jelentkezéséig. A tünetek között megtalálható a fáradtságérzés, szomorúság, levertség, a nemi vágy lanyhulása, sírógörcsök, szorongás, ingerlékenység és alvászavarok.
Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) 9 és 16 százalék közé teszi a posztpartum depresszió előfordulási arányát. Ha egy nő korábbi terhességét követően már kialakult depresszió, akkor az ismétlődés kockázata egy későbbi terhesség és szülés kapcsán 41 százalékra emelkedhet.
A szerzők arra következtetnek, hogy a nagyvárosi elszigetelődésben élő anyák számára célzott támogatás és segítő szolgálatok szükségesek a kapcsolatok bővítésére: „A posztpartum depresszió ismert negatív hatásainak ismeretében egy ilyen beavatkozásban széles rétegeket érintő szociális és közegészségügyi hatása lehet. Más országokban is hasznos lehet a szociális támogatottság mértékének meghatározása az egyes földrajzi régiókban, különösen azokban az esetekben, ahol nagy földrajzi különbségek figyelhetők meg a posztpartum depresszió előfordulásában.”
