Minél többet költenek az egészségügyre, annál több az elhízott
A Missouri Egyetem kutatása szerint az elhízás elleni harcra szánt összegek növelése nem vonja maga után szükségszerűen az elhízottak arányának csökkenését. A kutatók szerint a prevenciós programoknak inkább a szocális problémák megoldását kellene célozniuk, mert a dolgok kölcsönösen összefüggnek egymással.
A CDC (Centers for diesease Control and Prevention) adatai szerint az Egyesült államokban 1990 és 2005 között 12 százalékról 23 százalékra emelkedett az elhízottak aránya. A kormány ezért egyre nagyobb közegészségügyi forrásokat mozgósított az emelkedő tendencia megállítására, aminek egyelőre nem mutatkozik számottevő hatása. A Missouri University (MU) most nyilvánosságra hozott kutatása szerint, minél többet költenek az államok az egészésgügyre, valójában annál inkább növekszik az elhízottak aránya. Charles Menifield, a MU közegészségügyi professzora szerint a kormányzati szinten az elhízás elleni harcra áldozott hatalmas összegek nem érik el a kívánt hatást.
„A tinédzserkori terhességek, a dohányzés, a csecsemőhalandóság és az AIDS terjedése terén évek óta javuló tendenciákat láthatunk, tehát ez esetben azt mondhatjuk, hogy a marketing- és prevenciós kampányok pozitív hatást gyakorolnak a társadalom állapotára – nyilatkozta Menifield professzor. – Az elhízás visszaszorítására tett erőfeszítések azonban inkább szélmalomharcnak tűnnek.”
Menifield munkacsoportja azt elemezte, hogy az egyes államokban miként befolyásolja az elhízás arányát az egy főre jutó egészségügyi ráfordítások nagysága, a gyümölcs- és zöldségfogyasztás, valamint a fizikai aktivitás. Azt találták, hogy a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint a testmozgás mértéke közvetlenül összefügg az obezitás arányának csökkenésével, míg a dohányzás nagyobb aránya az elhízás nagyobb arányával társul. Menifield szerint eredményeik azt jelzik, hogy a kormányzati programoknak inkább a szociális problémák megoldását kellene megcélozniuk, mivel ezek gyakran kölcsönösen összefüggnek egymással.
„A kormányzat nem alkalmazhat csupán egyirányú megközelítést az lehízás problémájának megoldására. Több szintű beavatkozás szükséges különféle módszerek alkalmazásával. Az elhízás egyértelmű összefüggést mutat más társadalmi kórjelenségekkel, mint amilyen például a dohányzás, a kis születési súly vagy a tizenéveskori terhesség. Mindezek ismeretében a kormánynak olyan stratégiát kell találnia, mely nem egyenként, hanem összességében veszi célba ezeket a kórjelenségeket” – véli Menifield professzor. Azt javasolja, hogy a prevenciós stratégiák készítői fordítsanak kellő figyelmet a nagyvárosokban gyakorta előforduló jelenségre, hogy bizonyos régiókban kevés lehetőség adódik élelmiszervásárlásra, ami a kis jövedelmű családok számára megnehezíti, hogy friss gyümölcsökhöz vagy zöldségfélékhez jussanak. Fontos lenne, hogyaz adott élelmiszer tápanyagösszetételére vonatkozóan több információhoz jussanak az élelmiszerboltok és éttermek látogatói, a munkáltatók pedig ingyenes vagy olcsó edzőterni bérletekkel segíthetnék alkalmazottaikat.
