Dr. S.I. cikkei

Az alkalmazott teszt típusa alapvetően befolyásolja a tesztek prediktív értékét. Az ELISA technológia uralja a rutin laboratóriumi gyakorlatot, azonban nagyobb arányban ad álpozitív eredményeket.

Nem számít ritkaságnak az a gyakorlat, miszerint rutin módon kérik a reumatológiai tesztek egész sorát reumatológiai kórképek „kizárására”. E szemlélet ritkán eredményez definitív diagnózist és rendszerint csak fokozza a diagnosztikai tanácstalanságot, amihez nagyban hozzájárul az álpozitív teszteredmények nagy aránya, különösen az idősebb betegek esetében.

Az antinukleáris antitestek meghatározása szempontjából a fő problémát az a tévhit jelenti, miszerint a pozitív ANA-teszt annyira szenzitív, hogy további ANA-szubszerológiai vizsgálatokra (pl. anti-ENA) nincs is szükség. Ez az állítás nem felel meg a jelenleg rendelkezésre álló szakirodalmi adatoknak és bizonyítékoknak.

Az anti-DNA antitestek specificitásukat, immunkémiai sajátosságaikat és a betegség szempontjából betöltött szerepüket tekintve igen különböznek egymástól. Ennek megfelelően ezen antitestek között vannak olyanok, melyek a betegség kialakulását elősegítő immunkomplexeket képeznek.

Az ACR azoknál a betegeknél javasolja elvégezni az ANA meghatározását, akiknél a betegség gyanújelei közül legalább kettő fennáll. Az álpozitív ANA-titerek magas aránya miatt nem javallt az ANA vagy más autoantitestek titerének meghatározása SLE irányában azokban az esetekben, amikor izolált myalgia vagy arthralgia áll fenn, specifikus klinikai jelek azonban nem.

A D-dimer teszt segíthet annak eldöntésében, hogy az egyébként a kiújulás tekintetében alacsony kockázatú csoportban kell-e folytatni a kezelést.

A sebészeti gyakorlat egyre inkább az egynapos sebészet irányába mozdul el, ami azt vonja maga után, hogy a VTE eseteinek jelentős része a kórházi elbocsátást követően manifesztálódik, és kezelésére ambuláns körülmények között kerül sor.

A D-dimer szenzitívebben jelzi a proximális, mint a disztális DVT-t, míg specificitása a DVT vizsgálat előtti klinikai valószínűségétől függően változó lehet.

A suPAR és a suPAR-fragmentumok az immunrendszer aktivációs státuszát tükrözik, és többféle immunszabályozó mechanizmusban részt vesznek.

A halálozási kockázat metaanalízise szignifikáns összefüggést jelzett a C-reaktív proteinnel.

Az uPAR-t többféle vérképzőrendszeri sejt expresszálja, és expressziója számos bakteriális, virális és parazitás fertőzésben fokozott.

A hemolízis a preanalitikai hibák leggyakoribb forrása, mely közel 60%-ban felelős a minták alkalmatlanságáért. A hemolízis in vivo és in vitro egyaránt bekövetkezhet, de az in vivo hemolízis aránya az összes hemolizált minta között mindösszen 3,2%. Ezért különösen nagy jelentőségű az in vitro hemolízis, melynek oka lehet mintavétel vagy a mintakezelés során elkövetett hibák. A nem kellő gondossággal nyert, tárolt és/vagy szállított minták hajlamosak a hemolízisre.

Az utóbbi évtizedben az automatikus módszerek terjedésével és a laboratóriumi technológia tökéletesedésével csökkent az analitikai laboratóriumi folyamatok során bekövetkező hibák száma, javult a laboratóriumi adatok megbízhatósága és a laboratóriumi eredmények biztonságossága. 

Olaszországban a 229/99. számú rendelet és az 1998−2000 Országos Egészségügyi Terv (NHP, National Healthcare Plan) egyértelmű és világos útmutatót tartalmaz a források hatékonyabb felhasználását célzó irányelvek kidolgozásához, melyek segítséget nyújthatnak a klinikusoknak abban, hogy megfelelő módon hasznosítsák a laboratóriumi lehetőségeket. 

A laboratóriumi diagnosztika forradalmi fejlődésen ment át az utóbbi évtizedekben, azonban az ígéretes perspektívák ellenére még mindig régi problémákkal küszködik, melyek az egész diagnosztikai folyamatot sérülékennyé és potenciálisan megbízhatatlanná teszik, növelik a költségeket, és veszélyeztetik a betegek egészségi állapotát. 

A minták hemolízise megbízhatatlan laboratóriumi eredményekhez vezethet. Éppen ezért a laboratórium visszautasítja azokat a hemolizált mintákat, melyeket alvadási tesztekre, illetve transzfúzióhoz szükséges meghatározásokra (ABO és antigénszűrés) küldenek. 

A Clinical Chemistry and Laboratory Medicine (CCLM) című lap hozza nyilvánosságra a referenciaértékekkel foglalkozó közlemények többségét. A most bemutatott cikk a referenciaértékekre vonatkozó koncepciók fejlődését, az egyes nemzetközi szakértői csoportok ezzel kapcsolatos aktivitását követi nyomon, egy szimfóniához hasonlóan, amelynek a vége azonban jelenleg sem ismert. Összefoglalónk a szimfónia alaptételeit összegzi és  csak a legfrissebb vonatkozásokra tér ki.

A biztonságos gyógyszerelés fontos egészségügyi kérdés, mivel a gyógyszerelési hibák előkelő helyet foglalnak el a betegeket érő iatrogén károsodások sorában. A gyógyszerelési hibák kapcsán bekövetkezett ártalmak nem kívánt gyógyszeresemények (ADE, adverse drug event) néven ismertek. Az ADE-k előfordulását számos tényező befolyásolhatja, többek között a beteggel összefüggő jellemzők, a gyógyszermonitorozás hiánya vagy a gyógyszerrendelési hibák. A gyógyszerelési hibákkal összefüggő kórházi felvételeket elemző tanulmányok 21 és 91% közé teszik azon esetek arányát, melyek potenciálisan megelőzhetőek lennének. Az ADE-k beteggel összefüggő jellemzői közül nagy jelentőséggel bír az idősebb életkor, a női nem, a polifarmácia, a compliance hiánya és a komorbiditások fennállása (pl. kognitív diszfunkció, vesefunkció-zavar).

A hibák az egészségügy minden területének jól ismert, nem kívánt elemei. A téves teszteredmények nem számítanak ritkaságnak és a iatrogén ártalmak jól ismert elemei. Az inkorrekt genetikai vizsgálati leletek egyrészt szükségtelen és irrreverzibilis hatású beavatkozásokhoz vezethetnek, másrészt a családtagok szempontjából elvész a betegség prevenciójának lehetősége illetve fölösleges akár pszichikai terhelést jelentenek. Más patológiai vizsgálatokhoz hasonlóan a genetikai tesztek láncolatának bármely pontján is bekövetkezhetnek hibák, kezdve attól, hogy a klinikus melyik vizsgálat végzése mellett dönt, egészen odáig, hogy az eredmények alapján milyen klinikai döntések születnek.

Tajvanon jelenleg 501 kórház és körülbelül 20000 szakrendelés működik. A társadalombiztosítási rendszer egyszeres kifizető rendszerként az ország 23 milliós lakosságának 99,9%-át lefedi. A rendszer nagyfokú szabadságot biztosít az orvosi ellátás megválasztásában, a szolgáltatás költségei alacsonyak, a minőség pedig magas színvonalú. Ez utóbbit jelzik a 80% feletti betegelégedettségi arányok is. A populáció gyors elöregedése, az egészségügyi ellátással szemben támasztott növekvő igények és az emelkedő költségek azonban vagy kihívások elé állítják az egészségbiztosítási rendszer hosszú távú működtetését. 

A korszerű egészségügyi ellátás komplexitása megnöveli az orvosi hibák előfordulásának esélyét. A The Institute of Medicine (IOM) felmérése szerint az orvosi hibák több mint 1 millió károsodáshoz járulnak hozzá évente, míg az ezzel kapcsolatos kórházi halálozások éves száma 44000 és 98000 közé tehető. Ezek a számadatok a kórházi ellátással összefüggésben elkövetett hibákat a nyolcadik helyre emelik az Egyesült Államokban a halálokok sorában, megelőzve ezzel az emlőrákot, a szerzett immundeficiencia szindrómát (AIDS) és a közlekedési baleseteket. Ezen túlmenően ezek a hibák 2,4 millió kórházi ellátási többletnapot eredményeznek, melyek hozzávetőleg 17 milliárd dollárral emelik meg a kórházi ellátási költségeket. A New England Journal of Medicine című lapban publikált egyik közlemény szerint a betegek 11%-a potenciálisan ártalmas ellátásban részesül, míg 46%-uk nem kapja meg a javasolt ellátást. A 2006-ban közzétett „Preventing Medication Errors” című jelentés 1,5 millió felettire becsüli az évente előforduló, megelőzhető nem kívánt gyógyszerreakciók előfordulását az Egyesült Államokban.

A B-sejtek mind antitestfüggő, mind attól független mechanizmusok révén központi szerepet játszanak az autoimmun betegségek patogenezisében. A betegségek megjelenése a patológiás és protektív B-sejt-funkciók egyensúlyának felborulására vezethető vissza, melyet feltehetőleg különböző sejtpopulációk mediálnak.

Bár a 25(OH)D-meghatározás megfelelő stratégia lehet a beavatkozásra szoruló esetek azonosítására, a jelenlegi adatok alapján nem javasolható a felnőttek, az egészséges csecsemők és gyermekek rutinszerű szűrése.

Nem, a szűrés szükségtelen, több értelme van a rutinszerű vitaminpótlásnak.

Igen, a veszélyeztetett populációkban célzott szűrésre van szükség.

A klinikai gyakorlatban 25 és 50% közé tehető azon betegek aránya, akiknek D-vitamin-ellátottsága nem kielégítő.

Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelem fordul a közvéleményben és a laikus sajtóban azon szemlélet felé, mely szerint csaknem mindenkinek extra D-vitamin-pótlásra lenne szüksége.

Az autoimmun pajzsmirigybetegség (AITD, autoimmune thyroid disease) a reproduktív korú nők gyakori endokrin megbetegedése. A prevalencia 5% és 15% között változik, azonban a betegség akár éveken át is rejtve maradhat, mivel fennállását nem kísérik a pajzsmirigyműködés rendellenességére utaló nyilvánvaló klinikai tünetek.

A primer, praeantralis és kis antralis folliculusok granulosa-sejtjei által termelt anti-Müller-hormont (AMH) a petefészekrezerv markereként tartják számon.

Jól ismert tény, hogy serdülőkorban a menstruációs ciklusok szabálytalanabbak és a menarche utáni első években ritkábbak, mint felnőttkorban, egészen addig, amíg a rendszeres ovulációs aktivitás kialakul. Azonban széles körű tévhitek élnek azzal kapcsolatosan, hogy a menstruáció milyen mértékű szabálytalansága elfogadható. Ennek következtében gyakran éppen a legkritikusabb fejlődési fázisban olyan egészségi problémák maradhatnak felismerés nélkül a serdülőkori anovuláció hátterében, melyek hosszú távú következményekkel bírnak. A szerzők célja a serdülőkori anovuláció kérdéskörének áttekintése volt, különös tekintettel az érési mechanizmusokra és azok klinikai vonatkozásaira.

A gonadális anti-Müller-hormon (AMH) egy 140 kDa nagyságú glikoprotein, a növekedési és differenciációs faktorok transzformáló növekedési faktor-béta (TGF-béta, transforming growth factor-beta) szupercsaládjának tagja, az inhibinekkel és aktivinekkel együtt. Az AMH-ról az 1940-es évek óta ismert, hogy a korai embrionális fejlődés során szerepet játszik a fiú embriók szexuális differenciálódásában.

Az in vitro fertilisatio (IVF) során alkalmazott kontrollált ovarium-hiperstimuláció (COH, controlled ovarian hyperstimulation) jelentős hatást gyakorol a szervezet belső hormonegyensúlyára.

A Nutritional Prevention of Cancer (NPC) egy véletlen besorolásos vizsgálat volt, melyben a 0,5 gramm szelénben gazdag élesztő formájában napi 200 mikrogrammos dózisban adagolt szelén hatását elemezték a nem melanóma típusú bőrrákok incidenciájára.

A prosztatarák a nem bőr eredetű daganatok közül a leggyakrabban diagnosztizált tumor az Egyesült Államokban, melynek teljes élettartamra számított kockázata a jelenlegi becslések alapján 15,9%. A prosztatarák az esetek többségében kezelés nélkül is jó prognózisú betegség, bár egyes esetekben agresszív lefolyást is mutathat.

Az alább ismertetett vizsgálatban a szelén és az E-vitamin hatását elemezték a prosztatarák prevenciójában.

A 2014 márciusában indult Hundred Person Wellness Project (HPWP) keretében 100 egészséges személynél történik szoros nyomonkövetés (alvásmintázat, pulzus, fizikai aktivitás) vagy körülbelül 100-féle biokémiai teszt vérből, nyálból, vizeletből és székletből (3 havonta). A vizsgálat részét képezi a teljesgenom-szekvenálás és a mikrobiom meghatározása is, és tervezik további tesztek bevonását is. A projekt kezdeti sikerei esetén úgy tervezik, hogy azt 4 éven belül 100000 emberre kiterjesztik, akiknek a sorsát akár 30 éven keresztül kísérik figyelemmel.

A bemutatott vizsgálatban a hormonszinteket és a csontmetabolizmus egyes markereit mérték risperidonkezelés első 4 hónapjában.

Az ismertetett vizsgálat célja annak tisztázása volt, hogy a viszonylag hosszú távú SSRI-kezelés kivált-e hyperprolactinaemiát.

A biszfenol-A (BPA) a műanyaggyártásban használt monomer, mely a termékekből kioldódva magas szintet érhet el a különböző humán és állati mintákban. A BPA a széles körű alkalmazás következtében a populáció jelentős részének vizeletmintájában kimutatható mennyiségben van jelen.

A bromokriptint a közelmúltban engedélyezték az Egyesült Államokban a 2-es típusú cukorbetegség terápiájában.

A prolaktin (PRL) egy polipeptid hormon, melyet elsősorban az agyalapi mirigy elülső lebenye termel. A PRL többféle izoformája is megtalálható a szérumban és más biológiai folyadékokban.

Az újabb beszámolók arról tanúskodnak, hogy a Legionella biofilmben történő szaporodása a virulencia fokozódását eredményezheti.

A fogászati kezelőegységek vízrendszerének (DUWL, dental unit waterline) kimenete potenciális fertőzésforrásként szolgálhat a személyzet és a páciensek szempontjából egyaránt.

A nemi úton terjedő betegségek (STD, sexually transmitted disease) jelenleg is nagy közegészségügyi problémát jelentenek, egyben a legnagyobb számban bejelentett fertőző betegségeket képviselik az Egyesült Államokban.

A bemutatott tanulmányban a lymphogranuloma venereum (LGV) prevalenciáját és prediktorait elemezték nemibeteg-ambulanciákon ellátott, nagy kockázatú betegek csoportjában.

Az exogén szteroid hormonok potenciális szerepet játszhatnak a hüvelyi környezet megváltoztatásában oly módon, hogy védelmet nyújtanak a bakteriális vaginosis kialakulásával szemben.

A bakteriális vaginosis a hüvelyi fertőzések leggyakoribb formája, mely tipikus esetben vulvovaginális diszkomfortérzést okoz, melyet hüvelyi váladékozás, kellemetlen szag és a hüvely irritációja kísér. Meggyőző bizonyítékok sora igazolja ugyanakkor, hogy a bakteriális vaginosis patogén hatása nem korlátozódik pusztán az alsó genitális traktusra.

Az évente előforduló körülbelül 20 millió STD (sexually transmitted disease) fele a 15 és 24 év közötti korosztályt érinti. E fiatalok jelentős része azonban nem jut megfelelő ellátáshoz a STD kimutatására és kezelésére, valamint a fertőzés további terjedésének megakadályozására.

Kisebb a kóros citológiai eredmények aránya azon kisebbségi etnikumú nők körében, akik akár csak a szexuális élet megkezdése után részesültek HPV elleni védőoltásban, szemben azokkal, akik egyáltalán nem kaptak védőoltást – írja a Sexually Transmitted Diseases című lap.

Adatok arra utalnak, hogy a β-katenin membránba történő relokációja és a Rad6 upregulációja a melanóma kialakulásának és progressziójának független markerei lehetnek.

A szifilisz korai diagnosztikája és kezelése alapvető fontosságú a morbiditás csökkentésére, illetve a betegség továbbadásának elkerülésére a szexuális partnerek és az újszülöttek felé, akik esetében a következmények még súlyosabbak lehetnek. A kongenitális szifilisz csaknem teljes mértékben megelőzhető az anyai fertőzés korai azonosításával és azonnali kezelésével.

Az akne kezelésére többféle gyógyszeres lehetőség áll rendelkezésre, többek között helyi benzoil-peroxid, helyi retinoidok, helyi antibiotikumok, orális antibiotikumok, hormonterápia, izotretinoin stb. Az izotretinoint rendszerint a súlyos, makacs, noduláris akne eseteinek kezelésére tartják fenn, melyekben a helyi terápia nem hoz eredményt. Bár az izotretinoin hatásos az akne súlyos eseteiben, alkalmazását számos mellékhatás kísérheti, például cheilitis, a bőr és a nyálkahártyák kiszáradása, orrvérzés, Staphylococcus aureus okozta bőrfertőzésekre való hajlam, izomfájdalom, a vérzsírszintek megemelkedése és májfunkciós eltérések.

A krónikus idiopátiás urtikária (CIU, chronic idiopathic urticaria) a népesség 3-4%-át érinti, és olyan csalánkiütésként definiálják, mely csaknem minden nap jelentkezik és több mint 6 héten át fennáll.

A pszoriázis molekuláris azonosítása a betegség genetikai, genomikai, metabolikus és protomikai elemeinek azonosítását teszi szükségessé. Ez alapján aztán felállítható a betegségprofil, melyet még számos tényező befolyásol, például a betegség súlyossága, az egyidejűleg szedett gyógyszerek, az anyaggyűjtés során felmerült technikai nehézségek, valamint a betegek jellemzői. Az utóbbi évtizedekben jelentősen kiszélesedett a pszoriázis patológiai definíciója.

A The Ohio State University kutatói elsőként igazolták, hogy a lovakkal való foglalatoskodás csökkenti az Alzheimer-demenciában szenvedő betegek tüneteit. Az egyetem és egy lóterápiás központ együttműködésében készült tanulmány igazolta, hogy felügyelet mellett a betegek biztonsággal etethetik, ápolhatják és sétáltathatják a lovakat.

A diabéteszes microangiopathiák kivizsgálása jól kidolgozott terület, és számos módszer létezik a prognózis előrejelzésére. Bár az iszkémiás szívbetegség az esetek jelentős részében letális kórállapot, a diabéteszes macroangiopathia kórjóslata nem adható meg invazív beavatkozások, illetve a koszorúerek CT-vizsgálata nélkül.

A thrombocyták fontos szerepet játszanak a normális homeosztázis fenntartásában; a thrombocyták méretének pontos meghatározását tartják a thrombocyta-funkció determinánsának és markerének.

Számos kockázatbecslési pontrendszer ismeretes cukorbetegségben annak érdekében, hogy a nagy kockázatú betegek kiválaszthatók legyenek korai beavatkozásra, de az egyik populációban kapott megállapítások nem feltétlenül vihetők át egy másikra.

A coronaria-betegek körében a kóros glükózszabályozás szűrésére orális glükóztolerancia teszt (OGTT) javasolt. Az OGTT azonban nem elegendő rutin vizsgálómódszerként.

A brit University College London kutatói nemrégiben tették közzé vizsgálatukat, mely szerint az elektromos cigaretták terjedése visszaszorítja a hagyományos dohányzást. Az Annals of Allergy, Asthma and Immunology című lapban most megjelent cikk szerint azonban „nincs elegendő bizonyíték arra, hogy ez valóban így lenne”.

Egy most közzétett kutatás szerint nyitottabbak az új tapasztalatokra és tudatosabban ötvözik a nemek közti egyenlőségre való törekvést a nemi szerepekre vonatkozó társadalmi elvárásokkal azok, akik csak a gyermek megszületésekor akarják megtudni, hogy kisfiúval vagy kislánnyal viselősek-e.

A glikémia a szív és érrendszeri betegségek (CVD, cardiovascular disease) fontos kockázati tényezője – nemcsak cukorbetegségben, hanem minden vércukorérték-tartományban.

A mai kultúrában a reprodukcióra mint elsődlegesen a nők feladatára tekintünk, legyen szó akár a terhesség fogantatásáról, akár a gyermekszülésről vagy szoptatásról. A meddőségi önsegítő csoportokat, a témába vágó csetszobákat, honlapokat és blogokat túlnyomó többségében nők vezetik. Hol vannak a férfiak a meddőségről szóló társadalmi párbeszédből?

A University of Pennsylvania kutatói szerint erre speciálisan kiképzett kutyával több mint 90 százalékos biztonsággal választhatók ki a szövetminták közül a petefészekrákos szövetek. A módszer új lehetőségeket nyithat e betegség diagnosztikájában, melynek korai felismerése továbbra sem megoldott.

Jogvédő csoportok azt követelik, hogy a burmai törvényhozók helyezzék hatályon kívül azt a ritkán alkalmazott, még a gyarmati időkre visszanyúló törvényt, mely megbélyegzi a homoszexuális férfiakat, ezáltal rejtőzködésre kényszeríti őket. Ha pedig a „természetellenes” szexet kriminalizáló törvény miatt bujkálnak, akkor nem érhetők el a HIV/AIDS ellenes programok számára sem – mondják az egészségügyi szakemberek és az aktivisták.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közegészségügyi sürgősségi helyzetet hirdetett ki amiatt, hogy a járványos gyermekbénulás, a poliomielitisz ismét felütötte a fejét olyan országokban, melyeket korábban már betegségmentesnek nyilvánítottak. A WHO arra szólította fel három állam kormányát, hogy oltsák be azokat, akik átlépik a határt.

A Genom Research című lapban nyilvánosságra hozott tanulmány szerzői azt elemezték, mennyiben befolyásolják a magzat fejlődését az örökletes tényezők, illetve mennyiben játszik benne szerepet az anya étrendje, mentális állapota és életmódja.

A hepatitis C vírussal (HCV) történő krónikus fertőzés változatlanul nagy közegészségügyi problémát jelent. A HCV-infekció gyakran tünetmentes, és csupán az esetek kisebb hányadában észlelhető tüneteket okozó akut C típusú hepatitis (AHC). A vírus spontán eltűnése a fertőzöttek körülbelül 20−40 százalékánál következik be.

A korai stádiumú emlőrákkal diagnosztizált nők jelentős része nem szeretné feladni pénzkereső foglalkozását. Egy most megjelent tanulmány szerint azonban sok emlőrákos beteg a diagnózis kézhez kapása után nem sokkal munkanélkülivé válik, és ennek esélye az alkalmazott kezelés típusától függhet.

A hepatitis C vírust (HCV) kezdetben jelentéktelen kórokozónak vélték, mely a fejlett országokban csak droghasználók, illetve vérkészítmények adásában részesült betegek speciális csoportjait érinti. Most, több mint húsz évvel később már tudjuk, hogy a HCV globális jelentőséggel bír, minden országok érint, és általános közegészségügyi problémát jelent, melynek prevenciója és kontrollja aktív beavatkozásokat tesz szükségessé.

A skóciai statisztikák szerint a populáció körülbelül 1 százaléka pozitív hepatitis C vírus (HCV) szempontjából, akiknek jelentős hányada injekciós droghasználat kapcsán fertőződik. Az injekciós droghasználóktól nem mindig könnyű szokványos vérmintát nyerni, ilyen esetekben a beszárított vérminta (DBS, dried blood spot) megfelelő nem invazív módszer lehet antitest- és PCR- (polimeráz láncreakció) vizsgálatra. A DBS ugyanakkor alkalmas eljárás surveillance céljára, melynek alkalmazása például Skóciában nagyban hozzájárult a HCV-diagnózisok számának emelkedéséhez.

A krónikus hepatitis C vírus- (HCV) fertőzés jelentős közegészségügyi probléma, mely világszerte körülbelül 200 millió embert érint. Bár pegilált interferon és ribavirin adásával a betegek több mint 50 százalékánál tartós virológiai válasz érhető el, a betegek mindössze kis hányada alkalmas a kezelésre vagy juthat hozzá a terápiához. Mindezek miatt a betegek többségénél fennáll a progresszív májfibrózis lehetősége, mely cirrózishoz, illetve egyéb következmények kialakulásához vezethet, mint amilyen például a hepatocelluláris karcinóma (HCC) vagy a végstádiumú májbetegség.

A hepatitis C-vírus okozta idült fertőzés jellemzője, hogy a májbiopsziás mintában közepes súlyosságú elváltozások észlelhetők. A betegség lefolyása nem adható meg az egyes esetekre lebontva, de a legvalószínűbb kimenetel az enyhe betegség indolens fennállása vagy súlyosabb májbetegségbe történő lassú progresszió, ezen belül cirrózis kialakulása. A cirrotikus betegek körülbelül 3 százalékánál alakul ki évente hepatocelluláris karcinóma (HCC).

A UK National Institute for Health and Clinical Excellence (NICE) gyermekkori húgyúti fertőzésekkel (UTI, urinary tract infection) kapcsolatos irányelveinek célja, hogy e korcsoportban is egységesebb klinikai gyakorlatot biztosítson az UTI azonnali diagnosztikájában és megfelelő kezelésében.

A szövődménymentes akut cystitis az antimikróbás kezelés egyik leggyakoribb javallata egyébként egészséges nők körében. Annak ellenére, hogy több útmutató is napvilágot látott az antimikróbás szer optimális kiválasztásával és a terápia időtartamával kapcsolatosan, a gyógyszerfelírási gyakorlat továbbra is széles határok között változik.

A húgyúti infekció (UTI, urinary tract infection) mind az ambuláns, mind a kórházi gyakorlatban gyakori probléma, és a vizelettenyésztési vizsgálatok a klinikai mikrobiológiai laboratóriumok munkájának jelentős részét teszik ki. A betegek optimális ellátása és a laboratóriumok hatékony működése szempontjából fontos, hogy az egészségügyi ellátók megfelelően alkalmazzák a vizelettenyésztést.

A tünetmentes bacteriuria (AB, asymptomatic bacteriuria) definíció szerint olyan állapot, amikor a vizeletből baktériumok jelenléte mutatható ki, ugyanakkor nem állnak fenn húgyúti infekció tünetei.

A húgyúti fertőzés az ambuláns betegellátási gyakorlatban gyakran előforduló bakteriális infekció.