Az E-vitamin és a prosztatarák kockázata

A prosztatarák többnyire korai stádiumban kerül felismerésre, amikor még jó esély van a gyógyulásra, ám a kezelés kapcsán nem ritkák a húgy-ivarszerveket és a bélrendszert érintő mellékhatások. Még azoknál is a betegeknél gyakori problémát okoz a szorongás, a bizonytalan prognózis miatti aggódás, illetve az utánkövetés során végzett biopsziákból adódó szepszis, akiknél már a kezdeti kezelési stratégia részeként aktív surveillance történik. A nagy prevalencia, a kezelésből adódó morbiditás nagy kockázata, illetve a kezelés költségei miatt vonzó alternatívaként kínálkozik a prevenció.

Jelentős mennyiségű preklinikai és epidemiológiai adat bizonyítja, hogy a szelén és az E-vitamin csökkentheti a prosztatarák kialakulásának esélyét. Ezzel összefüggésben a szerzők a Selenium and Vitamin E Cancer Prevention Trial (SELECT) elnevezésű prospektív, véletlen besorolásos vizsgálatuk eredményeiről számolnak be, melyben e két szer hatását elemezték a prosztatarák prevenciójában. A 2001. augusztus 22-én indult vizsgálatban részt vevő 35.533 férfit négy csoportba sorolták, melyekben a következő prevenciós stratégiákat alkalmazták: placebo, a placebóra emlékeztető kinézetű E-vitamin, a placebóra emlékeztető szelén vagy E-vitamin + szelén.

Az előzetesen eltervezett köztes analízis adatainak birtokában a független adat- és biztonságelemző bizottság 2008. szeptember 15-én összeült és a vizsgált táplálékkiegészítők adagolásának korai berekesztésére tett javaslatot, mivel az adatok nem igazolták a beavatkozás hatásosságát, illetve a további elemzések arra utaltak, hogy a még hátralévő nyomonkövetés során sem várható a tervezett mértékű előnyös hatás.

A vizsgálat tapasztalatairól beszámoló első közlés szerint, mediánértékben 5,5 éves követés alatt E-vitamin szedése mellett 473 esetben diagnosztizáltak prosztatarákot (kockázati arány [HR, hazard ratio], 1,13; 99%-os megbízhatósági tartomány [CI, confidence interval], 0,95−1,35), a szeléniummal kezelt csoportban 432 esetben (HR, 1,04; 99% CI, 0,87−1,24), szelén + E-vitamin szedésekor 437 esetben (HR, 1,05; 99% CI, 0,88−1,25), a placebocsoportban 416 esetben (HR, 1,0). Bár a különbségek nem voltak statisztikailag szignifikánsak, az ellenőrző bizottság aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az E-vitamint szedő csoportban és a placebocsoportban a prosztatarák gyakoribb előfordulását tapasztalták, mely megközelítette a statisztikai szignifikancia határát (p = 0,06). Emellett a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának nem szignifikáns fokozódását is megfigyelték a szeléniummal kezelt csoportban és a placebocsoportban (p = 0,06).

A résztvevők nyomonkövetése azóta is folytatódott, ami újabb események megfigyelésére teremtett lehetőséget. Az ellenőrző bizottság 2011. május 20-án ismét áttekintette az adatokat, és javaslatot tettek azon adatok közzétételére, melyek szerint E-vitamin szedése mellett nagyobb a prosztatarák előfordulásának esélye. E javaslat a végső adatgyűjtésen alapult, és egybeesett az előre eltervezett analízis időpontjával, melyet az utolsó résztvevő bevonása utáni 7. évre időzítettek.

Betegek és módszerek

A vizsgálatba olyan egészséges férfiakat vontak be, akiknél a beválasztáskor elvégzett rektális digitális vizsgálat és PSA-mérés alapján nem kellett a prosztatarák átlagost meghaladó kockázatával számolni (PSA≤4 ng/ml). A véletlenszerű besorolással kialakított négy csoportban az alábbi kezeléseket alkalmazták: 1) szelén (200 mikrogramm/nap), 2) E-vitamin (400 IU/nap), 3) szelén + E-vitamin (az előbb jelzett dózisokban) és 4) placebo.

A résztvevőket minden rendszeres vizit alkalmával kikérdezték a korábbi 6 hónap egészségi eseményeiről. A vizsgálat elsődleges végpontja a prosztatarák incidenciája volt. A legutolsó vizsgálati vizit alkalmával felmérték a végpontok előfordulását, illetve vérmintát vettek azoktól a résztvevőktől, akiknél időközben prosztatarák igazolódott. Egy független ellenőrző bizottság a vizsgálat kezdetétől évente összegyűlt a biztonságosságra, adherenciára, valamint a prosztatával összefüggő vagy egyéb diagnózisok áttekintésére. A bizottság 2008. szeptember 15-én javaslatot tett az első adatok publikálására arra vonatkozóan, hogy azok nem igazolják az alkalmazott szerek hatásosságát a prosztatarák prevenciójában. A bizottság telekonferencia formájában azóta is évente ülésezik.

Eredmények

A mostani közleményben az utánkövetés további 54464 személy-évre vonatkozó adatait hozták nyilvánosságra; az első publikáció óta 521 további prosztatarákos esetre derült fény. A placebóhoz (mint referenciacsoporthoz) képest – ahol 529 prosztatarákos eset fordult elő – az E-vitamint szedő csoportban 620 férfinál (HR, 1,17; 99% CI, 1,004−1,36; p = 0,008), a szelént szedő csoportban 575 férfinál (HR, 1,09; 99% CI, 0,93−1,27; p = 0,18; a szelén + E-vitamin kombinációt szedő csoportban 555 férfinál (HR, 1,05; 99% CI, 0,89−1,22; p = 0,46) alakult ki prosztatarák. A placebóval összehasonlítva, a prosztatarák-kockázat 1000 személy-évre számított abszolút növekedése az E-vitamint szedő betegeknél 1,6, a szelént szedő betegeknél 0,8, a szelén + E-vitamin kombinációt szedő betegeknél 0,4 volt.

Következtetések

A SELECT vizsgálatba bevont résztvevők kiterjesztett nyomonkövetése azt jelezte, hogy azoknál az egészséges férfiaknál, akiknél a prosztatarák kockázata átlagos, a különféle vitaminkészítményekben szokványos dózisnak számító napi 400 IU E-vitamin bevitele szignifikánsan fokozta a prosztatarák kockázatát. A prosztatarák incidenciájában megfigyelt 17%-os növekedés arra utal, hogy még az ártatlannak tűnő, biológiai szempontból mégis aktív vegyületek, például a vitaminok, is lehetnek ártalmasak. Az a tény, hogy az E-vitamin vagy más anyagok táplálékkiegészítők formájában történő pótlása hatástalan bizonyos gyakori kórképek és rosszindulatú daganatok esetében, illetve alkalmazásuk nem javítja az összegzett túlélést, sőt potenciálisan ártalmasak is lehetnek, ismét aláhúzza annak fontosságát, hogy a fogyasztók szkeptikusak legyenek a nem szabályozott, vény nélkül is kapható készítmények által ígért egészségi előnyökkel kapcsolatban, amennyiben az eddigi klinikai vizsgálatok nem szolgáltak meggyőző bizonyítékokkal előnyös hatásaikat illetően.

(Forrás: Klein EA, et al. Vitamin E and the risk of prostate cancer. The Selenium and Vitamin E Cancer Prevention Trial (SELECT). JAMA. 2011;306:1549−1556.)