A hormonális fogamzásgátlás csökkenti a bakteriális vaginosis kockázatát
Az exogén szteroid hormonok potenciális szerepet játszhatnak a hüvelyi környezet megváltoztatásában oly módon, hogy védelmet nyújtanak a bakteriális vaginosis kialakulásával szemben.
A bakteriális vaginosis a hüvelyi váladékozás leggyakoribb oka a reproduktív korú nők körében. A betegség etiológiája nem tisztázott, de valószínűleg polimikrobiális. A bakteriális vaginosishoz jelentős klinikai következmények társulhatnak, például a HIV-fertőzés fokozott kockázata, koraszülés és kismedencei gyulladásos betegség.
Populációs vizsgálatok adatai csak korlátozottan állnak rendelkezésre, ám a National Health and Nutrition Survey az Egyesült Államokban 29 százalékban adta meg a bakteriális vaginosis prevalenciáját a 17 és 49 év közötti nők körében, míg egy ausztráliai vizsgálat szerint az általános és családtervezési rendeléseken megjelenő 17−25 éves nők 12 százalékánál fordul elő bakteriális vaginosis. A jelenleg rendelkezésre álló első vonalbeli antibiotikumok hatásossága hasonló: körülbelül 70-80 százalékos gyógyulási arán érhető el egy hónap alatt. A fertőzés azonban gyakran kiújul: a 12 hónapon belüli kiújulási arány 58 százalék. A gyógyulási arányban akkor sem mutatkozott tartós javulás, ha kombinált antibiotikumterápiát, szuppresszív antibiotikus sémákat vagy kiegészítő probiotikumokat alkalmaztak.
Számos obszervációs vizsgálat érdekes megfigyelése szerint a hormonális fogamzásgátlót szedő nők csoportjában kisebb az újonnan jelentkező vagy visszatérő bakteriális vaginosis kockázata. Ezek az adatok különösen a kombinált ösztrogén-progeszteron fogamzásgátló készítményekre vagy a „nem specifikánt hormonális fogamzásgátlókra” vonatkoznak, de több vizsgálat is azt jelezte, hogy a csak progeszteront tartalmazó fogamzásgátlók szedése kapcsán is kisebb az incidentális vagy rekurrens bakteriális vaginosis előfordulásának esélye. Az első vonalbeli antibiotikumterápia után a nők 50 százaléka tapasztal kiújulást, és az utóbbi két évtizedben nem történt komolyabb előrelépés a kezelés terén. Mindezek fényében különösen nagy jelentőségűek azok a módosítható tényezők, melyek befolyásolhatják a bakteriális vaginosis iránti fogékonyságot, valamint a fertőzés kiújulását.
Ausztrál kutatók szisztematikus áttekintést és metaanalízist végeztek a hormonális fogamzásgátlás, a hormonális fogamzásgátlás egyes típusai, valamint a bakteriális vaginosis kimenetele közötti összefüggésekkel kapcsolatban rendelkezésre álló adatok felhasználásával.
Betegek és módszerek
Az összes olyan, témába vágó közleményt áttekintették, mely lektorált szakfolyóiratban jelent meg angol nyelven, 2013 januárja előtt, és mely adatokkal szolgált a bakteriális vaginosis és hormonális fogamzásgátlás közötti összefüggésekre vonatkozóan. Nem vették be az elemzésbe a kongresszusi előadás-kivonatokat, a szerkesztőségi kommentárokat és az elemző cikkeket, azonban ezek irodalomjegyzékét is átvizsgálták releváns közlemények után kutatva.
A kiválasztott vizsgálatokban minden életkori csoportból vettek részt nőbetegek, akik körében a bakteriális vaginosis diagnosztikájában igazolt hatékonyságúnak bizonyult módszereket alkalmaztak (pl. Nugent-, Amsel-, Ison-Hay-, Spiegel- és módostott Amsel-módszer). A beválasztás során kohorszvizsgálatokat, véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatokat (RCT, randomized controlled trial) és keresztmetszeti vizsgálatokat kerestek. Azok a vizsgálatok kerülhettek be az elemzésbe, melyek megfeleltek az alábbi kritériumoknak: 1) meghatározták a hormonális fogamzásgátló-használat mértékét; 2) a hormonális fogamzásgátló-expozíció elérte vagy meghaladta a vizsgálati populáció 10 százalékát; és 3) összehasonlítás történt a hormonális fogamzásgátlót használó és nem használó csoport között. A hormonális fogamzásgátlást a következők szerint sorolták be: kombinált ösztrogén + progeszteron készítmények (kombinált csoport), csak progeszteront tartalmazó készítmények (POC [progesterone-only contraception] csoport) és nem specifikált hormonális fogamzásgátlás. Nem vették be az elemzésbe az állatkísérletes vizsgálatokat, illetve azokat a tanulmányokat, melyek csak bizonyos csoportok (pl. posztmenopauzális nők, várandósok) adatait dolgozták fel vagy nem standard módszereket alkalmaztak a bakteriális vaginosis diagnosztikájára. Kizárási kritérium volt továbbá, ha a bakteriális vaginosis-esetek száma nem érte el a 20-at, a résztvevők kevesebb mint 10 százaléka használt hormonális fogamzásgátlást, nem építettek be a vizsgálatba kontroll/komparátor csoportot, vagy a kontrollcsoportot kizárólag méhen belüli fogamzásgátló eszközt (IUD, intrauterine device) használó nők alkották (melyről korábban már közölték, hogy fokozza a bakteriális vaginosis előfordulásának esélyét).
Az alábbi adatbázisokban végezték a keresést: Medline (Web of Knowledge [Pubmed]), Web of Science (Web of Knowledge) és Embase (Ovid). A következő kereső kifejezéseket használták: ((bacterial vaginosis) VAGY (vaginosis) VAGY (bacterial infections and vaginitis) VAGY (gardnerella)) ÉS ((hormonal contraceptive) VAGY (hormone) VAGY (contraceptive) VAGY (contraception) VAGY (oestrogen) VAGY (progesterone) VAGY (progestin) VAGY (Intrauterine device) VAGY (depot medroxyprogesterone acetate/DMPA) VAGY (risk factor)) ÉS Language = (English) ÉS Species =(Humans) ÉS Gender =(Female).
Elsődleges végpontnak tekintették a bármly hormonális fogamzásgátló-használat és a prevalens, incidentális vagy rekurrens bakteriális vaginosis közötti összefüggést.
Eredmények
Az 1713 egyedileg azonosított referencia közül 502, teljes terjedelmében rendelkezésre álló közleményt vizsgáltak a beválaszthatóság szempontjából, és ezek közül 55 közlemény elégítette ki a beválasztási kritériumokat. A hormonális fogamzásgátló-használat a prevalens bakteriális vaginosis előfordulási esélyének, valamint az incidentális és rekurrens bakteriális vaginosis relatív kockázatának szignifikáns csökkenésével társult. A hormonális fogamzásgátlás típusa szerinti elemzés során a kombinált hormonális fogamzásgátló és a POC használata mellett kisebbnek találták a bakteriális vaginosis prevalenciáját, valamint az incidentális bakteriális vaginosis kockázatát. A hormonális fogamzásgátló-használatnak a prevalens/incidentális/rekurrens bakteriális vaginosis összegzett kimenetelére gyakorolt hatásának együttes elemzésekor a hormonális fogamzásgátló-használat bármely bakteriális vaginosis csökkent kockázatával társult.
Következtetések
A bemutatott metaanalízis negatív korrelációt igazolt a hormonális fogamzásgátlók használata és a bakteriális vaginosis kockázata között. Ez ismét azt erősíti meg, hogy az exogén szteroid hormonok potenciális szerepet játszhatnak a hüvelyi környezet megváltoztatásában oly módon, hogy védelmet nyújtanak a bakteriális vaginosis kialakulásával szemben.
