Bőr- és szérummarkerek közepesen súlyos és súlyos pszoriázisban

A 2000 előtt alkalmazott hagyományos módszerek alapvető információkkal szolgáltak a pszoriázisos léziókban fellelhető keratinocytákról, vérerekről és immunsejtekről, ami végül elvezetett a „egyedi” pszoriázis-protein, a pszoriazin felfedezéséhez. A következő évtől kezdve azonban a szélesebb genomikai szemlélet révén mód nyílt a pszoriázis patológiájának holisztikusabb megközelítésére, melynek segítségével például összehasonlíthatóvá vált adott betegnél a pszoriázisos léziókból, illetve a „nem léziós” bőrből származó mRNS expressziójának összehasonlítása.

A pszoriázis-asszociált gének első listája 159 gént tartalmazott. A későbbi génvizsgálatok különböző diszregulált jelutakat azonosítottak, melyekben több száz gén vett részt. A differenciáltan expresszálódó gének (DEG) vagy „pszoriázis-transzkriptum” egyre bővülő listáját többféle tényező befolyásolja, többek között a komplementer DNS-transzkriptumok meghatározására használt biokémiai módszerek terén történt technológiai előrelépések, nagyobb betegcsoportok elemzése, illetve a statisztikai módszerek folyamatos fejlődése.

A génexpressziós profillal párhuzamosan jelentős erőfeszítések történtek arra, hogy hagyományos genetikai módszerekkel és genomasszociációs vizsgálatokkal pontosítsák a kórkép öröklődésére vonatkozó ismereteket. Ennek során 420 olyan kockázati allélt/gént azonosítottak, melyek hozzájárulhatnak a szerzett pszoriázis kockázatának növekedéséhez. Ugyanakkor jelenleg keveset tudunk a kockázati allélok és a megváltozott génfunkció közötti esetleges összefüggésekről.

A pszoriázis metabolikus és proteomikai profiljának meghatározása meglehetősen behatárolt. A tanulmányok jelentős része kizárólag a kis számú keringő protein meghatározására terjedt ki, ugyanakkor adós maradt a keringésben/léziókban lévő proteinek szisztematikus profilmeghatározásával. Egy közelmúltban publikált vizsgálatban azonban proteomikai módszereket alkalmaztak a pszoriázisos bőrléziók profiljának meghatározására, és a keratin és S100 protein termelődését igazolták, melyekről korábban már ismert volt, hogy a transzkriptumok szintjén upregulálódnak.

Az újabb kutatások arra utalnak, hogy a pszoriázis kísérőbetegségei (pl. kardiometabolikus kórképek) mélyrehatóan befolyásolják a betegek általános állapotát, és a feltételezések szerint potenciálisan gyulladásos termékek szintetizálódhatnak a bőrben, melyek aztán onnan felszabadulva a bőr endotéliumán keresztül történő diffúzióval a szisztémás keringésbe kerülhetnek.

Betegek és módszerek

Mindezek ismeretében a szerzők több mint 90 szérumprotein fehérjeprofiljának meghatározására vállalkoztak annak tisztázására, hogy a léziókban megfigyelhető gén-overexpresszió milyen átfedést mutat a szisztémásan detektálható proteinekkel. Ehhez közepesen súlyos vagy súlyos pszoriázisban (psoriasis vulgaris) szenvedő, aktív pszoriázis-terápiában nem részesülő beteg bőrbiopsziájából nyert 85 páros (lézionális és nem lézionális) mintából 4175 transzkriptumot vizsgáltak. (Beválasztási kritérium volt, hogy a beválasztás előtti 2 hétben a beteg nem használhatott helyi szert betegségére, 4 héten belül nem szedhetett szisztémás szert, illetve 3 hónapon belül nem részesülhetett biológiai terápiában.) Kontrollcsoportként 162 egészséges önkéntest vontak be, akiktől szérummintát vettek a vizsgálat céljára. Ezen belül egy kisebb, 149 fős betegcsoport is szerepelt, akik közül 62 személy részt vett a biopsziás alvizsgálatban is. A pszoriázis „mechanikájának” megértéséhez nemcsak a bőrben, hanem a keringésben is ismerni kell a viszonyokat, mivel a korábban még nem azonosított génproduktumok jelentős része olyan funkcionális jelutakhoz kapcsolódik, melyek metabolikus betegségekkel/cukorbetegséggel, illetve a kardiovaszkuláris kockázattal állnak összefüggésben. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a bőrben megfigyelhető megváltozott géntranszkripció nem független azoktól a komorbid állapotoktól, melyek gyakran előfordulnak közepesen súlyos-súlyos pszoriázishoz társulva.

Eredmények

Ebben az új elemzésben 2725 ismert egyedi gént azonosítottak olyanként, melyek differenciáltan expresszálódnak a pszoriázisos léziókban, szemben a nem léziókból származó bőrbiopsziás mintákkal. Ez a génkészlet az eddigi legnagyobb és legátfogóbb génkészletet reprezentálja a pszoriázis molekuláris szintű meghatározásában, és a korábban még nem azonosított géneken belül összefüggést igazoltak a metabolikus betegségekkel/cukorbetegséggel összefüggő funkcionális jelutak és a kardiovaszkuláris kockázatot meghatározó jelutak között. Ezen túlmenően meghatározták a szérumprofilt közepesen súlyos-súlyos pszoriázisban, az egészséges kontrollokkal összehasonlítva az átfedés megítélésére az overexpresszált lezionális gének és az overexpresszált szisztémás proteinek között. Korrelációt igazoltak a metabolikus betegségekkel/cukorbetegséggel, illetve a kardiovaszkuláris kockázathoz kapcsolódó funkcionális jelutak között, ami arra utal, hogy közepesen súlyos és súlyos pszoriázisban összefüggés lehet a bőrből kimutatható megváltozott transzkriptumok, illetve a betegség e formájához gyakran társuló komorbiditások között.

Következtetések

Szisztémás terápiában nem részesülő, közepesen súlyos vagy súlyos pszoriázisban szenvedő betegek bevonásával lefolytatott, a pszoriázis-transzkriptumokkal kapcsolatos eddigi legszélesebb körű vizsgálat további információkkal szolgált a pszoriázisban előforduló, gyulladással összefüggő patológiai folyamatokról, ezen túlmenően korábban még nem látott betekintést engedett a közepesen súlyos-súlyos pszoriázis bőrlézióiban végbemenő biológiai változásokba. Ennek jelentőségét az adja, hogy ezek összefüggésben állnak a pszoriázis szisztémás manifesztációival és a komorbiditásokkal (pl. kardiovaszkuláris kórképek, metabolikus szindróma).

(Forrás: Suárez-Fariñas M, et al. Expanding the psoriasis disease profile: Interrogation of the skin and serum of patients with moderate-to-severe psoriasis. J Invest Dermatol. 2012;132:2552–2564.)