2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

Szükség van-e a háziorvos által végzett szűrésnek D-vitamin-elégtelenség irányában? 1.

Igen, a veszélyeztetett populációkban célzott szűrésre van szükség.

hirdetés

A D-vitamin alapvetően fontos a csontok mineralizációjához. Az elmúlt évtizedben az elégtelen D-vitamin-ellátottság kérdése nagy sajtóvisszhangot kapott azzal összefüggésben, hogy számos kedvezőtlen egészségi vonatkozása merült fel azon túl, hogy károsan befolyásolja a csontrendszer állapotát. Ilyen többek között bizonyos rosszindulatú daganatok, autoimmun betegségek, fertőzések, cukorbetegség és kardiovaszkuláris kórképek gyakoribb előfordulása. A nagy médiavisszhangnak (is) köszönhetően egyre nagyobb számban kerül sor szűrésre D-vitamin-elégtelenség irányában.

A bőrben szintetizálódó prohormon, a D-vitamin szérumszintjeit számos tényező befolyásolja, többek között a napfényexpozíció, a bőrpigmentáció, az életkor, a zsírtömeg és az étrendi bevitel. Aktív hormonális formájában (1,25-dihidroxi-D-vitamin) a D-vitamin fő funkciója a kalcium és foszforhomeosztázis fenntartása. A D-vitamin-státusz felmérésének legjobb módszere a 25(OH)D szérumkoncentrációjának mérése.

Az Institute of Medicine (IOM) 2010 novemberében beszámolót tett közzé a kalcium és D-vitamin étrendi bevitelére vonatkozóan. Ebben a dokumentumban az IOM nem a csontrendszer állapotával kapcsolatos kimeneteleket elemezte, hanem olyan tényezőket, mint például a rosszindulatú daganatok, szív- és érrendszeri megbetegedések és cukorbetegség előfordulása, az immunválasz és a reproduktív kimeneteli paraméterek. Megállapították, hogy a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok nem elégségesek annak igazolására, hogy a D-vitamin-státusz szűrésének jelentősége lenne a felsorolt betegségek prevenciójában. Az IOM jelentése ugyanakkor egyértelműen kinyilvánította a D-vitamin jelentőségét mint a csontrendszer állapotának összegzett végpontját, különös tekintettel a kalciumfelszívódásra, kalciumretencióra és a fokozott ásványianyag-sűrűségre, valamint a rachitis, osteomalacia és csonttörések megelőzésére.

Röviddel az IOM dokumentumának nyilvánosságra hozatalát követően az Endokrin Társaság klinikai gyakorlati irányelvet tett közzé a D-vitamin-elégtelenség kivizsgálásával, megelőzésével és kezelésével kapcsolatban, különös tekintettel a D-vitamin-elégtelenség szempontjából leginkább veszélyeztetett csoportokra. Az alábbiakban felsorolunk néhányat a D-vitamin-elégtelenség rizikófaktorai közül:

-         fekete bőrű és hispán származás

-         20 kg/m2 feletti testtömegindex

-         krónikus vesebetegség

-         granulómaképződéssel járó kórképek

-         májelégtelenség

-         hyperparathyroid szindróma

-         malabszorpciós szindrómák

-         gyógyszerhasználat (pl. antiepileptikumok, glükokortikoidok, AIDS kezelésében használt gyógyszerek, gombaellenes szerek, kolesztiramin)

-         idősebb kor, kórelőzményben elesések vagy nem traumás eredetű csonttörések

-         osteomalacia

-         osteoporosis

-         terhesség és szoptatás

-         rachitis

-         lymphomák egyes típusai

A felsorolt tényezők többsége osteoporosis kialakulására hajlamosíthat. Tekintettel a D-vitaminnak a csontok mineralizációjában betöltött szerepére, a D-vitamin-státusz felmérését célzó szűrővizsgálatot kell mérlegelni mindazoknál, akik osteoporosisban szenvednek, vagy kockázati tényezőkkel rendelkeznek osteoporosis kialakulására. Bár egyre több bizonyíték gyűlik össze arra vonatkozóan, hogy a D-vitamin a csontrendszeren kívül is jelentőséggel bírhat, szélesebb populáció bevonásával lefolytatott nagyobb randomizált, kontrollos vizsgálatok szükségesek, mielőtt a D-vitamin-elégtelenség szűrését szélesebb körre is kiterjesztenénk.

A szűréssel kapcsolatos dilemmákon túl abban sem egyeztek meg a nemrégiben közzétett tanulmányok, milyen D-vitaminszint elérését kell kitűzni ahhoz, hogy a csontrendszer állapota optimális legyen. Az IOM álláspontja szerint 20 ng/ml (50 nmol/l) 25(OH)D-szint elegendő lehet a csontrendszer egészségének biztosításához. A csípőlapát-biopsziák adatai, valamint a törésellenes hatékonyságot elemző két metaanalízis megállapítások alapján ugyanakkor az Endokrin Társaság irányelvei azt javasolják, hogy legalább 30 ng/ml (55 nmol/l) 25(OH)D-szint elérését kell kitűzni. A National Health and Nutrition Examination Survey elnevezésű vizsgálatban azt találták, hogy a csípőlapáton mér nagyobb ásványianyag-sűrűség magasabb 25(OH)D-szérumszintekkel társult. Ezt fiatalabb és idősebb betegeknél, illetve különböző etnikai háttérrel rendelkező személyeknél egyaránt megfigyelték.

Bár nem jött el az idő a D-vitamin-hiány általános populációra kiterjesztett szűrésére, e témában folyamatosan fejlődnek és alakulnak az ismereteink. A D-vitaminnak a csontrendszeren túlmutató egészségi előnyei nagyobb randomizált, kontrollos vizsgálatokban is bizonyítást nyerhetnek, mely a jövőben alapot teremthet a populációszintű szűréshez. Addig is azokra a csoportokra kell összpontosítanunk, akik osteoporosisban szenvednek vagy kockázati tényezőkkel rendelkeznek osteoporosis kialakulására.

(Forrás: Eck LM. Should family physicians screen for vitamin D deficiency? Am Fam Physician, 2013;87:542A−541B)

Dr. S.I.
a szerző cikkei

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!