Dr. Lipták Judit cikkei

Valamennyi degeneratív kórkép esetén elsődleges lenne a megelőzés (felvilágosítás, testsúlykontroll, diétás tanácsadás, rendszeres fizikai aktivitás, mozgásprogram stb.), amiben le vagyunk maradva – nyilatkozta lapunknak dr. Szűcs Gabriella tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Reumatológusok Egyesületének főtitkára.

A hazai gasztroenterológia leszakadóban van a nemzetközi szinttől. A felzárkózáshoz elengedhetetlen a szakma alulfinanszírozottságának megszüntetése, a benne dolgozók jobb megbecsülése – mondja lapunknak a többi közt dr. Gyökeres Tibor, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnöke, az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház, Gasztroenterológia osztályvezető főorvosa, a World Endoscopy Organisation, Standards of Practice Committee társelnöke.

Világszerte elérhető eljárás a botulinumtoxin-kezelés spaszticitásban. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE), Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Neurológiai Klinika és annak Neurorehabilitációs Osztálya egy különleges egységet képez, és számos új terápiás és rehabilitációs eljárás is elérhető itt, többek között ez a terápia is. Erről nyilatkozott lapunknak dr. Klivényi Péter professzor, a tanszék vezetője.

A kardiológia továbbra is vonzó terület a végzős orvostanhallgatók körében, a debreceni klinika rezidensi helyeire minden évben négy-ötszörös a túljelentkezés. Nagyon sok tehetséges, ambiciózus fiatalt látok, akik néhány év alatt egy-egy területen jelentős gyakorlatra tesznek szert, önállóan képesek dolgozni – nyilatkozta lapunknak Csanádi Zoltán professzor, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (DEKK) Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikájának igazgatója, a Magyar Kardiológusok Társaságának előző elnöke.

Nálunk az elhízás kezelésének semmilyen formája, semmilyen súlyosság vagy anyagi helyzet mellett nem közfinanszírozott. 15-20 éve még egészségrendeléseket képzeltem, ahol szervezetten történnek a vizsgálatok, a kockázatfelmérés – nemcsak a kardiometabolikus, hanem a daganatoké, infekcióké és csontritkulásé is –, ahol edukátor, dietetikus, mozgásterápiás szakember és pszichológus is dolgozik. Ma már nem vagyok ilyen naiv – nyilatkozta lapunknak dr. Bajnok László, a Pécsi Tudományegyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinika, Endokrinológiai és Anyagcsere Tanszékének vezetője.

Amerikában már jóváhagyták az immunológiai támadáspontú szer alkalmazását. Reményeink szerint 1-1,5 éven belül Magyarországon is elérhetővé válik a készítmény. Eddig az 1-es típusú diabetest gyógyíthatatlan betegségnek tartottuk, szó sem volt arról, hogy ez valaha megváltozik, ezért az új kutatási eredmények mindenképpen óriási előrelépést jelentenek – nyilatkozta lapunknak dr. Kis János Tibor, az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő Inzulinpumpa és Szenzor Központjának vezetője.

Szomorú, hogy párbeszéd,  szakmai konszenzuskeresés és forrásbevonás helyett hirtelen ötletek és kapkodás mentén történik a magyar egészségügy működőképességének fenntartása. – nyilatkozta lapunknak Rurik Imre, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vendégprofesszora.

A neurológiai ritka betegségek között az új terápiák elérhetővé válásával egyre nagyobb figyelem irányul a spinalis muscularis atrophiára (SMA). A témában jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező Anna Lusakowska, a Varsói Orvostudományi Egyetem Neurológiai Klinikája munkatársának egyik közelmúltban megjelent közleménye (Łusakowska, A., Wójcik, A., Frączek, A. et al. Long-term nusinersen treatment across a wide spectrum of spinal muscular atrophy severity: a real-world experience. Orphanet J Rare Dis 18, 230 (2023). https://doi.org/10.1186/s13023-023-02769-4) jelentős, a való életből származó hosszútávú kezelési adatokat mutat be. Kiemelkedő fontosságú ez a közlemény azért is, mert most először számolnak be különböző súlyosságú esetekről széles életkori spektrumot felölelve. Nagy öröm volt vele személyesen is találkozni és beszélgetni 2023 novemberében.

A nem gyógyszeres kezelések komolyan fejlődnek, támaszkodnak a kognitív tudományok eredményeire, tudományosan megalapozottá váltak. Komoly eredményeket hoznak a nem kifejezetten gyógyszeres terápiákkal kapcsolatos vizsgálatok – nyilatkozta lapunknak dr. Purebl György, a Pszichoterápiás Tanács Szövetség elnöke.

A betegnek elképzelése sincs a betegségéről, ezért betegtovábbképzéseket kellene szervezni (nem orvosi feladat!) azért, hogy ne a szomszédtól, a hamis prófétáktól, pláne ne a becsapásra szakosodott internetes oldalaktól ismerje meg a saját betegségét. Az önvérnyomásmérésnek, a vércukormérésnek, a diétásnapló vezetésének, a testmozgásnak szabályai vannak, a tennivalót igénylő betegségjeleket is meg kell tanulni. Az internetet, okoseszközöket egyre többen használják, ez pedig a gondozás nagy lehetősége, tessék kihasználni! – mondta lapunknak dr. Nagy Viktor, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológia Klinikájának osztályvezető főorvosa.

Mai onkológiai tudásunk szerint az onkológiai betegek 50-60%-a meggyógyítható, vagy legalábbis krónikussá tehető, a cukorbetegséghez vagy a magas vérnyomáshoz hasonlóan. Éppen ezért a döntéseink meghozatalánál arra is nagy hangsúlyt fektetünk, hogy hosszú távban gondolkozzunk, az életminőséget is maximálisan szem előtt tartva – nyilatkozta lapunknak dr. Furka Andrea, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Onkológiai Klinikájának adjunktusa.

Már nem immunszuppresszióról beszélünk, hanem sokkal inkább immunmodulációról, ami arra utal, hogy egy finomabbra hangolt terápiás arzenál van a kezünkben – nyilatkozta lapunknak dr. Szamosi Szilvia, az MRE Északkelet-magyarországi Szekciójának elnöke.

A bőrgyógyászatban is komoly fejlesztések zajlanak minden területen. Az MI-t használják anyajegyvizsgálatra alkalmas eszközök szoftvereiben, a mikrobiom összetételének elemzésében – nyilatkozta lapunknak dr. Gaál Magdolna, a Magyar STI Társaság alelnöke.

Egy vezetőnek talán a legnehezebb feladata a változás keresztülvitele és elfogadtatása. Ez akkor is nehéz, ha a változás hosszú távon pozitív eredményeket fog hozni. Nap mint nap meg kell élni az ellenállást, úgy, hogy közben nem szabad feladni és érzelmileg involválódni. Ezt nekem még tanulni kell. A cél ugyan egy, a jobb és hatékonyabb betegellátás, csak a résztvevők ezt különböző aspektusból látják, és ez sok feszültséget generál – nyilatkozta lapunknak dr. Papp Mária, a Debreceni Egyetem Gasztroenterológiai Klinikájának tanszékvezetője.

A betegek online, e-vizit formájában való gondozása erős lendületnek indult. Eleinte ezt a Covid–19-pandémia kényszerítette ránk, de a módszer valóban időtakarékos és hatékony, még a Covid–járvány után is. Azonban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy soha nem lesz olyan értékű az e-vizit, mint a személyes – mondta lapunknak Kis János Tibor, az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő Inzulinpumpa és Szenzor Központjának vezetője.

Hazánkban a progresszivitási szinteket többnyire követő elvek alapján az országos intézetben és a nagyobb regionális vagy megyei centrumokban szinte minden modern diagnosztikai és terápiás lehetőség rendelkezésre áll. A kisebb ellátóegységekből a centrumok felé történő betegáramlást a betegutak optimalizálása teszi lehetővé, melyet a Covid miatt kialakult online konzultációs felületek tovább javítanak – nyilatkozta lapunknak dr. Maráz Anikó, a Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinikájának adjunktusa.

„Nagyon rossz állapotú betegeken is tudunk segíteni, de ehhez az szükséges, hogy mindenkinek megadjuk az esélyt a felépülésre. A csapatmunka kiemelten fontos, sok múlik az ápolókon, hiszen gondos ápolás nélkül nem érvényesül a terápia. A geriátriai team résztvevői a beteg, a család, az ellátó személyzet – geriáter, ápolók, gyógytornász, ergoterapeuta, dietetikus, szociális munkás is” – nyilatkozta lapunknak dr. Takács Katalin, a Dombóvári Szent Lukács Kórház krónikus belgyógyászati osztályának vezetője, aki a Pécsi Tudományegyetem Alapellátási Intézetének Palliatív Tanszékén tanársegéd, a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság tagja.

„Körülbelül évi 5 milliárd forint és 50 magasan képzett vegyész, vegyészmérnök, gyógyszerész dolgozik azon, hogy áttörést érjünk el a nehezen kezelhető daganatok kezelésében.”

A tüdőrák területén forradalmi újdonságok érkeztek és várhatók is. Alapvetően változott meg a gondolkodásunk. A betegek kezelése korábban sok kudarccal és szenvedéssel járt. Ma már az előrehaladott betegség is évekig kontrollálható, de néha gyógyítható is lehet, sokszor éveket adhatunk a betegnek jó életminőségben – nyilatkozta lapunknak dr. Pápai-Székely Zsolt, a Fejér Megyei Szent György Kórház tüdőosztályának vezetője, 2022 májusa óta a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke.

Tavaly augusztusban jelent meg az ajánlás a nehezen kezelhető rheumatoid arthritisről. Nagy az érdeklődés a cikk iránt, sokan olvassák és idézik, világszerte számos új kutatás alapját képezi már. A mi munkacsoportunk új kutatása is ezen a közleményen alapul, amelynek során mesterséges intelligenciára épülő algoritmussal segítjük a nehezen kezelhető betegek kiválasztását. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy nem kell minden pácienst egyenként átnézni, hanem a mesterséges intelligencia kiválasztja a valószínűleg problémás betegeket – mondta lapunknak dr. Nagy György, az MRE alelnöke, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszékének vezetője.

A Földön jelenleg körülbelül 1 milliárd ember dohányzik, ez a szám évek óta stabil. A világ népességének gyarapodását is figyelembe véve ennek alapján az adódik, hogy a dohányosok aránya az összlakosságban folyamatosan csökken. 2007 és 2019 között a dohányosok aránya globálisan 22,7%-ról 17,5%-ra csökkent, ami 23%-os esésnek felel meg (1). Mindez azonban még mindig évente 80 millió új diagnosztizált tüdőrákos esetet és 64 millió tüdőrák miatti halálesetet jelent. A dohányosok arányának csökkenése a Földön nem egyenletes. Míg a fejlett világban egyre kisebb a dohányosok aránya, a fejlődő országokban rohamos növekedésnek vagyunk tanúi.

A cardiovascularis mortalitás még 10 év után is kedvezőbbnek bizonyult az intervenciós csoportban, függetlenül a résztvevők nemétől, a fennálló diabetestől, az anamnézisben szereplő ischaemiás szívbetegségtől. A NYHA funkcionális osztályoktól függetlenül is kisebbnek találták a cardiovascularis halálozást az aktívan kezelt csoportban.

A gasztroenterológia és azon belül a hepatológia nemzetközi szinten a legkompetitívebb szakterületek közé tartozik, egyes országokban nehezebb bejutni a gasztroenterológiai szakképzésbe, mint egy idegsebész rezidensi állást elnyerni – nyilatkozta lapunknak dr. Papp Mária, a Debreceni Egyetem Gasztroenterológia Klinikájának tanszékvezetője.

A transzfuziológiában a sejtterápiás projektek jelentik a jövőt. A másik perspektivikus terület a regeneratív medicina, a szövetszabászat – nyilatkozta lapunknak dr. Tordai Attila, a Magyar Hematológiai és Transzfuziológiai Társaság főtitkára, a 2019-ben megalakított budapesti orvosegyetemi Transzfuziológiai Tanszék alapító tanszékvezető egyetemi tanára.

„Ma már szinte természetes, hogy a páciensek nagy része szeretne szerepet vállalni a saját kezelésében.” Dr. Gyulai Rollanddal, a Pécsi Tudományegyetem Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinikájának tanszékvezető professzorával, a Magyar Dermatológiai Társulat hamarosan leköszönő elnökével beszélgettünk a szakmai szervezet új céljairól.

„Az elhízás komplex, krónikus, visszatérő, progresszív betegség. Emellett az elhízás, de már a túlsúlyos állapot is kockázatot jelent további metabolikus elváltozásokra, következményes betegségek, így például daganatos betegségek kialakulására” – nyilatkozta a medicalonline-hu-nak Dr. Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke, egészségügyi szakmenedzser, elhízástudományi szakértő.

Az elektronikus cigaretta napi gyakorisággal való használata a hagyományos dohányzás nagyobb arányban való abbahagyásával áll kapcsolatban azoknál, akik korábban nem tervezték azt, hogy valaha leszoknak a cigarettázásról.

Az elhízás az első helyen szerepel a metabolikus szindrómában mint kiindulási pont – mondta lapunknak dr. Simonyi Gábor, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság főtitkára, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Anyagcsere Központjának vezetője.

A szívbetegek egy részénél rizikófaktorként megjelenik az elhízás és a diabetes. Őket le kell fogyasztani és egészséges étkezésre átállítani. Dr. Toldy-Schedel Emil, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója nyilatkozott a Medical Tribune-nek.

A pszichiátereket kihívások elé állította és állítja a járvány. Nagyon nagy lett az igény a pszichiáterek munkájára, sok helyen várólisták alakultak ki, még a magánpraxisban is – nyilatkozta lapunknak dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének igazgatója.

„A koronavírus-pandémia felhívta a figyelmet arra, hogy szakmánknak nagyobb figyelmet kell fordítania a jövőben az infektológia területére. Az elkövetkező évtized a pulmonológiai infektológia előretörését eredményezi majd” – nyilatkozta lapunknak dr. Ostoros Gyula, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa.

Az Emmi által közreadott „Tartós ápolás-gondozásra vonatkozó stratégia 2030” című írásban olvasható, hogy indokolt a krónikus betegségek megelőzésére irányuló feladatok megosztásának felülvizsgálata az átfedések és hiányosságok azonosításának céljából. A krónikus ágyak számát 40%-kal növelni fogják. A betegségmegelőzés sikerét növelné a háziorvos, védőnő és az egészségfejlesztő irodák tevékenységének rendszerszintű összeegyeztetése – mondta lapunknak dr. Zékány Zita, a Békés Megyei Központi Kórház Krónikus Belgyógyászati Osztályának vezetője, a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság főtitkára.

A való életből származó kardiovaszkuláris mortalitási adatokat elemezve von le következtetéseket egy nemrégiben elvégzett dél-koreai vizsgálat az éghető cigaretta (CC) és a nem éghető nikotin- vagy dohánytermékekhez (NNTP) köthető szív- és érrendszeri kockázatokról.

A jelenleg rendelkezésre álló evidenciák összessége erőteljesen arra utal, hogy a hevített dohánytechnológiák használata ugyan nem rizikómentes, de a cigarettázásnál potenciálisan kevésbé káros alternatívát kínál azon felnőtt dohányosok számára, akik egyébként folytatnák a cigarettázást.

A módosított kockázatú dohánytermékekhez köthető egyéni és közegészségügyi kockázat objektív megítéléséhez nagyban hozzájárulhat a transzparens, tudományos evidenciákon nyugvó megközelítés. A módosított kockázatú dohánytermékekekkel kapcsolatosan megtehető állítások megfogalmazása az USA-ban az FDA jogkörébe tartozik.

A telemedicina a korábbinál mindenképpen nagyobb teret érdemelne, főleg a krónikusan gondozott betegek esetében lehet kiváltható vele a személyes jelenlét. Veszélyei is vannak azonban, mert az orvos nem látja a beteget, nem látja a mozgását, a kezét, az ízületeit, nem tudja megtapintani, így fontos megfigyelések elsikkadhatnak. Nem könnyű megtalálni az optimális egyensúlyt – mondta lapunknak prof. dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszékének vezetője.

Mivel gyermek ECMO kezelés jelenleg a GOKVI-ban és a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben történik, hasznos lenne ezen két intézet összefogásával egy folyamatos készenlétet biztosítani tudó mobil ECMO team felállítása, nyilatkozta a Medicalonline-nak dr. Schnur János, a Heim Pál kórház Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályának a vezetője.

Svédország a legjobb példa az ártalomcsökkentés előnyeire, ahol a hagyományos dohányzás már lassan kimegy a divatból, és vele a dohányzással összefüggő betegségek is – nyilatkozta a MedicalOnline-nak dr. Karl Fagerström.

A bőrgyógyászatban is hatalmas áttörést jelentett az utóbbi évtizedben a genetikai, immunológiai és mikrobiológiai vizsgáló módszerek és terápiák robbanásszerű fejlődése. Az STI-rendelésen a mikrobiológiai, molekuláris biológiai diagnosztikai módszerek korszerűsítése, a mikrobiom még jobb megismerése jelenti a legnagyobb segítséget – nyilatkozta lapunknak dr. Gaál Magdolna, a Magyar Dermatológiai Társulat vezetőségi tagja.

Ma már jelentős kardiovaszkuláris és renális kockázatot csökkentő modern antidiabetikumokkal rendelkezünk, melyek a cukorbetegség eredményes kezelését segítik – mondta lapunknak dr. Hidvégi Tibor főorvos.

A hagyományos cigarettafüsthöz képest egy nagyságrenddel kevesebb féle vegyületet tartalmaz a hevített dohánytermék aeroszolja. Mindössze néhány olyan vegyület mutatható ki a hevített dohánytermék aeroszoljából, ami nincs jelen a 3R4F cigaretta füstjében, ezek a vegyi anyagok nagy valószínűséggel a hozzáadott aromáknak tulajdoníthatók.

Nálunk a bő egy esztendő alatt senki sem kapott Covid-19-fertőzést az endoszkópos vizsgálatok következtében − hiszen a beöltözés szabályait nagyon konzekvensen igyekeztünk betartani, magam különösen fontosnak tartottam és tartom az egyébként a legveszélyesebb vizsgálatok közé sorolható tápcsatornai endoszkópia során az arcvédő pajzs mindenkori használatát” – nyilatkozta lapunknak dr. Altorjay István tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság vezetőségi tagja.

Az ST-elevációs infarktus miatt kórházba kerültek száma a nemzetközi adatok szerint 30−40%-kal csökkent. Ennek oka elsősorban a fertőzéstől való félelem, s nem az események számának valós csökkenése. Ha a panaszok olyan súlyosak voltak, hogy mégis orvoshoz fordultak a betegek, akkor az ún. iszkémiás idő francia felmérés szerint a háromszorosára nőtt, és ezzel természetesen a terápiás beavatkozás sikerességének a valószínűsége is arányosan csökkent – mondta lapunknak dr. Tóth Kálmán professzor, a Pécsi Tudományegyetem klinikaigazgató egyetemi tanára.

„A mostani kényszerű korlátozások a gyakorlatban is bebizonyították, hogy az online eszközök hétköznapi és terápiás alkalmazása lehetővé teszi a kapcsolatok fenntartását és az emocionális támogatást. Ez nem pótolja a személyes találkozások érzelmi hangulatát, de óriási előrelépést jelent a magányos gyötrődéshez és az izolációhoz képest. Hiszen így megoszthatjuk félelmeinket és érezhetjük, hogy nem vagyunk egyedül a bajban” – nyilatkozta lapunknak dr. Osváth Péter, a PTE Klinikai Központ Pszichiátria és Pszichoterápiás Klinika igazgatóhelyettese.

A MedicalOnline dohányzással kapcsolatos kérdéseire ez alkalommal David Khayat MD, PhD, FASCO válaszolt, aki a Department of Medical Oncology at Pitié-Salpêtrière Hospital vezetője; onkológus professzor a Université Pierre et Marie Curie-n; a The University of Texas MD Anderson Cancer Center társprofesszora;a Director General of the World Health Organization tanácsadója; a Journal of Clinical Oncology szerkesztője; számos nemzetközi tudományos bizottság tagja.

Olyan időszakban kezdtem pályafutásomat, amikor a neurológia rohamtempójú átalakulása zajlik. Gondoljunk csak arra, hogy 10 évvel ezelőtt hol tartott a stroke-ellátás vagy a sclerosis multiplex kezelése – nyilatkozta lapunknak dr. Klivényi Péter, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára.

Olvashattuk az emlőrákos beteg történetét a beteg szempontjából. Most kezelőorvosát, dr. Bodoky György professzor urat kérdezem, hogyan látta ő ugyanezt az esetet az onkológus orvos szemszögéből.

Az idős betegek ellátásának megszervezése még sok kihívást jelent. Kétségtelenül kevés a geriáter szakorvos. Ameddig nincsenek geriátriai osztályok, ahol a szakmai előrejutás, szakmai karrier biztosítva látszik, nem várható el a fiataloktól, hogy ezt a szakterületet válasszák,  mondta lapunknak dr. Zékány Zita, a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság főtitkára.

A krónikus mieloid leukémia terápiájában alkalmazott tirozin-kináz-inhibitorok (imatinib, nilotinib, dasatinib) a progressziómentes és a teljes túlélés szempontjából nem különböznek egymástól szignifikánsan. A hatóanyagok közti választás során tekintettel kell lenni a mellékhatásprofiljukra is.

Alapvetően fontos, hogy mind a krónikus, mind pedig az akutan jelentkező pulmonológiai betegek a járvány idején is megfelelő ellátásban részesüljenek. Ez nem csupán rajtunk, orvosokon, egészségügyi személyzeten múlik. Szerepet játszik a betegek félelme a Covid-fertőzéstől” – mondta lapunknak dr. Ostoros Gyula, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke.

A dohányzás mindenkit érintő, globális probléma, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy nemzetközi felmérések szerint a világon több mint 1 milliárdan, hazánkban pedig több mint 2 millióan dohányoznak. Mindannyiunk számára a legideálisabb az lenne, ha minden ember távol maradna a dohányzástól és el sem kezdené, vagy ha valaki már dohányzik, minél előbb leszokna. Azonban elég magas azoknak az aránya, akik az ismert kockázati tényezők tudatában sem hagynak fel ezzel a káros szokással. Ebből a tényből kiindulva és a fenti számok ismerete mellett nem csoda, hogy a tudomány és a technológia összefogott, hogy közös erővel megtalálják a megoldást a dohányzással kapcsolatos ártalmak csökkentésére. Persze a tudomány is egyet ért azzal, hogy a legjobb döntés a dohányzástól való teljes tartózkodás, a leszokni vágyókat pedig minden esetben támogatni kell törekvésükben, de azoknak, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, érdemes tájékozni a cigarettánál alacsonyabb káros anyag kitettséggel járó, füstmentes alternatívákról. A Medical Online dr. Ignatios Ikonomidis professzorral* beszélgetett a témában.

A lehetőségek gazdag tárháza áll rendelkezésünkre, számos  régi és új készítmény, de egy jelentős betegcsoportban mégsem sikerül elérni az EULAR által is megfogalmazott terápiás célt. Sokféleképpen közelíthető a kérdés, amitől függően a rheumatoid arthritises (RA) betegek 20-50%-a is a nehezen kezelhető csoportba sorolható – mondta a MedicalOnline-nak dr. Nagy György egyetemi tanár, osztályvezető főorvos, a Medical Tribune augusztusi számának vendégszerkesztője.

Papp Zoltán professzort, a szülészeti genetika úttörőjét nem kell bemutatni a hazai orvostársadalomnak. A Medical Tribune-nek adott exkluzív interjújában betekinthetünk a kezdetekbe, a magyar tudomány történetének fontos fejezetébe.

A bőrgyógyászatban tetszett, hogy vizuális élmények, tapasztalat alapján sokszor gyorsan felállítható a diagnózis. Apróbb jelek alapján komolyabb betegségek is felismerhetőek, időben kezelhetőek, és vonzó volt számomra, hogy a terápiás válasz gyorsan, egyszerűen megítélhető, mondta lapunknak dr. Remenyik Éva, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrgyógyászati Klinika, Általános Orvostudományi Kar Bőrgyógyászati Tanszék egyetemi tanára, igazgatója.

Érdemes lenne az 50 évesnél idősebbeknek évente felkeresni a szemészt, aki a makuladegeneráció, a glaucoma, a szemfenéki elváltozások szűrésével, az eltérések időbeli felfedezésével segítheti a későbbi súlyos elváltozások megelőzését – mondta lapunknak dr. Nagy Zoltán Zsolt professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója.

Prof. dr. Pécsvárady Zsolttal, a Pest megyei Flór Ferenc Kórház osztályvezető főorvosával beszélgettünk a dohányzás vaszkuláris hatásairól.

„Át kellett alakítani a korábbi működési rendünket, hiszen az endoszkópiák során a légúti váladékból a vizsgáló légterébe kijutó és a felületekre kerülő vírus mind a vizsgálatban közreműködő személyzetet, mind a betegtársakat nagy fertőzésveszélynek teszi ki. Emiatt a személyi védőeszközök használatában eddig nem látott új szabályokat kellett bevezetni, és a vizsgálók fertőtlenítését is a korábbiakhoz képest jóval szigorúbban kellett szabályozni” – mondta lapunknak dr. Vincze Áron, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság leendő elnöke.

Jelenleg a júliusban végző praxisközösségek tagjai nem tudják még, hogy lehet-e majd folytatni az egy éve megkezdett munkát, emeli ki a lapunknak adott interjúban dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszékének tanszékvezető-helyettese, a Medical Tribune idei júniusi lapszámának vendégszerkesztője.

Nagyon sokat finomodtak a terápiás irányelvek, és bővül az alkalmazott innovatív gyógyszerek száma is. Szinte valamennyi betegségben ma már terápiás célokat fogalmazunk meg, amit igyekszünk elérni. Sajnos minden erőfeszítésünk ellenére sem érünk el 100% sikerrátát – mondta lapunknak dr. Tarr Tünde, a Debreceni Egyetem ÁOK- Belgyógyászati Intézet, Klinikai Immunológiai Tanszék docense, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság főtitkára.

„Egy dohányos embert nem lehet két mondattal leszoktatni a nikotinfüggőségéről. A legfontosabb a megelőzés lenne különböző egészségnevelő programokkal már gyermekkorban” – mondta dr. Szondy Klára pulmonológus főorvos.

„Sajnos a függőségről fenyegetéssel nem lehet leszoktatni a beteget. Az ideális az lenne, ha senki nem kezdene el dohányozni” – mondta lapunknak dr. Toldy-Schedel Emil kardiológus, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója.

Petke Zsolt főorvossal, a Nyírő Gyula OPAI addiktológus főorvosával beszélgettünk, aki függőkkel foglalkozik már 20 éve.

„Szembe kell a szakembereknek és a betegeknek is nézniük azzal, hogy ez függőség, ami valójában egy betegség. A páciensünkkel is meg kell ezt értetni. Mindenkinek más lesz az az érv, ami meggyőzi őt arról, hogy addikcióban szenved. A panaszmentes, fiatal, jó állapotú ember ezt nehezen fogadja el, hiszen nincsen panasza” – világít rá lapunknak dr. Kovács Gábor, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója arra a megközelítésre, ami szükséges ahhoz, hogy a páciens sikeresen le tudjon szokni a dohányzásról.

Az emberi agy működésének egyre mélyebb megismerésével nyilvánvalóvá vált, hogy még a legegyszerűbb, elemi kórjelenségek mögött is bonyolult hálózatok működésének, összehangoltságának zavarai állnak. Ha komplex példaként a depressziót vesszük, pompásan illusztrálja ezt az állítást: az a fajta sokféleség, ami az ebbe a csoportba tartozó állapotokat jellemzi, szinte biztosan kizárja, hogy egy Szent Grál felfedezésével adjunk csattanós választ a terápiás kihívásokra – mondta lapunknak dr. Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság leendő elnöke.

A krónikus időskori betegségek sok évig fennállnak, ezeket visszafordítani nehéz, fontosabb lenne a prevenció – mondta lapunknak Hidasi Zoltán, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának docense.

Tüdőrákban is teret hódít a személyre szabott medicina. A betegségkép, melyet korábban homogénként voltunk kénytelenek felfogni, rendkívül variabilis – mondta lapunknak dr. Ostoros Gyula, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke.

Dr. Kiss Gabriellát, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Központi Aneszteziológiai és Intenzív Osztályának osztályvezető főorvosát kérdeztük az intézetben már egy éve alkalmazott extrakorporális membránoxigenátorral (ECMO) kapcsolatos tapasztalatokról.

Az immunterápia napjaink legígéretesebb lehetősége, sok daganattípusban mutatkoznak hatásosnak monoterápia formájában vagy kemoterápiával kombinálva – mondta lapunknak dr. Pápai Zsuzsanna, a Honvédkórház Onkológiai Osztályának osztályvezető főorvosa.

Az elmúlt évtizedben egyértelműen látszik, hogy a minimál invazivitás a fül-orr-gégészetben is egyre inkább gyökeret ereszt – mondta lapunknak dr. Gerlinger Imre egyetemi tanár, a Pécsi Tudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója.

Gondot jelent, hogy a gyógyszerek bevezetésekor általában csak a felnőttekre gondolnak. A klinikai vizsgálatok fázisában kaptunk szirupot, de a vizsgálat végeztével már csak a hazai forgalomban lévő darabolt tablettát vagy felbontott kapszulát tudjuk adni a betegeknek, viszont így megváltozhat hatóanyag felszívódása és ezzel sajnos a hatékonyság is. Fontos lenne a gyereknek alkalmas kiszerelés elérhetővé tétele a jobb terápiás eredmények érdekében – mondta lapunknak dr. Altmann Anna, a Budai Gyermekkórház Gyermekneurológiai és Epilepszia Szakrendelésének vezetője.

A háziorvos szakmailag egyedül, ellenőrzés nélkül dolgozik, a módszertani támogatást nyújtó országos intézetet megszüntették. Az ismét visszahozni tervezett kollegiális vezetői rendszer erre nem alkalmas – mondta lapunknak dr. Rurik Imre, a Családorvos Kutatók Országos Szervezete elnöke.

Az infarktusellátás körülményei európiai szintűek, az ellátáshoz való hozzáférés azonban rosszabb – mondta lapunknak dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára.

A szülészeti ellátást jogosan éri kritika nap mint nap a túlzott medikalizáció és a császármetszések túlzott gyakorisága miatt. A bababarát, anyabarát és családbarát szülészeti ellátás megvalósításában sokkal nagyobb teret kellene adnunk a szülésznőknek – mondta lapunknak dr. Póka Róbert, a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának professzora.

A bőrgyógyászat számos területet felölelő, dinamikusan fejlődő szakma. A helyi kezelésben használatos krémeken és kenőcsökön túl számos újonnan fejlesztett szisztémás gyógyszer és eszköz segít bennünket a mindennapokban a diagnosztika és a kezelés területén. A leíró bőrgyógyászat helyét átvette a funkcionális dermatológia. Egyre több betegségnek ismerjük részletesen a patogenezisét, melynek köszönhetően új támadáspontokat célzó kezelési stratégiák jelennek meg. Az esztétikai bőrgyógyászat területén nap mint nap új eszközök, anyagok és eljárások látnak napvilágot − mondta lapunknak Baltás Eszter, a Szegedi Tudományegyetem docense, a Magyar Dermatológiai Társulat főtitkára.

Hatalmas mennyiségű adat áll rendelkezésünkre. Ezeket hatékonyan feldolgozva sokat léphetünk előre a gyógyszerfeljesztésben, a központi idegrendszeri betegségek korai diagnosztikájában, a farmakovigilanciában, írta a PharmaOnline.

A fogászatban akkor jelent komoly gondot a dohányzás, amikor a betegnek fix fogpótlásra van szüksége implantátummal. Az implantátum elvesztése sokba kerül, maga a beavatkozás nagy megterhelést jelent, hiszen a csontba kell beépítenünk az idegen anyagot.