2021. május. 09., vasárnap - Gergely.
hirdetés
hirdetés

Covid, tüdőrák, dohányzás

Alapvetően fontos, hogy mind a krónikus, mind pedig az akutan jelentkező pulmonológiai betegek a járvány idején is megfelelő ellátásban részesüljenek. Ez nem csupán rajtunk, orvosokon, egészségügyi személyzeten múlik. Szerepet játszik a betegek félelme a Covid-fertőzéstől” – mondta lapunknak dr. Ostoros Gyula, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke.

Nagyot fordult velünk a világ, mióta egy éve együtt készítettük a legutóbbi pulmonológiai lapszámunkat. A Covid-19-járvány miatt fókuszba került az infektológia és az epidemiológia mellett a pulmonológia is. Olyan sok rossz hírt olvastunk már erről, hogy most inkább azt kérdezem, hogy tanultunk-e valami olyat a járványból, amit a pulmonológia majd utána is hasznosítani fog? Azaz van-e már valami hasznosítható tanulsága a járványnak?

 

Sokat lehetne erről beszélni, de a járvány második hullámának felfelé irányuló szakaszában nyilvánvaló, hogy a betegek legmagasabb szintű ellátására kell koncentrálni. A járvány reményeink szerinti lezajlása után biztos megmarad az online kommunikációs tér fokozott használata mind a szakmai konzultációk, mind pedig a betegekkel való kapcsolattartás tekintetében. Most fontos cél az egyéb pulmonológiai betegségek miatti személyes orvos-beteg találkozók számának lehetőség szerinti redukálása. Emellett például az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben, már a járvány kezdete óta a tüdőrák komplex kezeléséről döntő onkoteam is online működik. Ez akár részlegesen, de a járvány után is működhetne. El lehet gondolkodni a későbbiekben a kórházi ágyszámkapacitások racionalizációjáról, figyelembe véve a Covid-járvány tapasztalatait.

 

 

Vannak-e már tapasztalatok a Covid hosszabb távú hatásairól, a rehabilitáció lehetőségeiről, nehézségeiről?

 

A középsúlyos és súlyosabb stádiumú betegeknél a tüdőszövetet és a szövetek közötti teret érintő elváltozások, mint az intersticiális ödéma, később az intersticiális tüdőbetegség, gázcserezavar kialakulhat. Emellett egyéb szervi elégtelenség is társulhat a kórképhez. A hosszan tartó lélegeztetés miatt a légzőizmok legyengülhetnek és a hosszú immobilizáció következtében a végtagizmok is. Emellett gyakran embólia, thrombosis is kialakulhat. Mindezek alapján egyénre szabott rehabilitációs és gondozási fázisra van szükség, amely a légző- és perifériás izmokra, anyagcserére, légzésmechanikára fókuszál. A funkcionális nyomonkövetés a légzésfunkció, légzőizommérés, 6 perces járásteszt, szaturációs mérést magában foglalja. Ez kezdetben 3 hétig tarthat, de ennek kiegészítésére gyakran szükség van 8, illetve 12 hétre. Emellett érdemes a radiológiai képet és a laborparamétereket ellenőrizni. Jelenleg nehézséget jelent, hogy a fekvőbeteg légzésrehabilitációs osztályok nagyrészt nem tudnak működni, de egy ambuláns rehabilitációs program sok betegnek ad lehetőséget. Természetesen a hosszú távú hatásokról még nem lehet beszámolni, hiszen a járvány itt Európában ez év kora tavasza óta észlelhető. 

 

A többi tüdőbetegség nem szűnt meg a Coviddal, a betegeket továbbra is el kell látni. Okozott-e ebben nehézséget a járvány?

 

Alapvetően fontos, hogy mind a krónikus, mind pedig az akutan jelentkező pulmonológiai betegek a járvány idején is megfelelő ellátásban részesüljenek. Ez nem csupán rajtunk, orvosokon, egészségügyi személyzeten múlik. Szerepet játszik a betegek félelme a Covid-fertőzéstől. Különösen veszélyes ez a tüdőrákgyanús esetekben. Háziorvosi beutalóval, előzetes egyeztetés alapján ilyen esetben akár soron kívül is várják a betegeket a tüdőgondozók. A betegek kórházi kivizsgálása, ellátása a Covidra vonatkozó eljárási rendnek megfelelően történik minden esetben.

 

Hogyan alakulnak a tüdőrákos incidencia- és mortalitási adatok? Mi

a helyzet a tüdőrák szűrésével?

 

Hazánkban is megfigyelhető tendencia, hogy a nemek arányában kiegyenlítődés figyelhető meg, a férfiak dominanciája fokozatosan csökken. A kezelésben az utóbbi években mutatkozó örvendetes fejlődés a mortalitás csökkenését eredményezi majd. Jogos várakozásunk, hogy mind a hosszú távú túlélők, mind pedig a gyógyultak aránya növekedni fog. A tüdőrák szűrésével kapcsolatban elmondható, hogy a nagy nemzetközi vizsgálatok alacsony dózisú CT-vel jelentős mortalitáscsökkenést tudtak kimutatni rizikócsoportba tartozók esetén. Ennek megfelelően a mellkasi CT-vel történő rizikócsoportos tüdőrákszűrés evidenciaalapúvá vált a világon. Jelenleg a fontos feladat megfelelő célcsoportok kiválasztása, illetve a vizsgálat átemelése a népegészségügyi programokba. Magyarországon a HUNCHEST néven folyó program második szakasza is ilyen implementációs vizsgálat, miután az első szakasz sikeresen igazolta a korábbi nemzetközi vizsgálatok eredményeit. 

 

A tüdő leginkább ismert, fő ellensége a dohányzás. Hol tartanak most a leszoktatási programok? Milyen megoldást lát erre a problémára a jövőben?

 

Ez egy rendkívül fontos, „örökzöld” téma. Nekünk, pulmonológusoknak is alapvető feladatunk a részvétel a dohányzásleszoktatási programokban, illetőleg minden orvos kolléga számára a minimálintervenció. Mint ismert, a dohányzás visszaszorítását célzó korlátozó és gazdasági intézkedések bizonyítottan hozzájárulnak a nemdohányzók egészségvédelméhez, valamint a leszokás elősegítéséhez. Ezek fenntartása mellett ugyanakkor kiemelt figyelmet kell szentelni a leszokás előnyeiről szóló egészségnevelő programoknak, illetve a leszokástámogatási módszerek mind szélesebb körű terjesztésének és támogatásának. 

A hevített dohánytermékekkel és az e-cigarettákkal kapcsolatosan ki kell emelni, hogy a sokszor hallott és alkalmazott ártalomcsökkentő elnevezés nem igaz és félrevezető, egyelőre ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy a káros vegyületekkel szembeni esetleges csökkent expozíció a hosszú távú egészségkárosodás kockázatának csökkenésével járna. Ha valaki már használ valamilyen új típusú nikotintartalmú vagy dohányterméket, fontos felhívni a figyelmét a hagyományos cigaretta teljes elhagyásának szükségességére, hiszen a kettős használat következtében fokozottan nő az egészségkárosodás valószínűsége. Ismerjük az új típusú nikotintartalmú és dohánytermékek egyes összetevőinek rövid és hosszú távú egészségkárosító hatását, fontos felhívni a figyelmet ezekre a káros hatásokra, s javasolni a teljes leszokást. 

Mi a helyzet a Covid-járvány, illetőleg dohányzás kapcsolatával?

A dohányzásról és az e-cigaretta használatáról egyaránt kimutatták, hogy károsítja az immunrendszert, a légutakat és a tüdőszövetet, amely hátrányosan befolyásolja a kimenetet légúti fertőző betegség esetén. Ismert továbbá, hogy károsítják a tüdő tisztítómechanizmusát, amely a kórokozók eltávolítását szolgálja. A Coviddal fertőzött dohányzók gyakrabban mutatnak súlyos tüneteket és nagyobb valószínűséggel részesülnek intenzív osztályos ellátásban, illetve van lélegeztetésre szükségük, mint a nemdohányzóknak. Emellett egy prospektív, beavatkozással nem járó nemzetközi vizsgálat is igazolta, hogy a Coviddal fertőzött tüdőrákos betegek esetén a dohányosoknál magasabb a halálozási rizikó a nem dohányzókhoz képest.

Dr. Lipták Judit
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.

A május elsején hatályba lépő kormányrendeletben meghatározott szabályok nem az alapján osztják ketté a társadalmat, hogy van-e védettségük, hanem az alapján, hogy van-e védettségi igazolványuk.