"Kihívásokkal teli, nehéz másfél év van a hátunk mögött"

Milyen eredményekről tud beszámolni a klinika első időszakából?

Kihívásokkal teli, nehéz másfél év van a hátunk mögött, hiszen Hajdú-Bihar vármegye teljes lakossága számára a klinikának kell biztosítania a gasztroenterológiai és hepatológiai fekvő- és járóbeteg-ellátást minden progresszivitási szinten. A klinika ugyanakkor egyben III. progresszivitási szinten az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió centrumaként is működik. Az ellátandó betegek száma meghaladja a 2 milliót. A Klinika 55 ágyas fekvőbetegrészlegén éves szinten a betegforgalom eléri a 3000-t, míg az ellátott járóbetegek száma közel 40 000. 

A Klinikai Központ integrációs tevékenységének részeként 2022 szeptemberében a Kenézy Gyula Campuson működő endoszkópos labor a klinika részévé vált. A Nagyerdei és a Kenézy Gyula Campus egyesített endoszkópos centruma így már összesen 10 laborból áll, ahol évente mintegy 17 000 endoszkópos beavatkozás történik, és mintegy 500 tápcsatornai vérző beteget látnak el. Az elmúlt időszak egyik fő fókuszpontjában éppen ezért az endoszkópia és a vérző betegek ellátásának fejlesztése állt. 2023 májusára valóra vált az a több évtizedes álom, hogy a teljes endoszkópos park megújulhasson, összesen 64 új eszköz beszerzésére került sor, melyeket a kollégák a napokban már birtokba is vehettek. Elindult a jól felszerelt 8 ágyas gasztroenterológiai őrzőrészleg, melyet dr. Dávida László vezet, aki a gasztroenterológiai és belgyógyászati szakvizsgák mellett intenzív terápiás szakvizsgával is rendelkezik. 

Milyen nehézségek jelentkeztek?

Ennek kapcsán fontos megemlíteni azt a jelentős problémát, hogy a gasztroenterológiai szubintenzív ellátás finanszírozását 2012. július 1-jétől megszüntették (csak a kardiológa, pulmonológia, neurológia finanszírozása maradt). A gasztroenterológiai szakma képviselőinek fontos feladatuk, hogy ebben előrelépés történjen, hiszen a tápcsatornai vérző, súlyos pancreatitises, szeptikus cholangitises, előrehaladott májbetegségekben szenvedő, súlyos gyulladásos bélbetegek kezelése, gyakran szövődve más társbetegséggel, szubintenzív ellátást igényel. Többparaméteres monitorozásuk indokolt, de nem feltétlenül szükséges az intenzív osztályos elhelyezésük, mert többszervi elégtelenségük nincs. Kapacitás hiányában az intenzív osztályok nem is tudnák az összes ilyen típusú beteget fogadni. Az aktív osztályokon biztosítható szakdolgozói és orvosi felügyeletnél azonban magasabb szintű észlelésre szorulnak, így biztonságos ellátásuk nem képzelhető el szubintenzív osztályok nélkül. Ahhoz pedig, hogy az ellátásuk ne okozzon a centrumokban jelentős veszteséget, a megszüntetett finanszírozás visszaállítása elengedhetetlenül fontos. 

Vezetőként személyesen milyen tapasztalatokat szerzett?

Egy vezetőnek talán a legnehezebb feladata a változás keresztülvitele és elfogadtatása. Ez akkor is nehéz, ha a változás hosszú távon pozitív eredményeket fog hozni. Nap mint nap meg kell élni az ellenállást, úgy, hogy közben nem szabad feladni és érzelmileg involválódni. Ezt nekem még tanulni kell. A cél ugyan egy, a jobb és hatékonyabb betegellátás, csak a résztvevők ezt különböző aspektusból látják, és ez sok feszültséget generál. 

Jó példa erre, hogy az endoszkópos ellátás fejlesztésének részeként a Klinikai Központban megváltoztattuk az endoszkópos vizsgálatok előjegyzési rendjét, bevezetésre került az endoszkópos triázs rendszer. Már működő nyugat-európai és kanadai triázsrendszereket adaptáltunk a magyar viszonyokra. Sajnos az új rendszer teljes elfogadottsága és zökkenőmentes működése még várat magára, de nem adjuk fel!

A közel egy éve bevezetett előjegyzési rendszer célja, hogy a betegek számára könnyebbé és biztonságosabbá tegyük az endoszkópos beavatkozásokra az előjegyzést, magát az endoszkópiát, és az ellátás időpontját pedig a probléma sürgősségéhez igazítsuk, mindezt úgy, hogy a korábbiakhoz képest jóval aktívabban vonjuk be a beteget kezelő nem gasztroenterológus szakorvost, aki a beteget leginkább ismeri. A társszakmáknak és nekünk magunknak is meg kell értenünk, hogy a betegellátás hatékony szervezése, a rendelkezésünkre álló erőforrások optimális felhasználása kulcsfontosságú. Mi gasztroenterológusok szeretünk azonnal és mindent megcsinálni. De hogy mindent megcsinálhassunk, amit azonnal kell, ahhoz másokat, ahol ez megengedhető, halasztani szükséges. Mi most ezt a harcot vívjuk, ezt tanuljuk. Nehéz a szokásjogokon változtatni.

Visszatérve az új előjegyzési rendszerre, kapacitást szabadítunk fel a gasztroenterológiai szakvizsgálatra is, rövidítve ezzel az előjegyzési időt. A triázslap használatának az az előnye, hogy a betegnek az eszközös beavatkozásra történő előjegyzés előtt nem szükséges első lépcsőként a gasztroenterológiai szakrendelésen előjegyzés alapján vizsgálaton megjelennie, majd azt követően második lépcsőként ismételten előjegyzés alapján az eszközös vizsgálatra kerülnie (kétlépcsős előjegyzés). A beteg kezelőorvosa által korrekt módon kitöltött kérőlap alapján minden olyan információ rendelkezésre áll, amely lehetővé teszi az eszközös vizsgálatok biztonságos, egylépcsős előjegyzését és elvégzését. A vizsgálatok besorolása a triázslap nélkül gasztroenterológus szakorvosi munka lenne, azaz ehhez szakrendelésen kellene megjelennie a betegnek, ez újabb előjegyzéssel, hosszabb várakozással társulna, ezért rövidebb és egyszerűbb a kérő kolléga által korrekten kitöltött kérőlap alapján az elektronikus úton biztosított időpont. 

Nagyon sok feladatot kell megoldanunk, ami természetesen nem lehetséges egyszerre, és a változások eredménye sem azonnali. Kell a türelem egy rendszer átalakításához, és a hit, hogy menni fog. Napról napra, tervezett, strukturált módon haladunk előre, és biztos vagyok benne, hogy az eredmények megérkeznek. 

Hogyan halad a klinika fejlesztése?

Az eszközös fejlesztések folytatásaként 2023 januárjában a Debreceni Egyetem a technológia legmodernebb fibroscangépét szerezte be, az Echosens-gyártmányú FibroScan® 630 Expert készüléket, mely 2021 óta érhető el az orvostechnikai eszközök piacán. A hepatológiai betegek modern, komplex, nem invazív ellátása ma már nem képzelhető el rendszeresen végzett máj- és lépelasztográfiás vizsgálat nélkül. Az eszköz az eddiginél is magasabb színvonalú és hatékonyabb betegellátást tesz lehetővé. 2023 júniusában pedig egy jól felszerelt Tápcsatornai Motilitási Laboratórium is megkezdi működését a klinikán, melyben a tápcsatorna-motilitás klinikai vizsgálómódszereinek teljes tárháza rendelkezésre fog állni. Ez eddig a Debreceni Egyetem gasztroenterológiai portfóliójából hiányzott. A szakemberképzés vonatkozásában a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ tápcsatornai motilitási munkacsoportjával tervezik felvenni a kapcsolatot, amelyet 1992-ben alakított meg prof. dr. Wittmann Tibor, felismerve a probléma fontosságát a nemzetközi trendek tükrében. A szakterület azért érdemel kiemelt tudományos figyelmet, mert a fejlett nyugati országokban az idetartozó kórképek rendkívül gyakoriak, illetve ezzel párhuzamosan az életminőséget jelentősen és krónikusan negatívan befolyásolják. 

A hazai centrumok közötti tudástranszfer hatékony megvalósítása nagyon fontos, hogy tudjunk egymástól tanulni. Ennek jegyében mi is segítünk abban, amiben mi tartozunk a legjobbak közé. Nemrégiben jártunk Egerben a III. Egri „GEA-DÉLUTÁNON”, a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Refektóriumában. Nagy élmény volt! Többek között bemutathattuk azt az európai autoimmunmájbeteg-ellátási modellt, melyet az elmúlt 5 évben sikerült meghonosítanunk az ERN-RARE-LIVER európai centrum akkreditáció keretében. Az ország minden részéről keresnek minket az autoimmun májbetegek. Büszkék vagyunk arra, hogy sikerült megvalósítanunk egy olyan, betegközpontú ellátást, amely miatt érdemes hozzánk jönni. A májbetegek számára különféle témákban érhetők el betegtájékoztatók a klinika honlapján, van, aki ezen keresztül talál meg minket, és érzi úgy, hogy nálunk szeretne hepatológus kezelőorvost választani. Hisszük, hogy a betegségével kapcsolatosan tájékozott beteg együttműködőbb, és jobb eredmények érhetők el így közösen. Most például az autoimmun májbetegségben szenvedők életminőségének javításán dolgozunk egy hároméves tudományos vizsgálatban, ahol a résztvevők segítséget kapnak a krónikus betegség okozta lelki problémák feldolgozásában, a depresszió és a szorongás kialakulásának elkerülésében. A pszichoszociális támogatás a ritka betegségekkel élők ellátásának kulcsfontosságú eleme, ennek ellenére ez a szempont máig nem került előtérbe. Európai összefogás keretében, a Debreceni Egyetem Klinikai Szakpszichológiai Szolgálat és a Magatartástudományi Intézet szakpszichológusaival közösen arra törekszünk, hogy a betegek számára elérhetővé tegyünk egy strukturált, betegtársak által támogatott pszichoszociális segítőrendszert. A vizsgálatba bevont páciensek részesei lehetnek egy nemzetközi színvonalú betegellátási protokoll kialakításának Magyarországon, ahol hiteles és új típusú forrásból kaphatnak segítséget a betegségükkel való megküzdéshez. A program koordinátora Zádori Zsuzsanna, akinek elszántsága és professzionizmusa példaértékű, mint ahogyan a két szakpszichológus kolléganőé is (dr. Fekete Zita és Tischler Petra), akik segítik a programot. A későbbiekben ez a modell más krónikus gasztroenterológiai betegséggel élők számára, mint pl. a gyulladásos bélbetegségek, is adaptálható lesz.

A kiemelkedő színvonalú betegellátás mellett az új gasztroenterológus nemzedék felnevelése is igen fontos cél. Szerencsére sok tehetséges fiatalt vonz a szakmánk, és máris tanúi lehetünk a gasztroenterológus „palánták szárba szökkenésének”. Az idei Országos Tudományos Diákköri Konferencián például egyik fiatal kollégánk tartotta a Roska Tamás-emlékelőadást, de van Bolyai-ösztöndíjasunk is. A Fiatal Gasztroenterológusok Munkacsoportja (FIGAMU) által meghirdetett esetismertetés-pályázaton májbetegségek témakörben három fiatal kollégánk nyert díjat, míg másik három kolléga az Európai Májkutató Társaság (EASL) ösztöndíját. Az EASL Hepatológiai Iskolában való részvételre Európa minden országából pályáznak a karrierjük elején járó fiatal kutatók és klinikusok, így ezek a rendezvények nemcsak tudástranszferként szolgálnak, hanem új nemzetközi kapcsolatok kialakításának helyszínei is. A klinika nagy álma, hogy a Debreceni Egyetem 2025-ben elnyerje az EASL Hepatológiai Iskola szervezésének jogát.