Az álszeméremtől a betegségek majmáig – izgalmas diagnosztika a bőrgyógyászatban

Az STD-k a bőrgyógyászat speciális ágát jelentik. Miért pont errefelé fordult az érdeklődésed?

Az STI-ambulancián töltött gyakorlat része a szakorvosképzésnek, így nekem is volt alkalmam részt venni a rendelésben. Szakvizsga után klinikánk STI-ambulanciájának akkori vezetője, dr. Földes Márta több alkalommal megbízott a helyettesítéssel, majd 2011-ben Földes Márta és Tabák Réka kolléganőim távozása után én vettem át ezt a rendelést. Így a helyzet adott volt, de én nem bántam, a szexuális úton terjedő betegségek sok kihívást rejtenek, diagnosztikai és differenciáldiagnosztikai szempontból nagyon izgalmasak, az intim panaszok okozta speciális helyzetben pedig az ember kipróbálhatja kommunikációs és empátiás készségeit. A már említett kollégáimon kívül lehetőségem volt tanulni Várkonyi Viktóriától és Tisza Tímeától, akik rengeteget tettek és tesznek a venerológiai képzésért. Lelkesedésem pedig évről évre megújul az egyik legizgalmasabb interdiszciplináris kongresszuson, az STI Társaság Nagygyűlésén.

A klasszikus nemi betegségek a múlt század közepén szinte eltűnni látszottak. Mi a helyzet most a klasszikus és az újabban gyakoribbá vált kórképekkel?

A klasszikus nemi betegségek, a szifilisz és a gonorrhoea gyakorisága az utóbbi két évtizedben fokozatosan növekedett, már nem számítanak ritkaságnak az általános bőrgyógyászati gyakorlatban sem. A szifiliszt, leginkább a II. stádiumot a betegségek majmának hívják, hiszen sok egyéb betegséget utánozhat, így nagyon fontos, hogy felmerüljön a gyanú, és tisztában legyünk azzal, hogy milyen mintát kell vennünk, honnan, milyen vizsgálatra. A társszakmákkal való együttműködés különösen fontos. Jó látni, hogy amikor a páciens ‒ nem bőrgyógyászati tünetekkel ‒ más szakorvoshoz fordul, akkor is számos esetben megszületik a diagnózis, mert a kollégák gondolnak STI lehetőségére. Az újabban gyakoribbá váló kórképek közül óriási jelentősége van a humán papillómavírus-fertőzéseknek és azok prevenciójának. Kiemelendő még a Chlamydia-fertőzés, melynek súlyos szövődményei lehetnek akár újszülöttkorban is, illetve szintén a Chlamydia trachomatis egyéb szerotípusai által okozott lymphogranuloma venereum, melynek tünetei gyulladásos bélbetegség gyanúját is kelthetik.

Mennyire akadályozza az álszemérem az orvoshoz fordulást? Egyáltalán jelent-e ez még problémát?

Bár talán egyre nagyobb szabadság és a szinte korlátlan lehetőségek jellemzik most a szexuális életet, a szemérem és álszemérem egyaránt felismerhető. A legtöbben nehezen beszélnek intim problémáikról, és sok családban nem divat, hogy nyíltan beszéljenek a szexualitásról. Az intim panaszok jelentős életminőség-romlást eredményeznek, és a szexuális életet, kapcsolatteremtést is korlátozzák. A nemi szervek területén jelentkező tünetek esetén sok páciens tart a szövődményektől, súlyos következményektől, stigmatizációtól. Ha az illető alkalmi kapcsolatot létesített vagy rizikós szexuális kapcsolatba bocsátkozott, akkor a bűntudat is társul ehhez a félelemhez. A bőr- és nemibeteg-gondozóba elmenni vizsgálatra sok páciensben szégyenérzetet kelt. Mindezek miatt sokan hónapokig halogatják az orvoshoz fordulást.

Merre halad a bőrgyógyászati tudomány, milyen új kutatási eredmények várhatók a közeli és távolabbi jövőben?

Mint az orvoslás egyéb területein is, a bőrgyógyászatban is hatalmas áttörést jelentett az utóbbi évtizedben a genetikai, immunológiai és mikrobiológiai vizsgáló módszerek és terápiák robbanásszerű fejlődése. Az STI-rendelésen a mikrobiológiai, molekuláris biológiai diagnosztikai módszerek korszerűsítése, a mikrobiom még jobb megismerése jelenti a legnagyobb segítséget. A vizsgálati módszerek szenzitivitásának és specificitásának további javulása mindenképp várható, valamint az új tudományágak, mint a farmako-genomika vagy farmako-mikrobiomika, bioinformatika hihetetlen lehetőségeket rejtenek, például mesterséges intelligencia segíthet a diagnosztikában. Nehéz megjósolni, hogyan fogunk gyógyítani 20 év múlva.

Mennyire vonzó a szakma a fiatalok számára, illetve mit tesz a társaság és az egyetemek azért, hogy a fiatal szakemberek itthon maradjanak és gyógyítsák a magyar betegeket?

A bőrgyógyászat még mindig vonzó szakterületnek számít az orvosi szakmák között. Nagyon sokféle érdeklődési kört tud kielégíteni, a manualitás is szerepet kap a bőrgyógyászatban. A szakorvosjelöltek és szakorvosok képzése magas színvonalon zajlik, az egyetemi klinikákon képzett szakorvosok iránt nagy a kereslet. Részben a koronavírus-járvány következményeként is, a magánellátás iránt megnőtt a kereslet, hetente új magánellátó nyílik, így most már a magánszférában történő teljes állású elhelyezkedés talán nagyobb eséllyel következik be, mint a külföldi munkavállalás. Az emelt jövedelem a versenyképességet célozza, de az új egészségügyi szolgálati jogviszonnyal járó kötelezettségek a mérleg másik serpenyőjét súlyozzák. A Magyar Dermatológiai Társaság és a Magyar STI Társaság folyamatosan dolgozik a hazai bőrgyógyászképzésért és a külföldi társaságokkal való sikeres együttműködésért, ennek eredményeképp a hazai bőrgyógyászok és kutatók számos elismerést szereztek már külföldön, és képviselik hazánkat rangos nemzetközi rendezvényeken.