A dohányzás cardiovascularis hatásai
A dohányzás mindenkit érintő, globális probléma, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy nemzetközi felmérések szerint a világon több mint 1 milliárdan, hazánkban pedig több mint 2 millióan dohányoznak. Mindannyiunk számára a legideálisabb az lenne, ha minden ember távol maradna a dohányzástól és el sem kezdené, vagy ha valaki már dohányzik, minél előbb leszokna. Azonban elég magas azoknak az aránya, akik az ismert kockázati tényezők tudatában sem hagynak fel ezzel a káros szokással. Ebből a tényből kiindulva és a fenti számok ismerete mellett nem csoda, hogy a tudomány és a technológia összefogott, hogy közös erővel megtalálják a megoldást a dohányzással kapcsolatos ártalmak csökkentésére. Persze a tudomány is egyet ért azzal, hogy a legjobb döntés a dohányzástól való teljes tartózkodás, a leszokni vágyókat pedig minden esetben támogatni kell törekvésükben, de azoknak, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, érdemes tájékozni a cigarettánál alacsonyabb káros anyag kitettséggel járó, füstmentes alternatívákról. A Medical Online dr. Ignatios Ikonomidis professzorral* beszélgetett a témában.
Medicalonline: Hogyan segíthetünk a dohányosoknak leszokni?
Prof. dr. Ikonomidis: Azt látjuk, hogy a dohányzó felnőttek közel 70%-a le akar szokni, és évente több mint 50%-uk meg is próbálja. Ma már léteznek működő, bizonyítékokon alapuló kezelések, amelyek tanácsadást (egyéni, csoportos és telefonos) és törzskönyvezett gyógyszereket jelentenek. A gyógyszeres kezelés jelenthet különféle nikotinpótlást célzó megoldásokat, de van kétféle nem nikotintartalmú szer is, amit ilyenkor javasolni szoktak, a vareniclin és a bupropion. A gyógyszeres kezelés és a tanácsadás együttes használata növelheti a sikeres leszokás esélyét. A leszokni kívánók közül sajnos azonban csak minden harmadik dohányzó próbálkozik a bizonyítottan hatásos kezelések egyeikével
Medicalonline: Mi az a leszokási arányszám, ami már elfogadható Ön szerint? ?
Prof. dr. Ikonomidis: A dohányzásról leszoktató gyógyszeres kezelés sikerrátája sajnos viszonylag alacsony. Fontos tudni azonban, hogy ez nem a módszer hatástalansága, hanem a kezelés abbahagyása utáni nagyarányú visszaesés miatt alakult így Vareniclinnel 6 hónap után közel 33%-kal nagyobb arányú leszokás érhető el, nikotinpótlással kombinálva pedig 36%-kal jobb az arány, mint placebóval.
Medicalonline: Mi a realitás az Ön hazájában? Hány dohányosnak sikerült leszokni?
Prof. dr. Ikonomidis: Bár Görögországban az Európai Unión belül az egyik legnagyobb a dohányosok aránya, a dohányzó emberek nagyon nehéznek érzik a leszokást és az absztinencia hosszú idejű fenntartását. Görögországban 6 hónapos kezelés után a sikeres leszokás aránya 30-35%, 12 hónap után még alacsonyabb ez a szám.
Medicalonline: Mit tudunk a nikotin és a CO vascularis hatásairól?
Prof. dr. Ikonomidis: A nikotin szimpatomimetikus szer, amely katecholaminokat szabadít fel, ezek aztán emelik a pulzusszámot és a vérnyomást. A nikotin az erekre gyakorolt hatása és a szívizom oxigénigényének növelése miatt a coronariákban vasospasmust is okozhat. A nikotin okozhat endotheldiszfunkciót, lipidrendellenességeket és inzulinrezisztenciát.
A CO-expozíció ronthatja az érbetegek tüneteit, de az nem tisztázott, hogy a CO közvetlenül hozzájárulna az atherosclerosishoz. A CO a haemoglobinhoz kötődik, csökkentve az oxigént szállítani képes haemoglobin mennyiségét, a rendszeres dohányosok karboxi-haemoglobin-szintje magas. A CO-expozíció csökkenti a rendelkezésre álló oxigén mennyiségét, a myocardium oxigénellátást, ezáltal myocardialis ischaemiát és akut coronariaszindrómát okozhat. A dohányosok hosszú távú CO-expozíciója miatt nagyobb lehet a vörösvérsejtek mennyisége és csökkent ezek oxigénszállító kapacitása, ami fokozza a vér viszkozitását, fokozott alvadásveszélynek téve ki a dohányosokat.
Medicalonline: Mi a helyzet a füstmentes alternatívákkal? Úgy tudom, hogy égés és füst hiányában alacsonyabb lehet a káros anyagoknak való kitettség ezen technológiák használata esetében. De milyen hatéssal van ez a keringési betegségek kialakulásának kockázatára?
Prof. dr. Ikonomidis: A füstmentes technológiák használatával felszabaduló aeroszolban kevesebb a káros és potenciálisan káros anyag, mint a hagyományos dohánytermékek füstje esetében. A hevítéses technológiák aeroszoljában például ismereteink szerint 95%-kal kevesebb a finom részecske, a CO és az ismert karcinogének mennyisége, mint a hagyományos cigarettafüstben. Laboratóriumunkban vizsgáltuk a használatuk hatását a cardiovascularis funkcióra, elemeztük az artériás merevség, az endothelfunkció, a cardialis funkció és a coronariaáramlási rezerv változását. A vizsgálat akut és krónikus fázisában is azt találtuk, hogy a hagyományos dohánytermékek használata súlyosan negatív irányba befolyásolja a keringési funkciókat. Hevített dohánytermékre történő váltás után egy hónappal viszont azt találtuk, hogy jelentősen csökkentek az oxidatív terhelés markerei, mérséklődött az alvadási kaszkád aktivációja is. Emellett javult a vascularis és myocardialis funkció, valamint a coronariaáramlási rezerv is. A közelmúltban egy Olaszországban végzett vizsgálatban is hasonló eredményre jutottak.
Medicalonline: Úgy tudom, hogy Ön is folytatott a közelmúltban kutatásokat a témában. Megosztaná velünk a kutatás legfontosabb eredményeit?
Prof. dr. Ikonomidis: Az Attikon Hospital 2. Egyetemi Kardiológiai Klinikájának Preventív Kardiológiai Laboratóriumában részletesen tanulmányoztuk az elektronikus cigaretták és a dohányhevítő rendszerek hatását a cardiovascularis funkcióra. Azt tapasztaltuk, hogy amikor a dohányzó a cigarettáról bármelyik új típusú füstmentes technológiára váltott, akkor csökkent a kilélegzett CO mennyisége és az oxidatív stressz, javult a vascularis funkció. Emellett azt találtuk, hogy az új dohányhevítéses rendszereket használók a vizsgálat időtartama alatt párhuzamosan nem fogyasztottak hagyományos dohánytermékeket , tehát a nikotinigényüket megfelelően fedezni tudták. Természetesen a hosszú távú hatások tisztázásához további vizsgálatok szükségesek.
Medicalonline: Magyarországon sok orvos szkeptikus a füstmentes technológiákkal kapcsolatban. Ön mit gondol, milyen szempontokat érdemes mérlegelni ezek értékelésekor?
Prof. dr. Ikonomidis: A cigarettáról a füstmentes technológiákra történő áttéréssel megvalósuló ártalomcsökkentést már elfogadta például az Egyesült Királyság és Japán, ahol sokan dohányoznak és magas a dohányzással összefüggő halálozás is. Még sok vizsgálatra van szükség, hogy tisztázzuk, hosszú távon pontosan milyen közegészségügyi hatása lehet az új füstmentes technológiák használatának. Alaposan meg kell vizsgálni azt is, hogyaz ezekre való áttérés potenciálisan akadályozza-e a leszokást a felnőtt dohányzók számára , illetve hogy hogyan hat ez a hagyományos dohánytermékek használatára, főleg a fiatalabbak körében.
Az orvosok célja az, hogy a közösség egészségének védelmében szűnjön meg teljesen a dohányzás minden formája, és ne helyettesítsünk egy káros szokást egy másikkal, egyszerűen a dohányzási szokások megváltoztatásával. AVagy azért, mert korábban számos kísérletet tettek a leszokásra, gyógyszeres kezeléssel is próbálkoztak, de nem jártak sikerrel, vagy azért, mert meg sem akarják próbálni a leszokást.
*(Dr. Ignatios Ikonomidis,,MD,PhD,FESC, Professor of Cardiology, Member of EACVI, ex.Nucleus member of ESC WG on Aorta & Peripheral Vascular Diseases, Director of Echocardiography and the Laboratory of Preventive Cardiology, 2nd Cardiology Department, National and Kapodistrian University of Athens, Attikon Hospital)
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
