Mikrobiom-alapú tesztek és diagnosztikus eszközök várhatóak

Honorem posterorum merentur! Megérdemli(k) az utódok tiszteletét! A klinika alapításának előzményei 

A gasztroenterológia indulása a Debreceni Egyetemen 1958-ra nyúlik vissza, amikor a klinikai szakrendelések rendszerét bevezették, mely Jávor Tibor nevéhez fűződik. Ezzel egy időben kezdődött a diagnosztikai felső endoszkópiák végzése. A hepatológiai szakellátás is az országban elsők között indult el. 1965-ben kezdte el a percutan májbiopszia végzését Dán Sándor, és kísérletes májkutatás is folyt a Belklinika és Gyógyszertani Intézet együttműködésében. Győrffy Árpád kiemelkedő színvonalú endoszkópos labort vezetett, és 1983-tól megszervezte az endoszkópos készenléti szolgálatot. Az egyetemi gasztroenterológia igazi fellendülése 1994-ben kezdődött, amikor is Udvardy Miklós vette át a II. Sz. Belgyógyászati Klinika irányítását. Felismerve a kor égető követelményeit, széles körű támogatást nyújtott a klinikai gasztroenterológia és hepatológia szakmai és tudományos megerősödéséhez. 2001 nyarán a Debreceni Egyetem vezetése, országosan is úttörő módon, az egyetemi belgyógyászat keretein belül, Gasztroenterológiai Tanszéket hozott létre Altorjay István vezetésével, aki 20 évig (2021 nyaráig) volt tanszékvezető. 2021 júliusától a tanszéket Papp Mária vezeti. Az elmúlt 20 évben sikerült a Debreceni Egyetemen számos új módszert meghonosítani, a gyulladásos bélbetegek ellátását szolgáló biológiai terápiás centrum az ország második legnagyobb forgalmú ambulanciájává nőtte ki magát. 2011-ig országos elismertségű, referenciacentrumként elfogadott tápcsatornai vérző beteg részleg működött. A hepatológiai központ az akut és a krónikus májbetegségek ellátásában az ország legnagyobb esetszámú, kiemelkedő színvonalon tevékenykedő, az európai hepatológia elismert betegellátó és kutató centrumává nőtte ki magát. Tornai István vezetésével az ország egyik legnagyobb betegforgalmú központjában krónikus vírusos hepatitises betegek gondozása és májtranszplantációra felkészítő program zajlik. 2010-ben Papp Mária vezetésével megalakult a hepatológiai munkacsoport, melynek úttörő munkája során több, mérföldkőnek tekinthető esemény történt. A tanszéket 2016-ban az EASL EF-CLIF konzorciuma a kelet-közép-európai régióból elsőként akkreditálta európai hepatológiai referenciacentrumként, míg 2019-ben az ERN-RARE- LIVER Centrum akkreditációját is megkapták. Az oktatási és kutatási munkák a tanszék munkacsoportjai által végzett betegellátáson, beteggondozáson alapulnak. A kutatásban számos egyetemi és egyetemen kívüli klinikával és laboratóriummal állnak tudományos-kollaborációs kapcsolatban. Kutatási eredmények alapján magasak a szcientometriai mutatói. A Gasztroenterológiai Tanszéken 2001 és 2021 között 334 közlemény jelent meg, melyek összesített impakt faktora (IF) 569, 20 nagy értékű hazai (GINOP, NKFIH/OTKA, ETT, FKFP) és nemzetközi (H2020, EJP, IOIBD) pályázatot nyert el, az összes pályázati összeg 2011−2021 között 500 millió Ft volt. 

Mi tette szükségessé az új gasztroenterológiai klinika létrehozását? Milyen újdonságot hoz az új klinika a betegellátásban, a kutatásban és az oktatásban?

Fontos állomásként 2021. november 15-én a Debreceni Egyetem Szenátusának döntése értelmében a Gasztroenterológia különvált az anyaintézetétől és megalakult az önálló Gasztroenterológiai Klinika, elsőként az országban. A kardiológia után a második legtöbb beteget ellátó belgyógyászati diszciplína a gasztroenterológia. A kardiológiához hasonlóan az ellátandó feladat igen sokrétű, mely magában foglalja akár teljes munkaidőben az endoszkópos laboratóriumi munkát, az operatív beavatkozások elvégzését is. A gasztroenterológia így nem sorolható be a hagyományos értelemben vett „konzervatív” szakmák közé, hiszen a kollégák a nap jelentős hányadában invazív beavatkozásokat végeznek. Ezzel párhuzamosan zajlik az igen nagy forgalmú járóbeteg- és az akut osztályos betegellátás, mely miatt jelentős orvoslétszám szükséges. Az önálló szervezeti egység kialakítását az egyre növekvő betegszám mellett az eszközös vizsgálatok fejlődése, a megnövekedett igény, az egyre speciálisabb képzettséget igénylő ellátások megjelenése indokolta. A klinika egész Hajdú-Bihar megye gasztroenterológiai betegellátását kiszolgálja, illetve a III. progresszivitási szinten az Észak-Alföldi Régió centrumaként működik.

Az önálló szervezeti egységként történő működés biztosítani fogja a betegellátás színvonalának és minőségének folyamatos növekedését az európai irányvonalak mentén. A Debreceni Egyetemen eddig nem elérhető modalitások bevonása is így válik lehetővé. Az új klinika nemcsak az egészségügyi ellátás fontos egysége, hanem az oktatás és a kutatás fejlődése is sokkal inkább biztosított infrastukturális és humánerőforrás oldalról.

Milyen személyes tervei vannak az új klinika vezetőjeként?

A klinika megalakulása óta új betegellátási modelleket vezettünk be. Elindult a szakmaspecifikus sürgősségi ambulancia, mely a Sürgősségi Klinikáról és az alapellátásból vagy szakellátásból sürgős beutalóval érkező betegek azonnali vagy rövid határidős kivizsgálását és ellátását végzi. A sürgősségi ambulancia emellett biztosítja az előjegyzés alapján működő ambulanciák tehermentesítését és zavartalan működését. A beutalási rendszer reformjait is elkezdtük, ennek első lépéseként az endoszkópos előjegyzésben szakmaspecifikus triázsrendszert dolgoztunk ki, a már működő nyugat-európai és kanadai triázsrendszereket adaptáltuk a magyar viszonyokra. Folyamatosan fejlesztjük a klinika honlapját, melyen a megújított betegelőjegyzési rendszer mellett többek között már most is számos szakmai és betegtájékoztató elérhető, mely szintén segíti a színvonalas gasztroenterológiai ellátást.A hepatológia területén sikerült a klinikai kutatásainkat a gyógyítás szolgálatába állítanunk. Az európai tudás meghonosítása, a minőségi betegellátás jobb megvalósulása és a betegközpontú ellátás ma már a mindennapi hepatológiai ellátás része. A hepatológia mintájára a gasztroenterológia egyéb területein is munkacsoportokat fogunk létrehozni, mely biztosítani fogja a folyamatos fejlődést és más szubdiszciplínák integrációját az európai gasztroenterológiába. 

Terveink között szerepel a szakambulancia-hálózat bővítése speciális gasztroenterológiai rendelésekkel (mint pl. gasztroenterológiai szakrendelés várandósoknak) és multidiszciplináris teamek kialakítása a társszakmák bevonásával. Továbbá a betegségre szabott szupportív kezelések (táplálásterápia, mozgásterápia, pszichológiai segítségnyújtás) jobb elérhetőségének megszervezése.

Kiemelt szakterületed a hepatológia. Milyen újdonságok várhatók ezen a területen a közeli és a távolabbi jövőben? 

Az emberi bélflórának a májelégtelenség és a májbetegség dekompenzációjának kialakulásában betöltött szerepe intenzíven kutatott terület. Az Európai Unió által támogatott MICROB-PREDICT kutatási program eredményeképpen várhatóak új, mikrobiom-alapú tesztek és diagnosztikus eszközök, melyek segítségével a májcirrózisban és ACLF-szindrómában szenvedő betegek számára korszerűbb, egyénre szabott kezeléseket fejleszthetnek. 

Egy másik terület, ahol intenzív tudományos aktivitás folyik és jelentős betegpopulációt érint, az a nem-alkoholos steatohepatitis. Itt kellene, hogy legyen áttörés végre elsősorban a kezelés területén. A fibrogenezis gátlása lenne a kulcs.

Mennyire kedvelt a fiatal szakemberek körében a hepatológia? Hogyan teszik vonzóvá a szakmát a hallgatók-rezidensek számára? 

A gasztroenterológia és azon belül a hepatológia nemzetközi szinten a legkompetitívebb szakterületek közé tartozik, egyes országokban nehezebb bejutni a gasztroenterológiai szakképzésbe, mint egy idegsebész rezidensi állást elnyerni. Ennek részben az az oka, hogy a belgyógyászati jellegű szakmák közül ez egy igen gyorsan fejlődő, innovatív terület. Nemcsak konzervatív aspektusa van, hanem invazív beavatkozások is történnek, mely a manuális szakmák iránt érdeklődő hallgatók számára igen vonzó lehet. Ugyanakkor igazi kihívást jelentenek a komplex, ritka betegségek, melyek a differenciáldiagnosztikai készségeket fejlesztik. Határterület a sebészet és a belgyógyászat között. Akut, akár intenzív terápiát igénylő esetektől a krónikus kórképekig a teljes spektrumot lefedi a beteganyag. Ennek fényében várhatóak azonnali sikerélmények, gyors gyógyulások, valamint hosszabb orvos-beteg interakciót igénylő gondozási programok is. A színes paletta lehet vonzó mind a hallgatók és rezidensek számára is. Magyarországon a gasztroenterológia egyértelműen hiányszakma, bizonyos régiókban ez különösen szembetűnő, így karrier szempontjából perspektivikus, a befektetett munka minden esetben megtérül. A Gasztroenterológiai Klinikán lehetőséget biztosítunk mind a kutatás, mind pedig az oktatás terén a készségek fejlesztésére. Nagyon korán, már hallgató korukban a tudományos diákköri program keretén belül támogatjuk a fiatalok részvételét hazai és nemzetközi kongresszusokon és továbbképzéseken, hogy elsajátíthassák a legkorszerűbb klinikai gyakorlatot. A hazai és nemzetközi kutatási programokban is a kezdetektől részt vesznek. Mivel a jelenleg végző orvostanhallgatók egyre inkább a modern orvoslás képviselőivé szeretnének válni, nemzetközi szintű tudást és gyakorlatot szeretnének magukévá tenni, a modern orvostudomány képviselőivé válni, így számukra vonzó lehet egy ezt a színvonalat célul kitűző szakmai közeg. 

Milyen tanulságokat vontak le a Covid-járványból, hogyan változott meg a hepatológiai ellátás, és mit tanultak a járványból, amit majd járványmentes időszakban is hasznosítani tudnak? 

A járvány modern, rugalmas, transzlációs szemléletet formált a klinikai gyakorlat számára. Erősítette a kollégák igényét a folyamatos továbbképzésre. A naponta megjelenő új információk intenzíven épültek be a klinikai gyakorlatba. Az új eredmények fényében már bevett gyakorlatokon könnyebben sikerült változtatni. A dinamikusan fejlődő orvostudomány kikövetelte magának a gyakorlatban a válaszkész szemlélet, illetve a reziliencia meghonosítását.

A hepatológiai betegellátás során is rákényszerített a prioritások felállítására, a munkafolyamatok racionalizálására és észszerűsítésére. Előtérbe került az egészségtudatosabb és prevencióközpontú szemlélet mind az ellátók, mind pedig a társadalom részéről. Felhívta a figyelmet az egészségügyi ellátás folyamatosságának jelentőségére társadalmi szinten. A járvány alatt betegeink számára betegségükkel kapcsolatos, valamint egyéb kérdéseikre, mint pl. Covid-19-vakcináció, betegtájékoztatók elkészítésével és eljuttatásával is próbáltunk segítséget nyújtani. A telekonzultációs rendszerek a mindennapjaink részévé váltak.