Az összezártság növeli a betegség kockázatát
Össze kell hangolni a szociális és egészségügyi ellátást
Az Emmi által közreadott „Tartós ápolás-gondozásra vonatkozó stratégia 2030” című írásban olvasható, hogy indokolt a krónikus betegségek megelőzésére irányuló feladatok megosztásának felülvizsgálata az átfedések és hiányosságok azonosításának céljából. A krónikus ágyak számát 40%-kal növelni fogják. A betegségmegelőzés sikerét növelné a háziorvos, védőnő és az egészségfejlesztő irodák tevékenységének rendszerszintű összeegyeztetése – mondta lapunknak dr. Zékány Zita, a Békés Megyei Központi Kórház Krónikus Belgyógyászati Osztályának vezetője, a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság főtitkára.
Mennyiben változtatta meg az idősellátást a Covid-járvány?
A Covid-19-járvány megnehezítette, sőt, mondhatnám sokszor ellehetetlenítette az orvos-beteg találkozást. Ez elsősorban akut betegségek ellátásában okozott problémát. A betegutak módosultak, az előjegyzések várakozási ideje nőtt. Érthető módon a járvány adta kihívásoknak kellett megfelelni. Előtérbe került a már meglévő digitalizáció használata. EESZT, e-recept, speciális esetekben okostelefonokon keresztül küldött képek alapján például bőrgyógyászati diagnózis felállítása, online javasolt terápia. Mindenképpen elmondható, hogy gyorsult az elmozdulás a modernizáció felé.
Idősotthonokban az összezártság növeli a betegség kialakulásának kockázatát. A multimorbiditás növeli az egyébként is magas halálozási rátát idősebb életkorban. A védőoltásokon kívül visszatérő hullámok megfékezésére az ellátottak és a személyzet gyakori tesztelésére van szükség. Az idősotthonokra vonatkozó intézkedések a Magyar Közlöny 2021. október 28-i számában olvashatók. Itt a tesztelésről, a kontaktokra vonatkozó előírásokról és az elkülönítés szükségességéről, illetve az oltottakra vonatkozó könnyítésről kapunk információt
Fontos változás volt még az egészségügyi szolgálati jogviszony változása. Jelentett ez változást az idősellátásban? Értem ezen a magánellátás szerepét, illetve a kollégák és szakdolgozók elvándorlását.
Az elvándorlás mértékéről tudomásom szerint pontos adat még nem áll rendelkezésre. Az idősellátás problémája a szakemberhiány, a szakma alacsony megbecsültsége és az utánpótlás hiánya. Nevesített geriátriai osztályok nincsenek, tehát geriátriai életpályamodell sincs. A jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé a ráépített szakvizsgát, ezt megszüntették. Mindeközben feladat van bőven, hiszen geriátriai aktív osztályokat, szakrendeléseket kell kialakítani. Bízunk abban, hogy elmozdulás lesz, hiszen a 65 év felettiek száma fokozatosan nő. Az Emmi által közreadott „Tartós ápolás-gondozásra vonatkozó stratégia 2030” című írásban olvasható, hogy indokolt a krónikus betegségek megelőzésére irányuló feladatok megosztásának felülvizsgálata az átfedések és hiányosságok azonosításának céljából. A krónikus ágyak számát 40%-kal növelni fogjákA betegségmegelőzés sikerét növelné a háziorvos, védőnő és az egészségfejlesztő irodák tevékenységének rendszerszintű összeegyeztetése.
Az egészségesen megélt időskor hazánkban kevés esetben valósul meg. Milyen lépéseket tesznek, illetve tehetnének az emberek és az egészségügy ennek érdekében?
Ebben a kérdésben én pozitív elmozdulást látok. Először is az egészség megőrzése nemcsak a szakma, hanem a személy feladata is. Többet olvashatunk, tehetünk az egészségünkért, a táplálkozás, mozgás tekintetében. Mentális egészségünk megőrzésében a rendszeres agytorna, keresztrejtvény, sakk, olvasás segít. A tudományos eredményekről a világhálón információkat lehet szerezni. A már említett szűrések tömegesen elérhetők, ingyenesek.
Demencia esetében a gondozó családtagok támogatására pszichoedukációs programokat szerveztek, ilyen például az Alzheimer Cafe. A házi segítségnyújtást biztosító közösségi gondozás elterjedt gyakorlat.
Szociális ellátás versus egészségügy. Mindig is nehézséget jelentett a szociális és az egészségi problémák szétválasztása. Milyen most a szociális gondozás és az egészségügyi ellátás viszonya, együttműködése?
A szociális és egészségügyi rendszer működése nincs összehangolva, átfedések vannak, különbözőek a betegutak, eltérő a minimumrendszer, a finanszírozás nem egy forrásból egységesen történik. Az ellátás színvonala sem azonos. Gyakran szociális indokkal tartósan krónikus ágyakon ápolják az időseket, ami költségesebb. Szétválasztásuk megkezdődött. A szociális problémák leválasztása az egészségügyről viszont fejlesztéseket követel, például új intézmények megszervezését, ottthonközeli ellátás megszervezését az idősek számára stb., melyről részletesen olvashatunk a Nemzeti Idősügyi Stratégia 2019-ben. Az egészségügyi dolgozók béremelésén kívül a szociális ágazatban dolgozók bérfejlesztése is elkezdődött. Mindehhez idő kell, de a változás megkezdődött.
