2021. május. 16., vasárnap - Mózes, Botond.
hirdetés
hirdetés

Az idősek ellátásában részt vevők erejükön felül teljesítenek

A szociális érzékenység veleszületett

Az idős betegek ellátásának megszervezése még sok kihívást jelent. Kétségtelenül kevés a geriáter szakorvos. Ameddig nincsenek geriátriai osztályok, ahol a szakmai előrejutás, szakmai karrier biztosítva látszik, nem várható el a fiataloktól, hogy ezt a szakterületet válasszák,  mondta lapunknak dr. Zékány Zita, a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság főtitkára.

A Covid-járvány különösen nagy veszélyt jelent az idősek számára. Hogyan készült fel erre az ellátórendszer, és hogyan szervezik az idősek ellátását a nehéz körülmények között?

 

A Covid-járvánnyal kapcsolatos kérdések elsősorban a szakmapolitikát érintik. A járvány kétségtelenül az idősebb korosztálynál súlyosabb formában jelentkezik, hiszen általában több betegséggel küzdenek, a fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességük csökkentebb a fiatalokhoz képest. Kutatások rávilágítottak, hogy a koronavírus a plazmamembrán-felszíni ACE2-höz kötődően lép be a sejtbe. A renin-angiotenzin rendszer kapcsolatban áll a kinin-kallikrein rendszerrel, befolyásolja a bradykinin aktivitását. Ez magyarázhatja a vírusfertőzéshez társuló extrém gyulladásos reakció kiváltotta magas mortalitást az idős hypertoniás betegek körében. Véleményem szerint az idősek ellátásában részt vevő szakemberek erejükön felül teljesítenek, hiszen eleve létszámhiánnyal küszködnek, többen megbetegedtek és kiestek a munkából. Az ellátórendszer a sürgős eseteket el tudja látni, a krónikus osztályokat most nem érinti a tavaszi, első hullámban elrendelt „osztálybezárás” miatti költözködés. A fizikai korlátozások ugyan hasznosak, mérséklik a fertőzés kockázatát, de mentálhigiénés szempontból hátrányosak lehetnek.

 

Az időseknek fokozottan fontos lenne, hogy megkapják az akár halálos kimenetelű betegségek elleni védőoltásokat. Milyen eredményeket értek el ezen a területen, milyen stratégiát alkalmaznak?

 

(...) Tudjuk, hogy a vitaminok, itt elsősorban a D-vitaminra gondolok, napi bevitele a fehérjedús táplálkozás mellett segít a fertőzés leküzdésében. A rendszeres friss levegőn tartózkodás, a séta hozzájárul a fittség megőrzéséhez. Ez most persze nehézkes, de parkokban vagy vidéken, ahol a távolságtartás könnyebben megoldható, nem jelent olyan nagy problémát. A testünk mellett a kognitív funkciók megőrzése céljából célszerű rendszeresen szellemi tevékenységet folytatni (sakkozás, rejtvényfejtés, kártyázás).

 

A cél a minél hosszabb ideig egészségesen, jó minőségben élt élet. Mit tehet ennek érdekében az egyén és a társadalom?

 

Ahhoz, hogy minél hosszabban és egészségesen éljünk, az egészséges életmódot már fiatalabb korban, 30−40 évesen el kell kezdeni. Itt gondolok a rendszeres mozgáson kívül az élvezeti szerek mértékletes használatára, táplálkozási szokásokra – a mediterrán étrenden kívül a vegánt tartják a legjobbnak a hosszú élet szempontjából. Ma már tudjuk, a bélflóránknak nagy szerepe van egészségünk, sőt kedélyünk megóvásában is (bél-agy tengely). Itt még sok a kutatnivaló. Gondolataink lehetnek rombolóak és építőek is. Összességében elmondhatjuk, hogy életmódunk, szociális hozzáállásunk, társas kapcsolataink jobban meghatározzák élethosszunkat (40−45%) mint a genetika (20−25%). Az idősödés sok génnek a működésétől függ, ezek egy időben történő befolyásolása még nem sikerült, ezzel az epigenetika tárgyköréhez értünk. 

A társadalom abban tud segíteni, hogy lehetőséget teremt például szervezett tanulásra, itt gondolok az idősek akadémiájára, számítógépes ismeretek oktatására, szociális szakemberképzésre, a szociális ellátások bővítésére. 

 

Milyen a szakember-ellátottság az idősek ellátásának területén? Hogyan tehető ez a munka vonzóvá a fiatalok számára? Mit tesz és mit tervez ennek érdekében a társaság?

 

A szociális érzékenység veleszületett. A szakmát meg lehet tanulni, de jól, szívvel-lélekkel végezni csak az tudja, akinek megvan ehhez az adottsága. A geriátria oktatása az egyetemeken már évek óta zajlik, de nem kötelező jelleggel. Geriátriai szakvizsga Magyarországon 2000 óta létezik. A multimorbid betegek ellátásának szakmai irányelvét az MGGT vezetősége kidolgozta, ennek véleményezése jelenleg folyamatban van. Az idős betegek ellátásának megszervezése még sok kihívást jelent. Kétségtelenül kevés a geriáter szakorvos. Ameddig nincsenek geriátriai osztályok, ahol a szakmai előrejutás, szakmai karrier biztosítva látszik, nem várható el a fiataloktól, hogy ezt a szakterületet válasszák. A Geriátria és Krónikus Ellátás Szakmai Kollégium évek óta javaslatokat tesz a döntéshozók irányába, várjuk a kedvező fordulatot, illetve a választ. 

Dr. Lipták Judit
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Csak Kásler Miklós Facebook-posztjából lehet tudni, hogy önköltséges PCR-tesztre kötelezik azokat a tervezhető műtétre váró betegeket, akik nem tudnak felmutatni védettségi igazolványt, noha egy ilyen feltételt csak jogszabályban szabadna előírni.

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.