Jelentős kutatások folynak

Milyen tudásuk van az orvosoknak a dohányzásról?

Annyit tudunk, hogy a dohányzás káros az egészségre, és biztatjuk, sőt felszólítjuk a betegeket arra, hogy szokjanak le. Újabban szembesülünk azzal, hogy jönnek hozzánk a betegek a kérdésekkel, a hírportálon olvasott információkkal. Az orvosi képzés során a hallgatók nem ismerik meg a különbségeket a dohányzás különböző fajtái (cigaretta, szivar, pipa, hevített dohánytermékek, vaporizált nikotin, snüssz, stb.) között. Minden kérdésre azt tudjuk csak válaszolni, hogy szokjon le, mert meghal. Ez azonban mind ismeretnek, mind tanácsnak kevés. Mi legyen azokkal, akik nem tudnak, vagy akarnak leszokni a dohányzásról, és mit válaszoljunk, ha rákérdeznek a különbségekre?

Mit tudunk a dohányfüst különböző alkotórészeiről és azok szervezetre gyakorolt hatásáról?

Az ismereteink sajátos evolúció során fejlődtek az elmúlt évtizedekben. Korábban sejtéseink voltak arról, hogy mit okoz a dohányzás. Azonban a dohányfüst összetevőit és a füstben kimutatott több ezer vegyi anyagot azért lassan mégis megismertük, egyre többről tudjuk, hogyan hat az emberi szervezetre. A normál dohányfüst alkotóiról már tudjuk, mit okoznak. Van a függőséget okozó anyag, a nikotin, illetve a többi, ami a növény, a papír égéséből származik. Ezek nem egyformán rákkeltők, és nem egyformán okoznak tüdőbetegséget. Egyértelműen – a nagy mennyiségben mérgező – nikotin okozza a függőséget, ami nagyon erős, nehéz róla leszokni. A kialakult függőség mellett azonban lehetne és kellene csökkenteni az ártalmakat, amelyek az égés során felszabaduló káros anyagokhoz, és nem a nikotinhoz kapcsolódnak elsősorban, de az erre irányuló törekvések eddig nem nagyon vezettek eredményre. Sajnos a dohányosoknak még segítséggel is csak kis része, mintegy 8 százaléka tud leszokni. Azok számára viszont, akik valamilyen okból nem szoknak le, felmerülhet alternatív nikotinbeviteli útvonalak használata az ártalmak csökkentésére. Napjainkban divatos az elektronikus cigaretta, amivel kapcsolatban azonban aggodalmak is felmerültek. Az e-cigivel kapcsolatos félelmek hátterében azok a halálesetek állnak, amelyeket az okozott, hogy a fogyasztók meghackelték a hordozó folyadékot, általában kannabisz-származékokat juttattak a folyadékba. Fontos, hogy a töltőfolyadékok összetételéről nem sokat tudunk, sokan szabályozatlan módon, ellenőrizetlen forrásból rendelik. Nem tudjuk, mi van ezekben az oldatokban. A veszélyek nagymértékben mérsékelhetők azzal, ha csak ellenőrzött helyről rendelik a fogyasztók a töltőfolyadékot.

A hevített dohánytermékekben a lényeg, hogy a nikotin alacsonyabb hőmérsékleten szabadul fel a dohánylevélből, mint az égés hőmérséklete. Az égéskor felszabaduló anyagok szervezetbe jutását lehet csökkenteni a dohány hevítésével. Ez jó hír, mert így kevesebb ártalmas anyag jut be a dohányos szervezetébe, hiszen nem történik égés, így füst sem képződik. Sajnos a függőségről önmagában csak fenyegetéssel nem lehet leszoktatni a beteget. Minden dohányos esetén cél a leszoktatás, megfelelő leszoktató programban, erős pszichés és gyógyszeres támogatás mellett a dohányosok egy része hajlandó és képes leszokni. Aki nem bír vagy akar leszokni, annál lehet csökkenteni az ártalmat. Azon dohányosok esetében, akik valamilyen okból nem szoknak le, felmerülhet a kisebb kockázatú dohánytermék használata, de csak abban az esetben, ha a leszokás nem vezet eredményre. Ha ezt a kohorszot is tudnánk azonosítani, azzal számukra életéveket tudnánk nyerni. Az ideális az lenne, ha senki nem kezdene el dohányozni, és például mától kezdve már senki nem szokna rá újonnan a dohányzásra. Addig is, amíg ez az ideális állapot be nem következik, érdemes a most dohányzóknál csökkenteni az ártalmat, elsősorban a leszokás támogatásával. Azonban nem mondhatjuk azt, hogy csak akkor foglalkozunk a beteggel, ha leszokik a dohányzásról. Akkor is törődni kell vele, ha a függősége nagyon erős. Ebben segíthetnek az alternatív dohánytermékek, technológiák.

Azt is tudni kell, hogy a klasszikus dohánytermékekben nem voltak olyan anyagok, amik az újakban benne vannak, és amelyekről még nem sok mindent tudunk. De ezt a kérdést legalább most már kutatják, a dohányos szervezetébe jutó anyagokat vizsgálják. Társadalmi konszenzus támogatja az ezt célzó transzparens kutatásokat. Ez hatalmas váltás a korábbi évtizedekhez képest.

A nikotin kardiovaszkuláris hatásai ezzel nem küszöbölhetők ki. Mekkora veszélyt jelent ez valójában?

Habár a nikotin nagy mennyiségben halált okozhat, azonban az ártalmak az égés során felszabaduló, dohányfüstben lévő káros anyagokhoz, és nem a nikotinhoz kapcsolódnak elsősorban. A dohányzással szervezetbe kerülő nikotinmennyiség finom EKG-eltéréseket okoz, növelheti bizonyos ritmuszavarok kockázatát. Nagy mennyiségű nikotin bevitelekor nagyobb lehet az extraszisztolék előfordulása (hasonlóan, mint a holiday heart disease esetén, amikor a látszólag egészséges ember alkoholbevitel hatására speciális ritmuszavarokat észlel magán.

Fontos azonban az elővigyázatosság! Nehogy azt mondjuk, hogy mivel ezek a készítmények kevésbé ártalmasak, azok is rászokjanak a dohányzásra, akik egyébként a cigarettára nem szoktak volna rá, például azért, mert elszínezi a fogakat és kellemetlen illattal jár. Továbbra is határozottan tiltani kell kiskorúaknak a dohánytermékek árusítását, és ide tartozik mindenféle alternatív nikotintartalmú készítmény is. Nem szabad azt sugallni, hogy ezek az új fejlesztések veszélytelenek. Azoknál lehetnek csak alkalmasak az ártalomcsökkentésre, akik nem tudnak vagy akarnak leszokni, de határozottan tiltsuk a használatukat a nem dohányzóknál. Az orvosoknak azt kell vallaniuk, hogy nem értünk egyet a dohányzással, a beteg szokjon le. Csak akkor jön szóba az ártalomcsökkentés az alternatív technológiákkal, ha a teljes ártalomcsökkentés, azaz a leszokás minden próbálkozás ellenére sem sikerül.

 A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.