Azokért a dohányosokért is kellene tennünk, akik nem tudnak leszokni

MedicalOnline: Hogyan segíthetjük a dohányosokat a leszokásban? Mekkora sikerrátát tarthatunk elfogadhatónak?

Prof. Dr. David Khayat:  A témával folytatott kutatások alapján azt látjuk, hogy általában az orvosi támogatás nélkül leszokni vágyó dohányosok 3-5%-a lesz sikeres hosszú távon, azaz 6-12 hónapig absztinens marad. Az újabb metaanalízisek eredményei szerint a leszokás aránya orvosi (nikotinpótlás és nem nikotintartalmú gyógyszerek) és viselkedési támogatással rövid (3 hónap) távon nagyobb, akár 35-40%-ban is sikeres lehet. Ez a siker azonban nem tart sokáig. Az orvosi segítséggel leszokni próbálók 20%-a marad absztinens 12 hónap után is (Rosen (2018) https://onlinelibrary.wiley.com/doi/pdf/10.1111/add.14134). Az Amerikai Egyesült Államokban végzett vizsgálatban kimutatták , hogy a dohányosok majdnem 70%-a le szeretne szokni, és közel 60%-a meg is próbálja, de kevesebb mint 8 százalékuk szokik le valójában (Babb S et al. (2017) MMWR Morb Mortal Wkly Rep;65:1457–1464.). Ez egyértelműen azt mutatja, hogy többet kell tennünk azokért a dohányzókért, akik elhatározták magukat a leszokás mellett. . Egyértelműen a leszokás a legjobb és a feltétlenül elérendő cél, de azokért a dohányosokért is kellene tennünk, akik bár elhatározzák magukat a leszokás mellett, végül valamiért mégsem szoknak le.

MedicalOnline: Mi a helyzet az Ön hazájában? Hány dohányosnak sikerül leszokni?

Prof. Dr. David Khayat:  Franciaországban nagyon sokan, a népesség körülbelül 24%-a dohányzik, ez nagyjából 11 millió embert jelent. Ez a szám az utóbbi években többé-kevésbé állandó maradt.

MedicalOnline:  A füstmentes technológiákkal csökkenthető a káros anyagoknak való kitettség, és ezzel reményeink szerint csökkenteni tudjuk a tüdőrák kockázatát. Valóban reménykedhetünk?

Prof. Dr. David Khayat: Sok helyen olvashatjuk, hogy Európában Magyarországon a legnagyobb a tüdőrákos halálozás aránya, és ez sajnos tartósan igaz. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a karcinogenezis dózisfüggő folyamat, tehát minél nagyobb dózisú és hosszabb idejű az expozíció a karcinogénnel, annál nagyobb a rosszindulatú daganat kialakulásának a kockázata. A hevített dohánytermékeket például több vizsgálatban értékelték (Stephens 2017, and Slob et al. 2020) összehasonlítva a daganatképződés kockázatát a hagyományos cigaretta és a hevített dohánytermékek fogyasztása esetén. Az eredmények szerint a hevített dohánytermékek fogyasztásakor alacsonyabb a tüdőrák kialakulásának kockázata, de még mindig nagyobb, mint teljes leszokás esetén.

MedicalOnline:  Mit tudunk a nikotin és a CO hatásáról a rákra?

Prof. Dr. David Khayat: Bár a nikotin nem veszélytelen vegyület, nem tartjuk közvetlen karcinogénnek. Az égő cigaretta füstjében lévő toxikus anyagok (közülük körülbelül 70 ismert karcinogén) és szilárd részecskék okozzák a rák kialakulásához vezető sejtmutációkat. A füstmentes technológiák használatakor jelentősen kevesebb karcinogén szabadulhat fel, ezért a hagyományos dohánytermékeknél jobb alternatívát jelenthetnek.

MedicalOnline:  Magyarországon sok orvos szkeptikusan áll a füstmentes technológiákhoz és az ártalomcsökkentéshez. Hogyan győzhetők meg a kételkedők?

Prof. Dr. David Khayat: Ha a dohányzásról beszélünk, sokan a „szokj le vagy meghalsz” álláspontra helyezkednek. Ez a megközelítés azonban túlságosan egyszerű és nem veszi figyelembe az emberi viselkedést. Az első lépés a kockázati kontinuum (az ártalomcsökkentés útjának) megértése lenne. Tudjuk, hogy a leszokás messze a legjobb megoldás, és mindig is az marad. De azt is tudjuk, hogy erre sokan nem képesek. Számukra nyújtanak lehetőséget azok a módszerek, amelyekkel a dohány égetése nélkül vihetnek be nikotint, például a snüssz, az e-cigaretták és a hevített dohánytermékek. Ezek sem kockázatmentesek, de mégis jobb választást jelenthetnek a felnőtt dohányzók számára , mint a hagyományos cigaretta, mert lényegesen kevesebb ártalmas és potenciálisan ártalmas összetevőt tartalmaznak, mint az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek.

Az interjú társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft. Az interjúban szereplő szakértő által bemutatott álláspont a szakértő álláspontját tükrözi.