hirdetés
2022. szeptember. 27., kedd - Adalbert.
hirdetés

"Az elkövetkező évtized a pulmonológiai infektológia előretörését eredményezi”

„A koronavírus-pandémia felhívta a figyelmet arra, hogy szakmánknak nagyobb figyelmet kell fordítania a jövőben az infektológia területére. Az elkövetkező évtized a pulmonológiai infektológia előretörését eredményezi majd” – nyilatkozta lapunknak dr. Ostoros Gyula, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa.

Sokat tanult a pulmonológia a Covid-járványból? Mennyit változott a betegség megítélése az utóbbi másfél évben, és mit várhatunk a jövőtől?

Az első hullámot, talán mondhatom a személyes véleményemet is, hazánk a későbbiekhez képest viszonylag könnyen átvészelte. A járvánnyal kapcsolatos védelmi intézkedések hatására voltak olyan országrészek, ahol a betegség alig jelent meg. A logisztikai intézkedések, Covid-osztályok szervezése, majd bővítése, a személyi feltételek megteremtése minden, az országban működő pulmonológiai osztályt, illetőleg intézményt kihívás elé állított. Folyamatos átalakítások, építkezési feladatok, átszervezések, a Covid-osztályok kialakítása, a bronchológiai vagy a légzőszervi rehabilitációsosztályok költöztetése újabb és újabb feladatot jelentettek, csakúgy, mint a második, harmadik hullám idején az egyre növekvő számú Covid-betegek kórházi elhelyezésének abiztosítása. Most a negyedik hullám idején már úgy látom, van tapasztalat az intézményes, technikai és logisztikai háttér kialakításához a nyugodtabb, szervezettebb betegellátás érdekében. Új kihívás azonban az egyre növekvő számú post-Covid-szindrómás beteg ellátása, mely szinte minden szervet érinthet. A leggyakoribb, elhúzódó tüdőgyógyászati szövődmények ellátása a pulmonológiai hálózatra hárul. Csodálom a tüdőgyógyász kollégákat, mind a kórházi, mind pedig a tüdőgondozói hálózatban végzett emberfeletti munkájukért. Ez az elismerés természetesen kijár az egészségügyben dolgozó összes kollégának. Én úgy látom, hogy a pandémia alatt az egészségügyi dolgozók társadalmi megítélése is pozitív irányba változott és a politika is rádöbbent arra, hogy elengedhetetlenül fontos az egészségügy fejlesztése, az egészségügyben dolgozók szakmai és erkölcsi megbecsülése. 

 

Melyek azok a tapasztalatok, amelyeket „békeidőben” is hasznosítani tudunk majd? 

Azok az infrastrukturális átalakítások, melyek a betegellátást segítik, a Covid-pandémia után is megmaradnak velünk. Emellett az orvos-beteg találkozások is kényszerűen csökkentek, amit részben átvett a telemedicina,s az informatikai hálózat bővülésével ez a lehetőség megmaradhat a jövőben is.Meg kell azonban jegyezni, hogy az orvos-beteg találkozások száma korábban az alapellátásban és az ambuláns szakellátásban is jellemzően túl sok volt. Természetesen a megfelelő arány kialakítása fontos szempont. A Covid-tapasztalatok arra is utalnak, hogy jó szervezésselaz aktív kórházi ágyakon fekvő betegek kórházban történő egészségügyi ellátásának időtartama is csökkenthető lesz a jövőben. 

Merre tart ma a pulmonológia a Covidtól függetlenül? Milyen tudományos eredmények várhatók a közeli és távolabbi jövőben?

A Covid-járvány, a döntően pulmonális szövődmények is igazolták és megerősítették a tüdőgyógyászati szakma fontosságát. A komplex pulmonológiai ellátási rendszer a koronavírus-fertőzés eseténrelatíve gyakran látott el légzési elégtelenséget okozó kiterjedt tüdőgyulladást, COPD-s fellángolást. Ezeknek abetegeknek atüdőgondozói, illetőleg szükség esetén kórházi ellátása mellett számos kihívásnak kellett megfelelnünk, maradéktalanul el kellett látni az egyéb pulmonológiai kórképeket a fibrózisoktól az egyéb infektológiai kórképeken át egészen a tüdő rosszindulatú betegségéig. A személyre szabott orvoslás, a precíziós medicina jelen van a különböző pulmonális kórképek esetében is. Kiemelném például a tüdőrákos betegek kezelésében az utóbbi években bekövetkezett forradalmi változásokat, a célzott terápiák mind szélesebb térhódítását, illetőleg a sikeres immunterápiás lehetőségeket. A tüdőrák diagnózisa, mondható, hogy az esetek többségében nem stigma már, a javuló túlélési eredmények alapján bizakodva, akár a teljes gyógyulásban is reménykedhetnek a betegek. Ugyanakkor a koronavírus-pandémia felhívta a figyelmet arra, hogy a szakmánknak nagyobb figyelmet kell fordítania a jövőben az infektológia területére. Az elkövetkező évtized a pulmonológiai infektológia előretörését eredményezi majd.

Hozott-e változást az új szolgálati jogviszony a szakmán belül? 

Tudomásom szerint a pulmonológus kollégák döntő többsége aláírta az új szolgálati jogviszonyról szóló törvényt. Az anyagi megbecsülés javulását, a bérek emelését megelégedéssel vették tudomásul. Azonban továbbra is szakemberhiánnyal küszködünk, s ismert tény, hogy a pulmonológia területén dolgozó orvosok átlagéletkora igen magas. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság is próbál lépéseket tenni a fiatalok pulmonológiai szakmába való bevonzására és megtartására. Társaságunkon belül új szekció alakult, mégpedig az Ifjúsági Szekció, az új szekció tagjai nagy kedvvel, elkötelezettséggel dolgoznak és innovatív javaslatokkal segítik a társaságunk munkáját. Emellett tudományos ösztöndíjakban részesülnek a fiatalok. Az orvosegyetemek hallgatói számára a TDK konferencián pulmonológiai témában való szereplést, illetőleg a sikeres helytállást Társaságunk anyagilag is támogatja.

Dr. Lipták Judit
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Ismét elérhető a speciális telefonos információs szolgálat, ahol szakemberek segítik a sclerosis multiplexes és az NMO (neuromyelitis optica) betegeket.